Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-12-04 / 19. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2020. december 4. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A Kurcz-kúria és a jószolgálat paksi nagykövetei Fotó: magánarchívum Kurcz Villa. mekvédő Liga paksi bizottsága 1907 tava­szán alakult meg, melyben társelnök volt Ilka, bizottsági tag Flóra, céljuk a szegény, elhagyatott gyermekek gondozása volt. 1918 nyarán Kurz Ilka úrnő és Becht Ödön főszolgabíró védnöksége alatt hazafias ün­nepélyt rendeztek a Hindenburg cs. és kir. 69. gyalogezred özvegy- és árvaalapja javá­ra Pakson. Kurcz György (1808-1891) közbirtokos ne­mes Deák Ferenc utca 22. sz. alatti kúriája kb. a 18. sz. végén, a 19. sz. elején épült késő barokk stílusban. Kurcz György 1848 nya­rán megszervezte a paksi kerületben a nem­zetőrséget, és részt vett a szabadságharc üt­közeteiben. A bukás után, 1850-ben kény­szersorozták, 1859-ben szerelt le. 1861-ben a Tolna megyei bizottmány tagjai közül köz­­felkiáltással választották meg a paksi kerü­let országgyűlési követévé, amelyet két cik­luson át képviselt. A kiegyezés után virilis alapon részt vett a megyei közéletben. Meg­választották a Tolna-Somogy-Baranya me­gyei evangélikus egyházmegye világi felü­gyelőjének. A családban a férfiak evangéli­kusok, a nők katolikusok voltak. 1891-ben hunyt el agyszélhűdés következtében, a csa­ládi kripta már nincs meg. Közéleti emlékét a gimnázium melletti utca neve őrzi, ahol a régi futballpálya területe egykor a Kurcz család birtokához tartozott. „A régi gárda egyik tagja dőlt ki Kurz György paksi földbirtokosban, ki úgyszól­ván az emberi kor legvégső határát testi és szellemi erejének teljességében érte el. Rit­ka becsületesség mindenki iránti leeresz­kedő barátság jellemezte. Családjának élt, hova öregsége idejében egészen visszavo­nult.” (Szekszárd Vidéke, 1891.07.16.) Hat gyermekéből öt lánya élte meg a fel­nőttkort: Katalin (Dőry Gézáné), Emma (Simontsits Béláné), a rendszeres jótékonysá­gukról ismert Kurcz kisasszonyok: Ilka, Flóra és Lenke. 1866-ban Emma még csak 16 éves hajadon volt, amikor megtakarított forintja­ikból a nővérével iskolát szereltek fel, és ok­tatták a pusztai cseléd-gyerekeket. „A Paks melletti Gyapa-pusztán nem lé­vén iskola, a cselédség gyermekeit a Kurcz család több női tagja oktatja, s az idei nyilvános vizsga meglepő sikert mutatott föl. Vizsga után a tanító kisasszonyok a tanuló gyermekeket még ruhanemű aján­dékokkal örvendeztették meg befejezésül még táncz is volt az ifiúság örömére.” (Bu­dapesti Közlöny, 1867.10.02., 1. o.) A polgári iskola évkönyveinek tanúsága szerint mindig támogatták az iskola alapít­ványát, rendezvényeit. Az Országos Gyer­„Méltó elismerés illetheti az özvegyek és árvák részéről a védnöknőt: Kurcz Ilka úr­hölgyet, aki minden filantropikus mozga­lom vezetésében a legnagyobb önfeláldo­zással vesz részt sem fáradságot sem időt nem kímélve.” (Tolnamegyei Közlöny, 1918.09.01., 3.o.) 1921-ben alakult meg az Úri Kaszinó dísz­termében a Szociális Misszió Társulata, melynek választmányában szintén ott ta­láljuk Ilkát és Flórát. A kúria utolsó lakói a nevezett Kurcz kisasszonyok voltak, akik földbirtokaik egyre gyérülő jövedelmét a századfordulón már kézimunka- és kalap­üzletükből, és a kúriával szemben álló tel­ken felhúzott emeletes bérházuk jövedel­méből egészítették ki. Kurcz Lenke 1909- ben, Kurcz Flóra, a paksi Oltáregylet elnöke 1927-ben, Kurcz Ilka, a paksi Vöröskereszt­egylet társelnöke 1930-ban halt meg. „Megható emlék között, s óriási részvét mellett folyt le Pakson Kurcz Flórának, az ottani Oltáregylet elnökének temeté­se. Paks társadalmának színe-java, tiszte­lőinek, s a lakosságnak nagy tömege, da­cára a szakadó esőnek, megjelent, hogy a régi úri világ kedvelt tagjának s közjóté­konyságáról híres, s általános tiszteletnek örvendő úrnőnek végtisztességét megadja. A helyi hatóságok, egyesületek állották kö­rül az ősi kúria kertjében felállított kopor­sót, melyet a szebbnél szebb koszorúk egé­szen elborítottak.” (Tolnamegyei Újság, 1927.11.12., 6.O.) Paks vezetősége 1945 után célul tűzte ki a népbetegségként terjedő tüdővész leküzdé­sét. 1948-ban óOOezerforintértmegvásárolta az ingatlant a Kurcz-örökösöktől. (Monog­ráfia, 273. o.) Tolna megye alispánja en­gedélyével a kúriában Paks székhellyel Já­rási Tüdőgondozó Intézetet rendeztek be, 2014-ig ezt a feladatot szolgálta. A külső le­járaton át elérhető pincét az 1950-es évek elején óvóhellyé alakították. Bár fái még él­nek, az eredeti kert nagy része megsemmi­sült, az udvar ma parkoló. Az épület jelen­leg várja, hogy a Kurcz kisasszonyok em­lékéhez méltó funkcióval ismét a közjót szolgálja. dr. Hanoi fános

Next

/
Thumbnails
Contents