Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-06-25 / 12. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2021. június 25. ■ 15 2021 áprilisában ajándékozással került a Paksi Városi Múzeum gyűjteményébe egy szerszámegyüttes. A munkaeszközök különlegessége, hogy egy olyan szakma képviselője használta, ami a technológiai fejlődés hatására teljesen átalakult. Az ajándékozó elmondása szerint a szerszámok tulajdonosa makadámút-építő mester volt. A makadámút-építési technológia Magyar országon a 18. századtól a 20. század első fe léig elterjedt és népszerű volt. Többek közt azért, mert egyszerűen, gyorsan és viszonylag olcsón lehetett vele a szekérforgalomnak minden időjárási viszony közt jól járható utat építeni. A több rétegben szétterített, egyre finomabb szemcseméretű zúzott követ víz permetezésével, hengerléssel tömörítették, kötőanyag nélkül. Szakszerű és rendszeres karbantartás mellett tartós és sokáig jól használható volt. Az utak karbantartásának szabályozása az 1849-ben, majd 1890-ben hozott rendeletek alapján bonyolult rendszerré alakult. Több közigazgatási szereplőnek volt beleszólási joga, a döntési hatáskörök az alispánra tar-Tárgy/ történet toztak, a szakmai feladatok végrehajtását pedig az Állami Építészeti Hivatal intézte. Az út építését végzők közt elkülönült a kőtörők és a kövezők tábora. A kőtörést általában segédmunkások végezték, míg a kövezők idővel szakmunkásokká váltak. Az útmesterek és az útkaparók (útőrök) munkájára külön utasítások vonatkoztak, tudnivalóikat és feladataikat hatszáz oldalas kiadvány részletezte. Az utak gondozása és felügyelete a szakaszmérnök feladata volt. Egy útmesterség Forrás: http://elsolanchid.hu/konyvek/utmesterl903.pdf https://induljelegyuton.hu/?p=1846 http://mineral.hermuz.hu/kiadv/szakall60/dkkek/06-Gimesi-SzS60-web.pdf Fehér B. (szerk.): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Miskolc, 2014, Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, pp. 95-103 https://library.hungaricana.hu/en/view/FlidakUtak_Megyei_Uttort_tolna/?pg=358dayout=s&query=paks Karoliny Márton: Tolnai utak. (Bevezető. XII. 1900-tól a közúti igazgatóság megszervezéséig) Szekszárd, 1982, KPM Szekszárdi Közúti Igazgatóság gondjaira bízott út hossza 80-110 km, egy útőri szakasz általában 5 km volt. A motoros járművek forgalma miatt szükségessé vált a technológia megújítása, átalakulása, mivel a gyorsan haladó járművek gumiabroncsa kiszívta a kőpálya felületén ragasztóanyag nélkül ott lévő apró zúzalékot, ezáltal a zúzottkőszemek is meglazultak, kiperegtek, a kőpálya váza megbomlott. A vizes makadámutak építése egyre jobban viszszaszorult, ideiglenes vagy külterületi jellegűvé vált. Van egy másik munkaterület is, amelyhez tulajdonosa használhatta a szerszámokat: a macskakő utak építése. A visszaemlékező örökös szerint több paksi utca építésénél is dolgozott, egészen az 1970-es, 1980-as évekig. A macskakő szögletesre faragott, vulkanikus eredetű kő, általában gránit, bazalt vagy andezit. Neve a német Katzenkopfstein (macskafejkő) szóból származik. Bányászata, formázása speciális szakértelmet igényelt, ami általában családon belül öröklődött. A fiúk 10-12 évesen a ritzerek mellett kezdtek el dolgozni. A ritzerek feladata az útburkoláshoz használt kockakövek hasítása, méretre darabolása volt, ékek, vésők, kalapácsok, bunkók segítségével. Kis kockát, nagy kockát, hosszú kockát, fejkövet faragtak. A fiatalok kezdetben egyszerűbb feladatokat végeztek, mint például a készítés utolsó fázisában a kövek sarkainak, oldalainak egyengetése. Később a nagyobb szakértelmet igénylő munkákba is beletanulhattak. Magyarországon faragott útburkolati köveket 1981-ig készítettek. A kiskockakő mérete és alakja szabálytalan volt, de mivel hullámvonalakból álló mintázattal, kettő-, négy- vagy hatsoros átkötésben rakták le, a különböző méretű köveket csaknem maradéktalanul fel tudták használni. A szabályosabb nagykockakő burkolatot egyenes vonalban, általában az úttengellyel 45 fokos szöget bezárva fektették az ágyazatba. A szakértelemmel készített macskakő burkolat nagy szilárdságú volt. A köveket nem rögzítették egymáshoz, de egészen szorosan illesztve, nagyon kis rések hagyásával fektették le. Magyarországon 1830-ban Pesten rakták le az első kockakő burkolatot, melyhez mauthauseni gránitot használtak. Az első kiskockakővel kialakított út 1903-ban, Szekszárdon épült. Tolna megye úthálózata 1924-ig jórészt vizes makadám burkolatú utakból állt, 6,7 km egyéb burkolat volt. Kiskocka burkolatok Dunaföldvár, Paks, Tolna, Szekszárd, Bátaszék, Bonyhád és Dombóvár átkelési szakaszain épültek. Kövi-Ónodi Gyöngyi
