Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-09-25 / 14. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2020. szeptember 25. Mozaik A mai Paks-Dunakömlőd mellett fekvő keskeny, hosszúkás észak-déli irányú löszplatón (Bottyánsánc) helyezkedik el az egykori római segédcsapattábort, Lussoniumot bemutató romkert. A római tábor több évtizeden át zajló feltárásai során a tábor építészeti emlékei, maradványai (védművek, épületek) mellett jelentős számú római kori tárgyi emlék került elő. E nagyszámú régészeti emlékanyagot rendkívül változatos anyagú és funkciójú tárgyak, tárgycsoportok alkotják, közülük is kiemelendőek a bronztárgyak. A római anyagi kultúrát alapvetően meghatározó tárgycsoporthoz tartozó emlékek Lussoniumból is szép számban ismertek. A bronz mint nyersanyag általános használatát, sokoldalú felhasználását jól jelzi, hogy a katonai felszerelés részletei, a viselet elemei mellett a mindennapi életben is számtalan tárgy anyaga volt, pl. ládikaveretek, fémedények. A lussoniumi tábor feltárásai során több mint két tucat fémedényt, illetve edényekhez kapcsolódó töredéket sikerült meghatározni, ennek legnagyobb részét a bronzedények képezik. Sajnálatos módon ezek az edények igen töredékes állapotban maradtak fenn, ez alól mindössze két edény (egy merítőedény és egy tál) jelent kivételt. Az erőd déli részén folytatott régészeti ásatások kiemelkedő emléke egy szinte teljesen fennmaradt bronz merítőedény. A merítőedény bronzöntéssel készült, díszítéseit esztergálással alakították ki. Az edény funkcionálisan két részből áll: nyélből (hossza: 5,7 cm) és csésze formájú merítőrészből (átmérője: 5,7 cm, magassága: 2,7 cm). A kónikus oldalfalú, hármas „bordás” tagolású, mély csésze alacsony talpgyűrűn áll. A merítőrész pereméhez hátul egy keskeny, hosszúkás, tagolt nyél kapcsolódik. A nyél alsó harmadában két irányban kiszélesedik, itt ún. kettős kampós díszítés látható, a középső sávban pedig egy hasonló módon kiszélesedő, három vízszintes csatornával díszített sáv. A nyél felső harmada letörött, itt feltehetőleg a nyél korongszerű, szűrős zárótagja helyezkedett el. A nyél másodlagosan javított, alsó és középső harmadát két szegecselt bronzlemez fogja össze. Megjegyzendő, hogy az erőd leletei között egy másik merítőedényt is sikerült azonosítani, azonban ez igen töredékes formában került elő, mindössze a nyelet lezáró, kanálszerűén kialakított zárótag maradt fenn. A függőleges nyéllel ellátott merítőedények vagy merítőkanalak (antik megnevezésük cyathus v. simpulum) a római bronzedények speciális típusát képezik. A nyéllel ellátott merítők előzményei már hellenisztikus időszakból ismertek, és Rómában már a köztársaság kori pénzeken is megjelennek. A korai időszakban a merítők szakrális funkciója dominált, elsősorban vallási céllal, áldozatbemutatás alkalmával használták ezeket, formájukat tekintve hosszabb, állatfejben végződő nyéllel és sekélyebb félovális csészével rendelkeztek. A merítők formai és fúnkcionális szempontból később jelentős változáson mentek keresztül. A császárkor kezdetén, a Kr. u. I. sz. első felében új típusú, rövidebb nyéllel, mélyebb csészével rendelkező, egységes formájú merítők tűntek fel, és valószínűleg merítő- és mérőedényként a háztartások edénykészletébe is bejutottak. A Lussoniumból előkerült merítőedény utóbbi császárkori típushoz tartozik, és előkerülési körülményei alapján feltételezhető, hogy a katonai környezetben már mint merítőkanál a személyes ivóedénykészlet része lehetett. Fontos kiemelni, hogy a merítőedény egykorú javítás nyomait is mutatja, ami nemcsak a nyelek mindennapos használata során bekövetkező gyakori sérüléseire enged következtetni, hanem a tárgy értékét és jelentőségét is jól mutatja - tulajdonosa nem cserélte le, hanem az értékes darabot valószínűleg helyben, a táborban vagy a tábor közelében működő bronzműhelyben megjavíttatta, és tovább használta. Az igényesen kialakított, feltehetőleg Észak- Itáliából származó, páratlan épségben az utókorra maradt bronzedény minden bizonynyal magas rangú személy reprezentatív ivóedénykészletének fontos darabja volt. A cikkben bemutatott bronzedény, más kerámia-, üveg- és fémedényekkel, valamint a római táplálkozás- és eszközkultúra további tárgyi emlékeivel együtt megtekinthető a Paksi Városi Múzeum állandó kiállításának helyet adó Paksi Metszet Régiségtárában. Fazekas Ferenc PhD
