Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-07-30 / 14. szám
18 B Paksi Hírnök, 2021. július 30. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A régi katolikus plébánia Fotók: magánarchívum A paksi óvárosban, a felső Duna-parton feltűnően nagy telkek sorakoztak: Tegzeskert, Plébánia-kert, Schwarcz-kert. A plébánia-telek az egykori fatelepi vállalkozók szomszédságában állt, a Szent István tér 16. szám alatt. A kisebb löszdombon álló régi plébániát falazott pilléres kerítés és barokk kapu különítette el a tér világi részétől. A barokk és klasszicista részleteket is magában foglaló, szabadon álló épületet az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint 1746-ban kezdték építeni, az utcával párhuzamos hossztengellyel, utcafrontján 1+4+1 ablakos felosztással. Fennállása alatt többször is leégett, a régi képeslapokon megörökített külső formáját az 1805. évi tűzvészt követő helyreállításkor kapta. A hatablakos utcai fronthoz hat toszkán oszlopos, mellvédes tornáccal csatlakozott az udvari homlokzat, amit az 1894-es felújításkor beüvegeztek. A plébánia udvarán álló melléképületet a főépülettől gondozott virágágyások választották el. (Képeskönyv - A régi Paks, 42.o.) „Plébánosi pályázat. A Spiesz János kanonokká kinevezésével megüresedett paksi plébániára pályázat van hirdetve f. hó 20-ig. Ez a jó plébánia is fölér egy kis kanonoksággal.” (Tolnavármegye, 1894.04.03.) Az új plébános, Köhler Ferenc ünnepélyes beiktatására 1894 decemberében került sor. A régi barokk templomban celebrált nagymisén vette át a plébániatemplom kulcsait. „Következett az újonnan restaurált plébánia-lakban az üdvözlő küldöttségek, mint a hitközségi tanács, s a hatóságok fejeinek fogadtatása. Fél 1 órakor pedig az új plébános vendégszerető asztalánál gyűltek egybe a meghívott helybeli és vidéki vendégek.” (Pécsi Közlöny, 1894.12.13., 2.o.) A paksi plébánia ekkor kb. 8100 hívőt számlált, s a pécsi egyházmegye lelkészségeinek sorában előkelő helyet foglalt el. Az 1898-ban Köhler Ferenc elhunytával megüresedett plébániára Streicher József németbolyi plébánost nevezték ki. Szép négyesfogaton érkezett Paksra, az újváros előtt fogadták a város notabilitásai, köztük Szluha István országgyűlési képviselő, Popovits Gyula városi főjegyző. Az ünnepélyes fogadtatást az időjárás zavarta meg. „A program szerint a plébániakapu előtt felállított díszes diadalív alatt kellett volna a többi beszédeknek elhangzaniok, ámde a hirtelen kitörő nyári zivatar egy kis konfúziót csinált. Éppen midőn a diadalív elé érkeztek, hatalmas szél kíséretében erős zápor szakadt le a terhes felhőkből, jelezve mintegy azt az áldást, melyet az új plébános - ki az Úr nevében jött - hozand a paksi hitközségre. Az ünnepély így megzavartatott ugyan, de a szakadó eső dacára is lelkesen kitartott a nép és bevonulva a plébánia épület folyosóira és szobáiba, ott hallgatta végig a beszédeket.” (Pécsi Figyelő, 1898.05.29 ,4.o.) 1942 karácsonya a harcoló honvédeké és hozzátartozóiké volt országszerte. Pakson is szeretetcsomagokat osztottak ki a hadbavonultak, hadigondozottak családjai között. „A Mindenki Karácsonyfája a plébániatemplom előtti téren volt felállítva, ízlésesen feldíszítve és kivilágítva, körülötte halmozódott fel a sok becsomagolt ajándék, melynek minden egyes darabja névvel ellátva várta a megajándékozandókat. Az ajándékok kiosztását megelőzően Pákolicz István tanító saját szerzeményű karácsonyi versét szavalta el igen nagy hatással, az ünnepi beszédet dr. Erdélyi Aladár volt országgyűlési képviselő, földbirtokos mondta. A plébánia előtti teret zsúfolásig megtöltötték Paks lakosai.” (Tolnamegyei Újság, 1942.12.31.) A történelmi városmag urbanizálása az 1970-es években kezdődött el a Marx téri épületek szanálásával. Az átépítési láz a katolikus plébánia több száz éves épületének lebontásával kezdődött 1972-ben. A régi, műemlék jellegű épület bontására 1972. március 11-én adta ki a Paksi Tanács a bontási engedélyt, az alapkőletétel 1972. augusztus 15-én 17 órakor volt. Az épület 1973-ban készült el, és 1974-ben szentelték fel, tervezője Gosztonyi János, kivitelezője a Paksi Építőipari Szövetkezet volt. (Beregnyei Miklós: Újvárosi anziksz, 65.o.) Az elkészült kétszintes épület utcai homlokzata egyszerű kiképzésű, szép, nyitott lépcsőfeljárattal, üvegfalú lépcsőházzal készült. Az udvari front keletre, a Dunára néz, alul három garázs, az emeleten fedett teraszok vannak. Az előtérből balra nyílik a tanácsterem, jobbra pedig a plébániahivatal. A tanácsterem tágas, az irodával együtt a Duna felőli oldalon foglal helyet. (Németh Imre, 1977.) „Az épületet dr. Cserháti József megyéspüspök mintegy karácsonyi ajándékként részesíthette áldásban. A szentmisét követő ünnepségen jelen volt Oláh Mihály paksi tanácselnök is.” (Új ember, 1974.12.) Az épületen 2018-2019-ben fűtéskorszerűsítést, konyhafelújítást és szigetelési munkálatokat végeztek a város és az atomerőmű támogatásával. dr. Hanoi János Plébánia udvar és kert, képeslaprészlet, kb. 1940.
