Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-05-14 / 9. szám

Mozaik 10 ■ Paksi Hírnök, 2021. május 14. Mesterségekről első kézből Molnár Katalin vegyipari technikus- Milyen indíttatásból lett vegyésztechni­kus? Fotók: Bodajki Ákos- Az általános iskola befejezése előtt nem tudtam, hogy mi szeretnék lenni, csak azt, hogy mi nem. Megnéztem a környékbe­li szakközépiskolák kínálatát, de irodai munkával nem szerettem volna foglalkoz­ni, a közgazdász szóba sem jöhetett, a szá­mítástechnika nem érdekelt, a vendéglátá­son gondolkodtam még. Anyukám talált rá a pécsi vegyipari technikumra, és az tetszett, hiszen Pécsett volt, a kollégiumi élet is von­zott, a kémiát pedig egyébként is szerettem. Hevesy György Műszaki Szakközépiskolá­nak hívták akkor az iskolát, ahol öt év után, 1994-ben általános vegyipari technikusként végeztem.- Mikor kezdett a szakmájában dolgozni?- Vegyészként 2007 januárja óta dolgozom, a paksi atomerőmű vegyészeti ellenőrző osztályán. A primerkörben az expressz la­borban a primerköri vizes közegek, példá­ul a fővízkör és a biztonsági hűtővíz kémiai összetételét vizsgáljuk. Klasszikus és műsze­res analitikával foglalkozunk. A rendsze­res mintákat mindig ugyanabban az idő­pontban kell venni, vannak napi mérések délelőtt, és van, amit hetente vagy havonta vizsgálunk. Ezek mellett érkeznek is anya­gok a laborba: amikor a munkálatok során bármilyen vízhez hozzányúlnak, utána meg kell néznünk, mérnünk a vízből származó mintát. Elsősorban a láncreakció szabályo­zásában részt vevő bórsav koncentrációját vizsgáljuk a primerköri laborban, de emel­lett sok más paramétert is nézünk a minták­ból. Feladatunk az eredmények értékelése és a dokumentálás is.- Kiből lehet jó vegyész?- Nagyon pontosnak, precíznek kell lenni, egészségügyi alkalmassági szempontból pe­dig a tökéletes színlátás a legfontosabb: a bór­sav bírálásánál például színátcsapást kell néz­nünk; nagyon nagy a tévedési lehetőség, ha valaki nem látja jól a színeket. A kémiát és a fi­zikát is szeretni kell hozzá.- Mennyire népszerű ez a szakma?- Régen úgy gondoltam, hogy egyáltalán nem az, de amikor bekerültem az atomerőműbe, meglepődtem, hogy milyen sokan vagyunk. A fiatalok között is sok vegyész van, az ESZI-ben a környezettechnikus szak kicsit rokon szakma, többen jönnek onnan is közénk dol­gozni.- Mi a jó ebben a munkában?- Szeretem, hogy nem mindig ugyanazt kell csinálnom: ha találnak vízcsepegést, összefo­lyást az üzemi területen, akkor abból a minta hozzánk kerül, nekem kell azonnal megvizs­gálnom. Mindig adódnak váratlan dolgok, de én szeretek nyomozgatni... Az egyedüllétet is szeretem, ami a műszakozás velejárója.- Mi a három műszakos munkarend előnye és hátránya?- Ez egy nagy család. Össze kell tarta­ni a saját műszakunkkal, a gépészekkel, a dozimetrikusokkal... A primerkör egy kü­lön világ. Amíg nem volt pandémia, nagy bu­likat tartottunk, összetartó társaságok vannak egy-egy műszakban. A rendszertelen életben igyekeztem rendszerességet kialakítani, pél­dául amikor hazajövök az éjszakás műszak­ból, mindig megreggelizek. Szerencsére a pá­rommal már egy műszakban dolgozunk, de korábban volt, hogy egymást váltottuk, ilyen­kor nem volt közös szabad hétvégénk, és elő­fordult, hogy napokig nem láttuk egymást.- Hogyan tudnak pihenni ilyen munkarend mellett?- Amíg lehetett, sokat utaztunk, és szeretnénk a jövőben is. A műszakos beosztás abból a szempontból most előnyös számunkra, hogy hétköznap is tudunk közös programokat szer­vezni: például egy wellness hétvége nekünk hétfőtől csütörtökig tart. Sólya Emma

Next

/
Thumbnails
Contents