Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-03-26 / 6. szám
Atomerőmű Paksi Hírnök, 2021. március 26. ■ 7 Az új blokkok biztonsági hűtővíz rendszerei Pakson két továbbfejlesztett harmadik generációs blokk épül. Ennél a típusnál több, a biztonság növelését eredményező, új műszaki megoldást alkalmaznak. Az egyik ilyen rendszer a blokkok biztonságos hűtését garantálja. A 3+ generációs atomerőműveknél, amilyenek a Paks II. blokkjai is lesznek, összhangban a nemzetközi nukleáris biztonsági ajánlásokkal, olyan biztonsági filozófiát alkalmaznak, amely a mélységben tagolt védelem elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy egymástól független védelmi szintek biztosítják, hogy rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező lehetséges meghibásodások, normál üzemtől való eltérések is észlelhetők, ellensúlyozhatok és kezelhetők legyenek. Az atomreaktorban felszabaduló hőt áramtermelésre használják. Ha a reaktort leállítják, a hőtermelés nem szűnik meg teljesen. Ez az atomerőművekben zajló maghasadásos hőtermelés sajátossága, eredménye pedig az úgynevezett maradványhő, amelynek elszállítása a nukleáris biztonság egyik legfontosabb aspektusa. Annak érdekében, hogy minden körülmények között biztosított legyen a blokkok biztonságos hűtése, különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak. Normálüzemben a blokkok kondenzátorainak hűtéséhez másodpercenként összesen 132 m3 Duna-vizet fognak használni. Természetesen a Duna vize hermetikusan el van zárva a primerköri egységektől, így a hűtési feladata ellátása után biztonsággal visszaengedhető a folyómederbe. A hő elvonása, a Dunába mint végső hőelnyelőbejuttatása az új blokkok esetén több lépcsőben és útvonalon történhet. A WER-1200 blokktípus fejlesztése során a biztonságnövelés hangsúlyos szerepet kapott. A Roszatom messzemenően figyelembe vette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági előírásait, a folyamatosan fejlődő nukleáris biztonsági elvárásokat. Ezeknek eleget téve a maradványhő eltávolítására is több független rendszert építenek ki. Ezek normálüzemben és a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező üzemzavarok során elsősorban segédenergiával működő módon látják el funkciójukat. Extrém helyzetekben jellemzően passzív módon, azaz emberi beavatkozás és külső energiaforrás igénye nélkül működő rendszerek veszik át ezt a szerepet. A különböző rendszerek alkalmazásának célja, hogy minden eshetőségre felkészülve biztosított legyen a blokkok biztonságos hűtése. Az új blokkoknál arra az esetre is felkészülnek, ha a Duna mint hűtővízforrás nem állna rendelkezésre. Ekkor kap szerepet a tartalék biztonsági hűtővízrendszer (BHV), amely hűtőcellák segítségével biztosítja a hőelvonást. A tartalék BHV rendszer kizárható módon csatlakozik a lehűtést biztosító, primerköri rendszerekhez, és jelentős hűtővíztartalékkal rendelkezik, így a Duna-hűtővízellátás megszűnése esetén is a szükséges tartalékokkal megvalósítható a blokkok lehűtése. A biztonsági hűtővízrendszer ezen, műszakilag előremutató kialakítása jó példa a 3+ generációs erőművek tervezési filozófiájára, amelynek fókuszában a nukleáris biztonság növelése áll. 00
