Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-06-11 / 11. szám

Közélet Paksi Hírnök, 2021. június 11. * 7 Paksi építésügyi kisokos Helyi védelem és a védett értékek megőr­zésének támogatása Fotó: Szaffenauer Ferenc Cikksorozatunkban eddig ismer­tettük a településkép szempont­jából meghatározó karakterek­re vonatkozó követelményeket, de nem esett még szó az adott ka­rakteren belül különösen magas értéket képviselő építészeti ele­mekről. A bevezető cikkben em­lítettük már, hogy az építésügy a rendszerváltás után szemléletbeli változáson ment át. 1997-ben, az új építési törvény megalkotásakor előtérbe került az épített környe­zet, a helyi építészeti értékek vé­delme, és megteremtették az ön­­kormányzatok számára a lehető­séget az országos védelem mellett, a helyi sajátosságok figyelembe­vételével, a település arculatában meghatározó, különleges oltal­mat igénylő értékek helyi védel­mére, az ezzel kapcsolatos szabá­lyok megalkotására. A település­képi törvény rendelkezett arról, hogy a helyi védelemmel kapcso­latos előírásokat a településkép védelméről szóló önkormányza­ti rendeletben (TKR) kell megha­tározni. Paks Város Önkormány­zata - előremutató szellemiségé­nek köszönhetően - már 1996-tól rendelkezett az épített értékek vé­delméről szóló rendelettel, így a védett értékek listája és a szabá­lyozási elemek egy felülvizsgálat és aktualizálás után átkerültek a TKR-be. Avédelem célja lehet tör­ténetileg kialakult sajátos térszer­kezet, jellemző területfelhasználás vagy beépítési forma megőrzése egy adott területen. Ekkor terü­leti védelemről beszélünk. Helyi területi védelem alatt áll a törté­nelmi városközpont, a Fehérvá­ri úti pincesor, az Ősz utcai pin­cesor, a Sárgödör téri pincesor, a Bartók Béla és a Béke utcák kö­zötti présházsor, Dunakömlőd te­lepülésközpontja, a Hegy utca lát­képe és Dunakömlőd látképe a Bottyán-hegyről. A TKR 3. mel­léklete felsorolja az egyes védett területeken lévő helyrajzi szá­mokat, lehatárolásukat a helyi építési szabályzat tartalmazza. A helyi védelem másik fajtája az egyedi védelem, mely kiterjed­het egész épületre, építményre, építményrészre, anyaghasználat­ra, tömegformálásra, homlok­zati kialakításra, közterületi tér­alakításra, közkertre, közparkra, szoborra, képzőművészeti alko­tásra, az ezekhez kapcsolódóan érintett földrészlet egészére vagy annak egy részére. A helyi véde­lem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, tényleges tar­talma az értékvizsgálatból ismer­hető meg, melyről érdemes tájé­kozódni a hivatal városfejlesztési vagy műszaki hatósági csoport­jánál. A védett értékekre vonatko­zóan a legszigorúbbak a település­képi követelmények és a karban­tartásra, megőrzésre vonatkozó kötelezettségek, melyek az átla­gosnál lényegesen nagyobb terhet rónak az érték tulajdonosára. Mi­vel ezek megőrzése az egész kö­zösség érdeke, az önkormányzat támogatási és ösztönzőrendszert hozott létre, mellyel anyagi hoz­zájárulást nyújt a többletkölt­ségek fedezéséhez. A támoga­tás lehet vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön. Mértéke függ a védett­ség fokától, és kétmillió forint­tól négymillió forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a támo­gatás szempontjából figyelem­be vehető munkák értékének 50 százalékát. Támogatás pályáza­ti úton nyerhető, az erre szánt keretösszeget az önkormány­zat minden évben a költségve­tési rendeletben állapítja meg. A pályázati felhívást az első fél­évben március 31-ig kell közzé tenni, a beadási határidő május 31. Ha marad a keretösszegből, akkor szeptember 30-ig ismét ki kell írni a pályázatot, ekkor a be­nyújtás határideje október 31. Az odaítélt támogatásra megállapo­dást kell kötni az önkormányzat­tal. A visszatérítendő támogatást a megállapodás megkötésekor az önkormányzat azonnal folyósít­ja a pályázónak, a vissza nem térí­tendő támogatást pedig a támoga­tott munka befejezése után kapja meg a nyertes pályázó. A pályá­zat benyújtásának feltétele a saját erő vállalása. Kamatmentes köl­csön esetében az önkormányzat a visszafizetés időpontjáig jelzá­logjogot jegyeztet be az ingatlan­nyilvántartásba a kölcsön ösz­­szegének erejéig. Az elmúlt évti­zedekben számtalan épület újult meg a támogatás igénybevéte­lével. Cikkünk megjelenésekor az első félévi pályázat benyújtá­sának határideje már lejárt, de a második félévi kiírásig van idő a felkészülésre. Az érdeklődők tá­jékozódjanak a pályázati feltéte­lekről a város honlapján megta­lálható településképi rendeletből, vagy érdeklődjenek a részletekről a polgármesteri hivatal városfej­lesztési csoportjánál. Sorozatunk következő részé­ben kényesebb témáról lesz szó, mégpedig a településképet érin­tő munkálatokkal kapcsolatos, az építtetőket terhelő kötelezettsé­gekről, eljárásokról. Vassné Skerlanitz Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents