Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-01-24 / 2. szám
12 ■ Paksi Hírnök, 2020. január 24. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Fotó: magánarchívum Gründl Siromel-gyár (Kiadja Szalai, Budapest, kb. 1910.) Paks első patikájáról, a Szentháromság Gyógyszertárról már Fényes Elek statisztikus is írt, illetve Egyed Antal 1828-as leírásában említi: „Díszeskedik ez a mezőváros postaállással, patikával, több szép fel- és alházakkal.” A Fő utca és a Hegyhát utca sarki L alakú ház a 18. században eleve patikának és magánlakásnak épült. Egyes források szerint 1787-ben Ágyelli István kalocsai gyógyszerész alapította, más források szerint építői és első tulajdonosai a Morvaországból érkező Bún testvérek voltak, a patika vezetője pedig Bún Samu. 1823- tól Orzovenszki Márton okleveles gyógyszerészé lett, 1832-es halála után gyerekei a patikát eladták Farkas József gyógyszerésznek, aki 1833 és 1844 között gazdaságtalanul és elhanyagolt felszereléssel működtette. Tisztifőorvosi felszólítások és eljárások után bezáratták a helyet, majd 1844-ben árverés útján Ringenbach János paksi kereskedő szerezte meg. Miután felszerelte és kifogástalan állapotba hozta, laikus lévén működtetésére okleveles gyógyszerészekkel szerződött. 1863-tól évtizedekre Malatinszky Sándor (1835-1901) kezébe került. Vezetése alatt a gyógyszertár berendezését, hitelét és szereinek minőségét teljesen kifogástalannak írták le a korabeli vizsgálati jegyzőkönyvek. Aztán a Tolnavármegye újság értesített róla, hogy 1901 májusában a paksi, Szentháromsághoz címzett, reáljogú gyógyszertárat Gründl Tivadar (1852-1907) okleveles gyógyszerész, soltvadkerti lakos vette át. 1903-ban tűz ütött ki a patikában: „...óriási riadalom támadt Paks utczáin, a Malatinszky-féle ház, melyben jelenleg Gründl Tivadar gyógyszertára és lakása van, hirtelen lángokban állott; a tűz csakhamar átcsapott a szomszédos házakra s rövid idő alatt a Hütter-féle és a mögöttük levő Szalay-féle ház lángokban égett”. (Tolnavármegye, 1903.04.05., 3.o.) 1906-ban Gründl egy különleges formájú, II. Rákóczi Ferenc egyik várából származó almáriumot adományozott a vármegyei múzeumnak, a bútor oszlopdíszei a szakértő szerint a korra vallottak. (Közérdek, 1906.04.28., 8.o.) Súlyosbodó gyomorbaját hiába kezeltette szanatóriumban, 1907- ben elhunyt: „Paksról számos jóbarátja utazott fel Budapestre, hogy az elhunytat utolsó útjára kísérje. A megboldogult 55 éves volt, Pakson köztiszteletben álló egyén, miért is halálozása általános részvétet keltett.” (Közérdek, 1907.02.02., 5.o.) A Gründl Tivadar által éveken át vezetett gyógyszertári füzet fennmaradt a gyűjteményemben. Benne a bélyegzőkön is nyomon követhető, hogy 1907-től már felesége, özv. Gründl Tivadarné (Heben Franciska) vitte tovább a patikát fiával, Károllyal. A századfordulós képeken látszik, hogy az épület bejárata még a Hegyhát utca felől nyílott, a budapesti kiadású képeslapon a Fő utca felől már látható az elkészült díszes gyógyszertári bejárat, melyet két oldalról egy férfi és egy női fejforma díszít. Homlokzata eklektikus stílusú, rajta reklámfelirat: Gründl Siromel-gyár. „A bécsi 3. nemzetközi gyógyszerészeti kiállítás zsűrije Gründl Károly paksi gyógyszerészt a Síroméi nevű tüdővész ellenes gyógyszeréért ezüstéremmel tüntette ki.” (Tolnamegyei Közlöny, 1913.11.02. 3.o.) A sorozatnak része egy olyan ritka képeslap is, amelyen a patika belső szobarészletén a Siromel-készítmény gyártásához berendezett orvos-gyógyszerészeti laboratórium eszközei láthatók. Az épület az első világháború idején a Bún családon keresztül a Paksvidéki Takarékpénztár Rt. tulajdonába került. 1914-ben a gyógyszertári részt tőlük vette meg 94 ezer koronáért Abay Nemes Gyula (1876-1952) okleveles gyógyszerész. A patikát 1928-ban belügyminiszteri engedéllyel átköltöztette a Szent István tér 14. szám alatt épült új lakóházába, melyet emléktábla is jelöl. A paksi közélet aktív tagja volt, egyik kezdeményezője a Deák-emléktábla elhelyezésének. 1931-re eladta a családi patikát, és 1936-ra elköltözött Paksról. „Dr. Abay távozását méltán sajnálja Paks egész társadalma, de fájdalmasan érint bennünket, a Tolnamegyei Újság szerkesztőségét is, mert míg Paks társadalmi élete egy agilis, minden nemesért és szépért rajongó és szolgálatkész vezető emberét vesztette el, addig benne a paksi események pontos és lelkiismeretes krónikását kell nélkülöznünk” - búcsúzott tőle szép szavakkal a megyei lap. (Tolnamegyei Újság, 1936.09.19., 2.o.) A Szentháromsághoz címzett gyógyszertárat 1931-ben dr. Szily Géza tolnai ügyvéd vásárolta meg gyógyszerész leánya, Szily Mariann számára, aki 1932-től már férjével, dr. Pálvölgyi (Pfeiffer) Ferenccel együtt dolgozott benne. Az épületet 1939-ben a paksi Hangya Szövetkezet vásárolta meg székháznak a Paksi Takaréktól, Pálvölgyiék pedig a Kossuth Lajos utca sarkán felépítették és 1942-ben megnyitották új, korszerűen felszerelt patikájukat, ami az államosítás után is az ő szakmai irányításukkal működött. A Hegyhát utca sarki Otthon Áruház a Népbolt Vállalat kezelésében népszerű bútor- és lakberendezési egység volt az 1970-es, 1980-as években, kereskedelmi funkciója máig megmaradt. Az épület utcafronti elhelyezkedésével a hagyományos átutazó- és megállítóforgalom egyik történelmi emléke. dr. Hanoi János
