Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-02-07 / 3. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2020. február 7. ■ 9 Az eltűnt városkép nyomában Flórián János megpödörte harcsabajszát, fel­tette széles karimájú kalapját, szívott egyet tajtékpipájából, majd sétapálcát fogva átbak­tatott üzletéből a szomszédos nagyvendéglő­ben működő uradalmi kaszinóba - az 1860- as évekből fennmaradt ritka portréfotók alapján így képzelhetjük el a szálloda mellet­ti L alakú sarokház tulajdonosát a minden­napokban. A jómódú kereskedő köztiszte­letben álló alakja volt a 19. század végi Paks társadalmának. Az 1850-es évekbeli újság­­hirdetések gyógyszertárként jelzik üzle­tét. Annyi biztos, hogy karrierjét fűszer- és gyógyszeráruk (szájvíz, fogpaszta, szappan, savanyúvíz, gyomorkeserű stb.) helyi for­galmazásával kezdte. Két Flórián-házat tart számon az emlékezet. Az egyik - a Wiener Hajman forgalmazta a lenti képeslapon ez látható - a Szent István tér és a Piaci-révhez vezető út sarkán álló tornyos épület. A má­sik a Deák (Malom) utca 5. szám alatti tel­ken álló épület (Hirt-ház), amelynek kerthe­lyisége - egy másik ritka képeslap írásmód­ja szerint a Flórián Park - ismert közösségi hely volt. Később ebből a telekből alakítot­ták ki a korzóig érő szép rózsakertet. Fló­rián János a lakossági takarékoskodás szel­lemét felébresztendő: 1869-ben alapítója és első igazgatója a Paksi Takarékpénztár­nak. Üzlete frekventált elhelyezkedése foly­tán afféle jegyirodaként is szolgált a külön­féle egyleti bálokra szóló elővételes jegyvá­sárláshoz: „A paksi korcsolyázó egyletnek a Kovács-féle kerthelyiségben tartandó zárt­körű tánczmulatságra czímzettet és család­jait tisztelettel meghívja az előkészítő bizott­ság. Jegyek válthatók Flórián J. úr üzletében és este a pénztárnál.” (Szekszárd Vidéke,1891. aug.) A katolikus legényegylet 1894. augusz­tus 20-án táncmulatsággal egybekötött bű­vészed előadást rendezett Flórián János kerthelyiségében. A kor országszerte ismert bűvésze, Brückner bácsi volt a műpártoló közönség fellépője. „Az egylet tagjai 4 óra­kor indultak az egylet helyiségéből, gyönyörű zászlójukkal zeneszó mellett a Schrauf ven­déglőbe (Flórián-féle ház), ki mellesleg meg­említve, igen jutányos áron, ízletes ételekkel és kellemes italokkal szolgált.” (Tolnamegyei Közlöny, 1894.09.02., 5.o.) Egy tragikus bal­esetről is beszámoltak 1893-ban az orszá­gos lapok: „Pakson tegnap este óriási dörgés­sel robbant fel Flórián János fűszerkereskedő pincéjében levő benzines üveg melyet a szol­ga nyitva felejtett. A nagy robbanás áttörte a pince falát és egy cselédlányt halálosan meg­sebesített” (Budapesti Hírlap, 1893.09.19., 8.0.) Az olvasókör 1899-es tisztújításán neve felbukkan az új választmányi tagok között, ahogyan 1200 korona adománnyal az új katolikus templom felépítését támogatók 1901-es listáján is. A Takarékpénztár elnöki pozíciójáról 1902-ben köszönt le, az első vi­lágháborút már nem élte meg. Felesége ha­lálhíre ismert a sajtóból: „Özv. Flórián János­áé szül. Szeifritz Julianna hosszas betegség után életének 79-ik évében Pakson elhunyt. Az elhunytban Szeifritz István pécsi vál. püs­pök, káptalani nagyprépost nővérét gyászol­ja.” (Tolnamegyei Közlöny, 1914.02.08., 4.o.) Fiuk, Flórián István (1853-n.i) szintén is­mert közszereplője lett városunk történeté­nek. 1876-ban házasodtak össze Vikus Ilo­nával. Apja kereskedését segítette, a paksi önkéntes tűzoltóegylet munkájába 1874-es megalakulásakor kapcsolódott be, sokáig parancsnokuk volt. A fennmaradt ritka fo­tók egyikén PAKS feliratú tűzoltósisakot vi­sel: „... a fő érdem szeretett főparancsnokunk Flórián István urat illeti, ki szigorúságával, mégis az egyleti tagok iránti jószívűségé­vel az egyleti életet egészen újjáteremtette." (Szekszárd Vidéke, 1891. febr.) 1889-ben ta­núként hallgatták ki egy véres párbaj mi­att: „Folyó évi június 22-én történt meg Pak­son a párbaj Döry Ádám megyei útbiztos és Popovits Gyula városi jegyző közt. A párbaj oka vendéglői összeszólalkozás volt. A pár­bajnál segédekként szerepeltek Popovits ré­széről dr. Hoffmann János ügyvéd és Fló­rián István kereskedő.” (Szekszárd Vidé­ke, 1889.08.15.) 1894 tavaszán tagja volt a Kossuth temetésére Budapestre utazó pak­si küldöttségnek. Közéleti pályafutása a századforduló után indult, 1904-ben már a község testületének a legtöbb adót fize­tők jogán virilis képviselője volt, majd az 1909. januári községi tisztújítás során Paks város bírájává választották, ami ma a pol­gármester megfelelője. Felügyelőbizottsági tagja volt a Paksi Takarékpénztárnak, he­lyi pártelnökként pedig politikai fórumok szervezésében is részt vett: „A paksi válasz­tókerületfüggetlenségi választói az Erzsébet Szálló nagytermében képviselőjelölő gyűlést tartottak. A gyűlést Flórián István a paksi függetlenségi 48-as párt elnöke nyitotta meg és dr. Mádi Kovács János földbirtokost, a ke­rület volt képviselőjét ajánlotta jelölésre füg­getlenségi 48-as programmal.” (Tolnamegyei Közlöny, 1910.04.09., 4.o.) Apja még 1894- ben eladta kereskedését egy másik fűszer­kereskedőnek, május 11-én „Flórián J. utó­da Kiss Pál” néven a cégbejegyzés megtör­tént, a képeslapon már ez az üzletfelirat szerepel. A sarokház történetét az üzletet átvevő Kis Pál fűszerkereskedővel és a fiai által továbbvitt Kis Pál Utóda áruház törté­netével folytatjuk. dr. Hanoi János

Next

/
Thumbnails
Contents