Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-11-20 / 18. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2020. november 20. Mozaik A Commodore az 1980-as évek meghatározó nemzetközi elektronikai vállalata volt, melynek eredete 1955-ig nyúlt vissza. A céget a lengyel zsidó származású Jack Tramiel alapította, aki a háború után Amerikába emigrált, feleségével Torontóba költözött. Itt alapította meg a Commodore Business Machines (CBM) nevű cégét, amely írógépgyártással és importtal kezdett foglalkozni. (A vállalkozás neve magyarul sorhajókapitányt jelent.) A cég eleinte sikeres volt, de aztán az olcsó japán gyártású írógépek miatt kénytelen volt váltani először a mechanikus, majd a digitális számológépek irányába a hetvenes évek első felében. Tramiel felismerte, hogy a mikroszámítógép-ipar ugrásszerű fejlődés előtt áll, és erre a területre kezdett koncentrálni. 1977-ben jött ki a cég első számítógépe, a Commodore PÉT, amely jelentős siker volt az amerikai és a kanadai oktatási szférában. Bár a PÉT eredményes volt, a cég egy olcsóbb, nagyobb tömegeket elérő alsó kategóriás otthoni gépet akart, ez lett a VIC-20. A modell sikeresnek bizonyult, az első olyan otthoni számítógép volt, melyből több mint egymillió darabot adtak el. A cég következő nagy dobása az 1982-ben bevezetett, legendás Commodore 64 volt, amely ár-érték arányban verhetetlen volt, kiemelkedő hang- és képminőséget nyújtott. A C64-nek becézett gép legenda lett, tizenkét évig gyártották, eladásait 12,5-17 millióra becsülik. A Commodore a nyolcvanas évek elején megállíthatatlannak látszott. (Tramiel ebben az időben hagyta el a céget a részvényesekkel folytatott viták miatt.) 1984-ben azon-Tárgy/ történet ban a cég alaposan mellényúlt a VIC-20 leváltására tervezett Commodore 16-tal, illetve az üzleti szférának (irodai felhasználásra) is szánt Commodore Plus/4-gyel. A Plus/4 név arra utalt, hogy a gép rendelkezett egy beépített programcsomaggal, amelyben egy szövegszerkesztő, egy táblázatkezelő, egy adatbázis-kezelő és egy grafikonrajzoló szoftver volt A négy alkalmazás a kor színvonalának nem igazán felelt meg, a gép nem aratott sikert az üzleti szférában. Ugyanakkor az eredeti cél szerint pont ennek a kisvállalati/otthoni csoportnak szánták A gép memóriája a korban elfogadható volt, a 64 KB beépített memória megegyezett a sokkal sikeresebb C64-ével. Ugyanakkor a Plus/4-et elsősorban nem játékra szánták, ezért nem rendelkezett a korban kiválónak számító SÍD hangcsippel, amely a C64 hangképességeit a kortársaié fölé emelte. Bár a Plus/4 képernyőfelbontása ugyanakkora volt, mint sikeresebb társáé (320x200 képpont), de a 16 helyett 121 szín megjelenítésére volt képes. Ugyanakkor jelentős hátránya volt, hogy nem támogatta a sprite-okat (a képernyő más részétől önállóan mozgatható objektumok, elsősorban a játékok terén használták őket a C64 esetében), ennek következtében nem volt kompatibilis a Commodore 64-gyel, majdnem a nulláról kellett felépíteni a Plus/4 szoftveres támogatást. A játékok terén a másik fő probléma volt, hogy a Plus/4 kompatibilis volt a gyengébb Commodore 16-tal (ebben a gépben 16 vagy 32 KB memória volt), így a játékgyártók nem voltak érdekeltek az erősebb gép képességeit kihasználni, ha ugyanaz a játék mind a két gépen működött. Sem a Plus/4 sem a C16 nem volt sikeres, mind a kettő gyártása leállt egy-két éven belül. A Plus/4-ből körülbelül 400 ezret adtak el, a gép az amerikai piacon jelentős kudarc volt. Nagyobb sikereket ért el Európában, a gépnek jelentős magyar vonatkozása is van. A Commodore a nyolcvanas évek második felében jelentős számban adta el diszkont áron a nyugati piacon sikertelen gépeit a keleti blokkba. Így került Magyarországra is a C16-Plus/4 gépcsaládból közel 10 ezer darab a magyar közoktatásba a második iskolaszámítógép program keretében 1986 és1987 között. A Plus/4 így sok magyar diáknak az első komolyabb számítógép volt, amit használhatott. Itthon sokkal elterjedtebb és kedveltebb volt, mint más országokban. Sok C64-es játékot portoltak (alakítottak át) erre a gépre magyar cégek és lelkes egyéni programozók A képen látható, brit gyártmányú Commodore Plus/4 2004- ben került a városi múzeum gyűjteményébe az egyik iskolai selejtezés után. Szabó Tibor
