Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-08-07 / 11. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2020. augusztus 7. ■ 9 Civil szféra: Paksi Reform Főzőklub Fotó: magánarchívum- A Paksi Reform Főzőklub Egyesület története akkor kez­dődött, amikor húsz évvel ezelőtt az Együtt a parlagfű ellen Ala­pítvány égisze alatt összeállt egy csoport, hogy megismerjük a re­formkonyhát. Egyre többen csat­lakoztak hozzánk, aztán 2008- ban egyesületté alakultunk. Szék­helyünk az Atomfitt centrumban van, az ottani igen jól felszerelt konyhában tartunk havonta egy foglalkozást. Annak idején Ko­vács János Venesz-díjas mester­szakácsot kértük fel vezetőnk­nek, aki évekig minden találko­zóra kigondolt egy menüsort, be is szerezte a hozzávalókat, majd irányítása mellett elkészítettük a négy-ötfogásos ételsort - tájé­koztatott Wollner Pál, a szerve­zet jelenlegi elnöke, aki arról is beszámolt, hogy nagy változás történt náluk. - Kovács János nyugdíjba vonult, szeretne töb­bet lenni az unokájával, így ke­vesebbet vállal nálunk. Ügy ha­tároztunk, hogy egyelőre nem keresünk a helyére mást, hanem minden hónapban egy-egy he­lyi szakembert hívunk meg, de sajnos a koronavírus-járvány közbeszólt. Az elmúlt időszak­ban a szabadtéri rendezvényeket részesítettük előnyben. Egyik szponzorunk, Haáz Ádám min­den évben meghív bennünket bikácsi halastavához közös fő­zésre, bulizásra a helyi nőegy­lettel, június elején voltunk ott. Júliusban az ürgemezei Sörkert büfében a nyárson sütést gya­koroltuk. A másik segítőnk, Feil József a Vörösmalom horgász­tóhoz szokott bennünket meg­hívni szürkemarhapörköltre, ezt a programot kora őszre tervez­zük - összegzett Wollner Pál. Azt is elmondta, hogy járnak főzőversenyekre, sohasem hiá­nyoznak a Gastroblues Feszti­vál közönségnapjáról, a Siller­fesztiválról, a Város napjáról és a Tökjó napról. - Több alka­lommal tartottunk már külön­böző bemutatókat és nyílt na­pot is az érdeklődőknek. Ha­gyományos programunk az év végi szponzori vacsora. Kirán­dulunk is, tavaly Törökország­ban, Kappadókiában, majd nyáron Villány környékén jár­tunk. Idén Sárospatak és kör­nyéke az úti cél. Az egyesület taglétszámát a konyhai kapaci­tás miatt huszonkét főben ma­ximáltuk, ha valaki csatlakoz­ni szeretne, egy évig rendsze­resen kell járnia a klubba, azt követően döntünk a felvételé­ről, amennyiben van szabad hely - zárta a bemutatkozót Wollner Pál. Kohl Gy. Civil szféra: Konzervgyári Nyugdíjasklub Fotó: Babai István/archív- Az tart össze bennünket, hogy nagyon szeretjük egymást, sok közös emlékünk van, amiket szí­vesen felelevenítünk - mondja Hanoi Józsefné Ilike, a volt kon­zervgyár dolgozóinak nyugdíjas­klubjáról. Felidézte, hogy min­den alkalommal, amikor lement a piacra, összefutottak régi kol­légákkal, elbeszélgettek, és előbb vagy utóbb, de mindig előke­rültek konzervgyári története­ik. Innen jött a gondolat, hogy mi lenne, ha létrehoznának egy klubot. Összebeszéltek páran, és felkeresték az akkori város­vezetőket, akik támogatták a kezdeményezést, a Paksi Városi Nyugdíjas Klub székhelyén ta­lált otthonra a társaság. Min­den kedden ott tartanak klub­délutánt, beszélgetnek, társasoz­­nak, olykor előadót is hívnak a közösségüket érdeklő témakö­rökben. Számos alkalommal sütöttek már lángost, pala­csintát, süteményeket külön­böző rendezvényekre, például a Szépkorúak heti programra, jótékonysági süteményvásár­ra, és ki nem hagynák a részvé­telt a Város napján. Rendre fel­tűnnek a kulturális központban ruhatárosként, jegyszedőként. Ahogy pénztárcájuk engedi, mennek kirándulni is, jártak ki­sebb csoporttal Sopronban, két­szer Erdélyben, és Szombat Jó­zsefné Margit néni többször meghívta már őket balatonke­nesei nyaralójába. A Hanoi Jó­zsefné és Galambos Jánosné ve­zette baráti társaság 2013-ban tartotta első találkozóját, ak­kor körülbelül negyvenen jöt­tek össze, ma húsz főt számlál­nak, házaspárok és egyedülállók is vannak közöttük. - A koro­navírus-járvány miatt kihirde­tett veszélyhelyzet előtti napon tartottuk a legutóbbi klubdélu­tánunkat, akkor nőnapot ünne­peltünk együtt. Legközelebb ak­kor jövünk össze nagyobb lét­számban, ha már teljesen meg­nyugtató lesz a helyzet, de páran azért találkozgatunk már, illet­ve telefonon tartjuk a kapcsolatot egymással - összegezte a jelenle­gi helyzetet Hanoi Józsefné, aki azt is elmondta, hogy mindenkit szívesen fogadnak maguk közé, nem számít, hogy az illető az egykori konzervgyár munkavál­lalója volt-e. Kiemelte, számukra az a fontos, hogy jól érezzék ma­gukat egymás társaságában, tar­talmasán, tevékenyen, vidáman töltsék a pihenés éveit. Kohl Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents