Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-07-09 / 13. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2021. július 9. ■ 13 Mesterségekről első kézből Juhász Szilvia nőiruha-készítő és szabó- Miért választotta a nőiruha­­készítő szakmát?- Apai nagymamám mindig hím­zett, kötött, varrt valamit, anyu­kám szintén. Kicsi gyerekkorom­tól szerettem kézműveskedni, raj­zolni.- Milyen tanulmányokat szüksé­ges elvégezni ehhez?- Jelenleg különböző fokozatok és többféle irány létezik. A középis­kolában női szabó képzésen kell részt venni, később tovább lehet lépni, akár ruhaipari technikus­nak vagy könnyűipari mérnök­nek tanulni. Én mestervizsgát tet­tem. Minden attól függ, hogy az illetőnek milyen szakmai tervei vannak.- Jelenleg mivel foglalkozik, hol tevékenykedik?- A piactéren található Ruha­szerviz elnevezésű üzletemet ve­zetem. Teljes körű ruházati és lakástextil-javítást, átalakítást és közvetített szolgáltatással mo­sást, vegytisztítást végzünk, ezen kívül jelmezkölcsönzéssel, -ké­szítéssel is foglalkozunk. Mind­emellett mérték utáni, egyedi női ruhákat készítek. A „zero waste” jegyében textilzsákokat, táská­kat varrók, amelyek megfelelő alternatívát jelenthetnek a kör­nyezettudatos napi bevásárlás­hoz az egyszer használatos mű­anyag helyett. Megcsináltam a saját vállalkozásomat, ahol tud­tam kamatoztatni azokat a dol­gokat, amiket megtanultam, de már a saját arculatomra for­málhattam az ötleteimet. Az üz­let természetesen az alapítással nem készült el. Ez egy folyama­tos fejlődés az újdonságok, ins­pirációk alapján. Az elején ne­héz, rögös az út, és a munkához rengeteg elmélet is kell, hogy utána a gyakorlatban jól lehes­sen művelni ezt a szakmát. De minden fáradalmat megér az érzés, amikor azt látom, hogy az általam készített ruhában az ügyfelem jól érzi magát, boldog és felszabadult. Engem az ilyen pillanatok motiválnak.- Ezek mellett még mi ennek a szakmának a szépsége? Mit sze­ret benne?- Leginkább magát az alkotás folyamatát. Ezen belül a textíli­ák sokféleségét, a sík anyagból egyedi méretre, alkatra ruhákat létrehozni, tervezéssel, szerkesz­téssel, szabással, varrással, vasa­lással. Szeretek az ügyfeleimmel foglalkozni, segíteni ruházattal, lakástextillel kapcsolatos prob­lémáik megoldásában, elképze­léseik megvalósításában. Ez egy gyönyörű szakma. Fantasztikus érzés, ahogy egy kétdimenzi­ós rajzból, látványtervből kézzel fogható, háromdimenziós ter­méket hozunk létre. Ennek el­lenére egyre kevesebben vá­lasztják a ruhakészítő szakmát, ezért kihalóban van, pedig na­gyon fontos lenne az utánpótlás. Úgy gondolom, hogy a kétkezi munka, az alkotás vonzereje el­vész. Jól jellemzi ezt a folyama­tot egy szakmai cikkből szárma­zó idézet: „Tucatruhákban pózol az Insta-generáció: közben szép lassan kihal egy ősi szakma.”- Mit üzen azoknak, akik még­is ezt a hivatást választják, milyen ez a szakma, milyen adottságok szükségesek a mű­veléséhez?- A varrónő ma már, ha kell, önállóan dolgozik, a szabástól a varrásig, sőt a vasalásig min­dent képes elvégezni. De dol­gozhat varrodában, kisebb-na­­gyobb varróműhelyekben, ahol kifejezetten a varrás folyamatá­ban vesz részt. A varrónőt egy dolog jellemzi: határtalan érzék a ruhaanyag és kedvesség az ügyfél iránt. E két dolog összes­sége adja az ügyfélbarát mun­kavégzést, és a tökéletes, minő­ségi végeredményt, a csodát: a ruhát. Jöjjenek, tanuljanak mi­nél többen. Megtanulhatnak tökéletesen bánni a ruhaanyag­gal, ollóval, tűvel, cérnával. Jó kézügyesség, forma- és térlátás, szorgalom, türelem és sok-sok gyakorlás kell ahhoz, hogy va­laki jó szakember legyen. Sólya Emma

Next

/
Thumbnails
Contents