Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-04-30 / 8. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2021. április 30. ■ 13 Az eltűnt városkép nyomában A paksi templombazár Fotó: magánarchívum Római katolikus templom a bazársorral (Wiener Hajman kiadása, kb. 1908) A régi, barokk katolikus templomot egykor erős fallal körülvett temetőkert övezte. A sváb betelepülések után nemcsak a lakosságszám nőtt meg, de a közösség felekezetileg is heterogénné vált, szükség volt új temetők megnyitására. Ennek eredményeként a templom körüli temetőt felszámolták, a templomkert falát pedig idővel lebontották, s így egy meredek lejtő nézett a főútra, melyről nagyobb záporok idején a víz lehordta a talajt. Ekkor jött az ötlet, hogy ne csak egy támfalat építsenek, hanem egy akkor divatos kereskedelmi üzletsort, bazárt húzzanak eléje. így született meg a bazársor, melyet a paksi közbirtokosság épített fel 1876 körül. „Építettünk egyszer más fundusára, a kath. templom alá bazárt. A generozus uradalom a telket nekünk ajándékozta, mert a térnek hasznát nem vette, mi meg a bazárral egy szemétdombtól megszabadultunk, a várost szépítettük, sőt 1200 Frt boltbérjövedelemmel gazdagítottuk.” (Paksi Közlöny, 1882.04.01., 3.o.) Az uradalom a bazársor telkét a Petrich Ferenc városbíró vezette önkormányzatnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy az üzletek bérleti díjából köteles megfelelően karbantartani és utcakövezésre fordítani. Az üzletsor felépítése hasznosította azt a kb. ötméteres szintkülönbséget, ami a templom melletti telekrész és a Piacz tér közt húzódott. Historizáló stílusú, téglalap alaprajzú, földszintes, lapostetős épület, magas attikafallal. A régi temetőkertből, földesurak sírhelyeiről származó festett barokk szobrokat először a régi templom bejárata előtti téren helyezték el, majd áthelyezték a felépült bazár attikafalára, az 1896-os millenniumi ünnepségről készült képen már látszanak a szobrok. A mellvéden a paksi katolikusok hitéletében fontos szerepet betöltő szentek, Szent Vendel, a pásztorok és földművesek, a város biztonságát és a tűzoltókat védő Szent Flórián, és a molnárok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak színes szobrai és egy korpuszos kőkereszt erősítik a környék szakrális hangulatát. A tizenegy helyiség bérlői az évtizedek alatt sokszor cserélődtek. A 19. század végén a Templom tér felőli első üzlet Mandl Mór bádogosmesteré volt, a kifelé nyíló, kétszárnyú, egyforma, kovácsoltvas ajtószárnyakon bádogedények csalogatták befelé a vevőt. Sok éven át az iparos olvasókör választmányi tagja volt, de mesterségében szabadalmi újítást is fejlesztett: „A találmány tárgya takaréktűzhelyeken eszközölt újítás, mely lehetővé teszi, hogy a tűzhelyt és a sütőt egyidejűleg, vagy mindegyiket külön-külön/üthessük, és melynél a füstgázok útja oly módon szabályozható, hogy hosszabb vagy rövidebb utat tegyenek meg, és így a konyhát többé-kevésbé erélyesen fűtsük.” (Szabadalmi Leírások, 1898.09.07.) Kozma Antónia fűszer- és vegyeskereskedőnő 1876-tól jegyezte saját néven vállalkozását, és egészen 1928-ig szerepelt a korabeli cégjegyzékben. Mellette nyűt meg 1920 nyarán a MOVE paksi könyv- és áruosztálya egyfajta nacionalista konkurenciaként a Rosenbaum- és Wiener Hajman-féle könyv- és papírkereskedések közelében: „A boltban mindenféle keresztény újság és könyv, írószerek és papíráruk jutányosán kaphatók. A Move ezúton is felhívja a járási tanítói kar figyelmét arra, hogy az iskolakönyvek a napokban megérkeznek, és hogy szükségletüket ott szerezzék be. Az üzlet felszerelése és megszerzése körül dicséretre méltó érdemei vannak dr. Zábolyi Béláné sajtóelnöknek, dr. Abay Nemes Gyula Move elnöknek, Fényes Antal és Neuwirth Rezső titkároknak, akik időt nem kímélve sokat fáradoztak ebben a hazafias közgazdaságilag nagyfontosságú ügyben.” (Tolnamegyei Újság, 1920.08.21., 3.O.) Schwendtner József (1852-1927), a bazársor népszerű borbélya ajtaján két arckép csalogatta a vendégeket. A kát. legényegylet világi elnökeként sok rendezvény és műkedvelő előadás szervezője volt. A közmegbecsülésben álló iparos 1924-ben ünnepelte aranylakodalmát, pár évvel későbbi halálhíréből kiderül, hogy egykor Pesten a haza bölcsének haját is vágta. „Schwendtner József borbély, paksi lakos, aki hajdan Budapesten Deák Ferenc borbélya volt, 75 éves korában május 9-én Pakson elhunyt. (Tolnamegyei Újság, 1927.05.14., 5.0.) Ez időben Mandl bádogos helyén már Ujváry Sándor vaskereskedése működött, akinél többek közt lőfegyverhez való vadászhüvelyeket is lehetett rendelni. Ugyancsak a Piacz téri bazársor felépülésétől ötven éven át működött a Demetrovits-féle férfi kalapüzlet, melyet 1928-ban áruval együtt hirdetett meg eladásra költözés miatt özv. Demetrovits Istvánné. Az 1930-as években Hirt Ferenc éppen a molnárok védőszentje szobor alatti üzletben működtette hengermalmi lisztkereskedését. (Folytatjuk) dr. Hanoi János
