Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-11-20 / 18. szám
14 ■ Paksi Hírnök, 2020. november 20. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A régi községháza Az 1840-es években a paksi városháza még nem volt központi helyen, és nem felelt meg egy tízezer fős mezőváros elvárásainak sem. Az 1077-es házsorszámot viselő polgármesteri hivatal épülete a Keskeny utca közepe táján helyezkedett el. Csak 1856-ban merül fel az új, emeletes városháza építésének gondolata, az erről szóló határozat kimondta, hogy „nem zugutcában kell felépíteni", hanem ahogy „középülethez illő, a város nevezetes részén”. Ez a nevezetes hely a város hivatali negyedeként beépült Malom utca lett, de tényleges felépüléséig még hosszú évek teltek el. (Monográfia, 73. o.) A Deák Ferenc utca 7. alatt hajdan Daróczy István késő barokk kúriája állt, ezt vásárolta meg a település városházának, amelynek kettős, emeletes épületét Hildebrand Mihály építőmester tervezte. A két épületnek közös a kosáríves záródású bejárata, lépcsőházában dór fejezetű oszlopok, öntöttvas korlát találhatók. Paks mezővárosi státuszát 1871-ben megszüntették, községgé minősítették vissza, ami lassította az urbanizáció folyamatát. A korai paksi képeslapok felirata bizonyítja, hogy az egyik szárnyban a községháza, a másikban valóban a kir. járásbíróság működött az 1870-es évek végétől az 1908-as átköltözésig a szemközt felépített impozáns épületbe. A községháza udvara a két világháború között közösségi térként funkcionált, itt köszöntötték a megválasztott országgyűlési képviselőket, helyi rendezvényeket, ünnepségeket tartottak. Kedves történetet örökített meg a házról egy vadászújság. „Pakson 1933 tavaszán több nyestpár nevelte fiait. Egyik család az emeletes községháza padlásán ütötte fel tanyáját, nem törődve az állandó forgalom, zaj, jövésmenéssel. Még éjszaka is mozgalmas ott az élet, rendőrök járnak, a tűzoltószertárban őrség tanyázik. Amikor a fiatalok felcseperedtek este 11 után hangos hancúrozást rendeztek naponként a polgári fiúiskola parkjának fáin, valamint az ármentesítő társulat udvarán.” (Nimród, 1934.05.10.) 1956-ban a paksi események során a tüntetők feldúlták a tanácsházát, az ablakon keresztül az utcára szórták a hivatalos, anyakönyvi iratokat, beszolgáltatási papírokat. Az épület falán 1969-ben táblát állított „a 25 éve szabad Paks község lakossága” az 1919-es paksi direktórium ott felakasztott vezetőségi tagjainak, Wiedemann Antal és Mihalik Gézáné emlékére. Utcakép az 1950-es évekből: „A sárgára festett, emeletes tanácsháza előtt férfiak álldogálnak, prémes kabátban, kucsmában, van aki csizmában, fekete kalapban. Van közöttük pártvezető, tanácsi funkcionárius, népfrontbizottsági tag. Java részük azonban dolgozó paraszt: egyéni és termelőszövetkezeti.” (Magyar Nemzet, 1959.02.03., 3. o.) Az 1960-as évek elején a járási és községi tanács épületei gyakorlatilag helyet cseréltek: a községi tanácsot áthelyezték az egykori szolgabíróság épületébe (9. sz.), az emeletes épületekben pedig a járási tanács működött az anyakönyvi hivatallal, ahol az udvari szárny földszintes árkádos, tágas helyiségét évtizedekig házasságkötő teremként használták. A járási hivatal 1983-as megszűnése után 1987 tavaszára egészségházzá rendezték be az épületet, háziorvosi és szakorvosi rendelőket alakítottak ki. (Kernné Magda Irén: Paks - Útikönyv, 108-109. o.) A várossá avatás utáni új városháza a közigazgatási központtal együtt délebbre került. „Egy hosszú várakozás és majd hároméves építőmunka a végéhez ért. 1981-ben a paksi Városi Tanács megbízása alapján kezdte meg a TÁÉV Pakson a Dózsa György utca 55-61. szám között a városi tanács új épületének építését. 38 M Ft értékben épült fel a paksi közigazgatás központja, a többszintes épület nemcsak a városi tanács apparátusának ad kulturált, minden igényt kielégítő munkahelyet, összesen 103-an költöznek.” (TMN, 1984.07.11., l.o.) Ami a jövőt illeti, az atomerőmű és a város bővítése újabb városközpontot és vele új városházát hozhat a 21. századi Paks arculatának. dr. Hanoi János Deák Ferenc utca 7. (Rosenbaum Ignácz kiadása, kb. 1918.)
