Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-11-06 / 17. szám

Mozaik

Paksi Hírnök, 2020. november 6. ■ 13

Az eltűnt városkép nyomában

A Magyar Királyi Járásbíróság épülete

Fotó: magánarchívum

A dualizmus időszakában Paks mezőváros járásbíróság felállítása iránti kérvényét Deák Ferenc keresztfia, Szeniczey Ödön (1838-1917) országgyűlési képviselő az országgyűlés 1870. február 14-i ülésén nyújtotta be a tisztelt háznak.

„Paks város közönségének kérvényét a királyi bíróságok székhelyének elhelyezése tárgyában, van szerencsém benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen kérvényt sürgős és fontos természetéhez képest a kérvényi bizottsághoz soron kívül leendő tárgyalás végett áttenni.” (Képviselőházi napló, 1869. V. kötet)

Még Malom utcának hívták a városba északról befutó országutat, amikor a királyi járásbíróság helyet kapott a 7. szám alatti kétemeletes községháza mellett. A századfordulós képeslapokon velük szemben még csak egy üres telek állt a Deák Ferenc utca 10. szám helyén. Ezen korszak ismert helyi járásbírái voltak dénesfai Börzsöny Lajos és az ítélőtáblái címmel is felruházott Szentpétery József. A községháza mellett hamar kinőtte magát a járásbíróság, és az igazságügyi minisztérium önálló helyet keresett részére.

„Paks városból ma Szluha képviselő vezetésével nagyszámú küldöttség tisztelgett Lukács, Plósz és Wlassics minisztereknél, adóhivatalt, járásbíróságot kérve és a városi polgári iskola államosítását sürgetve. Mindhárom miniszter megnyugtatóan válaszolt, megígérve a kérelem támogatását.” (Pécsi Napló,

1902.12.06., 5. o.)

Még 1903 őszén történt, hogy a polgári fiúiskolában Erzsébet királyné emlékezetére rendezett ünnepen az egyik tanár arcul ütötte Németh János járásbíró fiát, mert egy negyedórával elkésett.

„A gyermek atyja feljelentette a tanárt a kultuszminiszternél és később a szekszárdi törvényszéknél is, amely felmentő ítéletet hozott.” (Budapest, 1905.06.29.)

Már Kálmán király kihirdette, hogy boszorkányok nincsenek, 1903-ban mégis a paksi járásbíróság „boszorkánypert "tárgyalt.

„Szalai István mészárosmester panaszt emelt apósa, Schukkert András ellen, aki azt a hírt terjesztette, hogy megboszorkányozta. Schukkert beismerte, hogy a rontásnak köszönheti, hogy évek óta beteg. Annyira meg van erről győződve, hogy elűzte házából vejét és elválasztotta tőle leányát. - Boszorkánymester ez, a múltkor is fekete kutya képében jött hozzám, s mikor rátámadtam, egy szempillantás alatt semmivé vált. A járásbíró hiába akarta a fejéből kiverni ezeket a bolondságokat, Schukkert esküdözött, hogy Szalai csakugyan boszorkány. A dolog vége persze az lett, hogy a bíróság becsületsértésért megbüntette a babonás embert.” (Magyarország, 1903.01.16., 8. o.)

Helytörténeti források 1904-re teszik az új járásbírósági épület elkészültét, ezt azonban az általam fellelt források cáfolják. Az 1904-es országos statisztikai évkönyv szerint még

csak tárgyalások folytak a telekről, 1905 végéig az építési tervek sem készültek el. Az

1906- os évkönyv szerint „a Pakson, emelendő járásbíróság épülete és fogház tervei elkészültek”, decemberben már zajlott a kivitelezői versenytárgyalás.

1907- ben még folyt az építkezés, végül az 1908-as évkönyvben olvasható, hogy az építkezést befejezték.

„A paksi kir. járásbírósági épület felépítését az igazságügyminiszter Kallós és Koch budapesti építőmesterekre bízta mintegy 130 ezer korona vállalati árban.” (Tolnavármegye,

1907.05.05., 4. o.)

A tervező Jablonszky Ferenc (1864-1945) építészmérnök, törvényszéki szakértő, akinek élete fő művei az ország legkülönbözőbb vidékein emelt igazságügyi paloták voltak. A telek, melyre a jog háza felépült, hajdan a Daróczyaké volt, és az épület eredeti funkciója Pakson egyedülálló módon a mai napig megmaradt. Példásan

karbantartott intézmény, kora eklektikus homlokzattal, impozáns kapuja fölött a koronás címerrel. Mögötte állt Könyök utcai bejáratával a hajdani fogház, ami ma már lakóház.

„A paksi járásbíróság 1908. április hó 27-én költözött be új palotájába, mely a modern kor igényeinek megfelelően lett építve és a hivatalos helyiségek új bútorzattal lettek ellátva. A kir. járásbíróságnak eddigi helyiségeit Paks község elöljárósága foglalja el és megfelelő módon átalakíttatja.” (Közérdek,

1908.05.02., 5. o.)

A két háború között az egyik legtöbbet fotózott panorámakép az utca középtáján egymással szemben álló községháza és járásbíróság. Itt kezdte pályáját járási albíróként dr. Pesthy Pál, a Bethlen-kormány későbbi igazságügy-minisztere. Érdekesség, hogy az 1930-as években volt Deák Ferenc nevű járásbírója is a Deák Ferenc utca 10. szám alatti bíróságnak.

dr. Hanoi János