Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)

2020-08-07 / 11. szám

Közélet Paksi Hírnök, 2020. augusztus 7. ■ 3 Élhetőbb várost teremthetünk együtt, közös gondolkodással Fotó: Molnár Gyula- Nagy reményekkel nézek a feladat elé, bízom benne, hogy közösen olyan munkát tu­dunk végezni, ami a város la­kosságának is megelégedésére szolgál - mondja Kirizsné Bu­ják Marianna, Paks új főépí­tésze. Feladatát 2020. július 1-jétől látja el megbízási szer­ződés keretében.- Szabó Péter polgármester a kö­zösen tartott sajtótájékoztatóju­kon ügy mutatta be Önt, hogy jól felkészült, képzett szakember. Milyen pályakép áll Ön mögött?- Pakson születtem, Györköny­­ben töltöttem a gyermekéveimet, majd a Paksi Vak Bottyán Gim­náziumban érettségiztem. A pé­csi Janus Pannonius Tudomány­­egyetem Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolai Karán folytattam a tanulmányaimat, ahol építész­­mérnök, mérnöktanár, valamint településmérnök főiskolai okle­veleket szereztem. Tanulmánya­im alatt ösztöndíjasként fél évig Dortmundban tanulhattam és fél évet töltöttem egy építész terve­zőirodánál, valamint két hónapig- szintén ösztöndíjasként - részt vehettem egy ásatáson Rómá­ban. Az első munkahelyem a sik­lósi önkormányzatnál volt, ahol építésügyi hatósági ügyintézőként dolgoztam, az ott szerzett ismere­tek és tapasztalatok jó alapot ad­tak a további munkámhoz. Ható­sági munkám alatt is - az akkori jogi lehetőségekhez mérten - ki­emelt figyelmet fordítottam arra, hogy az engedélyezésre benyúj­tott épületek illeszkedjenek a te­lepülésképbe. Szakmai pályafu­tásomat aztán Gömöry János, akkori pécsi főépítész felkérésére helyi értékvédelmi referensként folytattam a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Vá­rosfejlesztési Főosztályán. Itt én készítettem el a város első helyi értékvédelmi rendeletét, illetve a szabályozási tervek koordinálá­sával foglalkoztam. A gyermeke­immel otthon töltött időt kihasz­nálva a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán településmérnök egyetemi okle­velet szereztem. Építészként csa­ládi házakat és gazdasági épüle­teket terveztem. Pécsről 2007- ben költöztünk a családommal Paksra, jelenleg az atomerőmű­ben dolgozom az építészeti osz­tályon. Mindig próbálok a lehe­tő legjobban megfelelni az ak­tuális munkakörömnek, ezért is végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetemen a nukleáris építmé­nyek szakmérnökképzést.- Milyennek látja Paksot építész szemmel?- Sokat sétálok a városban, figye­lem a változásokat, a fejlődését. Paksnak jó adottságai vannak, bár nincs mindegyik kiaknáz­va. A Duna-part adta lehetősé­geket jobban ki kellene használ­ni, bár úgy tudom, hogy a város­nak vannak ezzel kapcsolatosan tervei. Igazi gyöngyszem a Sár­gödör tér, melynek megőrzé­se közös ügyünk, éppúgy, mint a többi helyileg védett városrész, épület védelme. Szükséges a la­kók együttműködése, hiszen egy tájidegen anyaghasználat, har­sány szín vagy kiugró épületrész megbontja az egységet, míg egy átgondolt építés, felújítás érté­ket teremt. Makovecz Imre volt paksi főépítész a „jó gazda” sze­repben határozta meg a főépí­tész feladatát, ilyen „jó gazda­ként” szeretnék dolgozni. Az új atomerőművi blokkok építése nagy lehetőségeket hordoz, ame­lyeket nem szabad kiaknázat­lanul hagyni. Olyan dinamikus fejlődés várható a városban, ami hosszú távon meghatározza a jö­vőjét. Az új blokkok létesítési en­gedélye körülbelül egy év múlva várható. Igen feszített tempóban kell az előkészületeket megten­ni, hogy mire a tényleges építke­zés megkezdődik, addigra adot­tak legyenek a szabályozási, inf­rastrukturális és egyéb feltételek Fontos, hogy a nagy fejlesztések során is megmaradjon a város egysége. A harmonikus környe­zet kialakítását az épített örök­ség megőrzésével és a felmerü­lő igények összehangolásával kell megteremteni. A lakosságszám emelkedése nemcsak a lakhatási igények növekedését hozza ma­gával, hanem sok más fejlesz­tést is indukál majd. Ilyen példá­ul a közlekedésfejlesztés. A teljes várost lefedő, a belvárosi forgal­mat csillapító úthálózat kialakí­tására, valamint megfelelő szá­mú parkoló biztosítására már nagy szüksége van Paksnak.- A városfejlődést tekintve mi­lyen szempontokat tart fontos­nak? Az óváros hangulatának megőr­zése mindannyiunk közös érde­ke és felelőssége. A jelentősebb fejlesztések területeit kijelölték Az új városközpont megvalósít­hatóságán már dolgoznak a kol­légák. Az átfogó közlekedési há­lózat kialakítása elkerülhetetlen. Úgy tudom, már folynak az utak tervezési munkái. Az új lakóte­rületek beépítése során fontos szempont, hogy maradandó ér­téket hozzunk létre, és ne a gyor­san múló divatot szolgáljuk ki. A belváros épületállományának állagmegóvását, a megújulást tá­mogatni kell. Fontos, hogy az új lakóterületek megjelenésével a belvárosban is maradjon élet, így biztosítva ennek a területnek is a gazdasági, szociális biztonságát.- Mennyire ismeri a városveze­tésfejlesztési elképzeléseit?- Az önkormányzat fejlesztési terveiről jelenleg részleges isme­reteim vannak Korábban részt vettem az új településközpont tervpályázat bírálatán, illetve a településtervezést érintő lakos­sági fórumokon. A megismeré­si munka már zajlik, de még sok mindent át kell tekintenem, ezért egy kis türelmet kérek a városve­zetéstől és a lakosságtól.- Ön szerint lesz jelentősége a munkájában annak, hogy Pak­son lakik?- Úgy gondolom, igen. Fontos, hogy az ember ne csak lássa az adott települést, hanem együtt él­jen vele, hogy ismerje a helybeli­ek gondolatait és problémáit. De legalább ugyanilyen fontos, hogy lássuk meg a hibáinkat, és tanul­junk belőlük Együtt, közös gon­dolkodással egy élhetőbb várost teremthetünk. Kohl Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents