Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-06-29 / 8. szám
14 ■ Paksi Hirnök, 2020. június 19. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában Fotók: magánarchívum A paksi postaállomás első írásos feljegyzése 1824-ből maradt fenn, majd Fényes Elek 1836- os munkájában az, hogy „Paksnak saját postahivatala van váltással, Dunaföldvár és Tolna között”. A hivatal kezdetben örökösödéssel szállt apáról fiúra, Szeniczey Bárány Pál ügyvéd, postamester elhunytéval Szeniczey Ferencre, így az sem véletlen, hogy ekkor a postahivatal a Deák-ház kisebbik épületében működött. Itt dolgozott az 1875-ben Paksra került Balás Sándor postamester is. 1885- ben kincstári kezelésbe került, 1887-ben Vécsey István posta- és távírófelügyelő alatt egyesítették a posta- és távíróhivatalt. Forray József hivatalvezető idején az egyesített hivatal pedig a községháza udvarán, Börzsönyi József földbirtokos, takarékpénztári elnök egykori házába költözött. Itt működött 1902- ig, a telefon bevezetéséig, amikor is áthelyezték az Anna utcai Daróczy-kúriába. (Paks monográfiája, 261-263. o.) 1914-ben farsangi táncvigalmat is tartottak a postások: „Pakson a pécsi kerületi posta- és távírda-altisztek és szolgák egyesületének paksi csoportja jól sikerült táncmulatságot rendezett özvegyei és árvái alapja javára. A tánc reggelig tartott, mikor is újból munkába kellett állania derék levélhordóinknak, hogy kézbesítsék a nagyközönségnek a jó, de sajnos sokszor a rossz híreket is.” (Tolnavármegye és a Közérdek, 1914.03.05., 5. o.) 1926-ban az Anna utcából is leköltöztették a hivatalt, amikor az állam megvette a Kaszás-féle magánvillát a Deák Ferenc utca 8. sz. alatt. A polgári fiúiskola és a járásbíróság között Baksay György építész 1912-13-ban építette fel dr. Kaszás György ügyvéd magánházát. A szecesszió jegyeit hordozó tornyos ház az utcafronttól beljebb helyezkedik el a telken. 1920-ban Kaszás György a járásbíróság mellé kirendelt ügyészségi megbízottként dolgozott, s vezetőségi tag lett az 1922-ben alakult Paksi Közgazdasági Bank Rt.-ben. A paksi legendák szerint a házát már mint tb. főszolgabíró, tetemes kártyaadósságai miatt kényszerült eladni az államnak. (Paks - útikönyv, 110. o.) A tiszteletbeli főszolgabíró a paksi járás vezető főszolgabírája, Becht Ödön helyetteseként afféle jegyzői hatósági feladatokat látott el. Politikától távol tartotta magát, de nagy feltűnést keltő döntése volt, amikor 1927 nyarán felforgatónak nyilvánította és betiltotta Gömbös Gyula fajvédő pártjának tervezett paksi gyűlését: „A gyűlésen Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor mondottak volna beszédet. A paksi főszolgabíró helyettese, Kaszás tb. főszolgabíró azonban nem engedélyezte a gyűlést... Az elutasító végzés hangja, megokolása és tekintélyes polgárok ellen élezett gyanúsítása nemcsak Pakson, hanem egész Tolna vármegyében megütközést keltett, ... és Resch Gyula kereskedő megfellebbezte Kaszás főbíró szokatlan modorú és hangú határozatát.” (Magyarság, 1927.08.23., 11. o.) A civil életben a leventeegyesületek, sportversenyek lelkes szervezője volt: „Nagy sportünnep Pakson. Egy szakasz csendőr, hét szakasz levente és egy szakasz katolikus-egyleti ifjúság érkezik a zászlódíszbe öltözött sporttelepre versenyezni... A versenyek befejeztével dr. Kaszás György tb. főszolgabíró, aki fáradságot, munkát nem kímélve a járás területén a leventeegyesületeket megszervezte, feltűzte a nyerteseknek az érmeket.” (Szózat, 1925.07.05., 18. o.) „Az Országos Testnevelési Tanács testnevelés terén kifejtett buzgó és eredményes szolgálatainak jutalmául ezüstéremmel tüntette ki.” (Pécsi Napló, 1929.09.20., 5. o.) 1934- ben közlik a lapok halálhírét: „Paks és környéke óriási részvételével helyezték örök pihenőre a harctéri betegsége következtében férfikora delén elhunyt dr. Kaszás György tb. főszolgabírót.” (Tolnamegyei Üjság, 1934.07.07., 3. o.) A Kaszás-villa 1926-1979 között volt a postahivatal székhelye, azóta ismét magánház, mely helyi védettséget élvez. A postaforgalom mellett személyeket is szállító autóbuszjáratokat 1927-ben indították útra. A Volánbusz elődjeként a Magyar Királyi Posta kapott miniszteri megbízást, hogy szervezze meg a távolsági személyszállítást. Egy 1932-es cikkből tudjuk, hogy a Szekszárd-Paks-Dunaföldvár vonal járata Szekszárd postahivataltól indult 13.25-kor, Paks postahivatalhoz ért 14.45-kor, Dunaföldvár postahivatalhoz pedig 15.54-kor. (Tolnamegyei Újság, 1932.05.28., 2. o.) 1942- ben Hernádi Ferenc, követve a családi hagyományokat, már a postán dolgozott forgalmi díjnokként. Vitézül harcolt a fronton, megjárta az orosz hadifogolytáborokat, majd hazatérve folytatta munkáját a postán, húsz évig vezette a paksi postahivatalt. A háború után a posta forgalma tovább emelkedett, majd az atomerőmű építése során ki is nőtte az egykori úri lakot. Hernádi Ferenc postamester viszont haláláig abban a szolgálati lakásban élt a Kaszás-villában, ahova 1956- ban beköltözött családjával. Közben 1961-ben a morzetávíró helyett bevezették a géptávírót, 1969-től gépkocsik váltották a csomagszállítás terén a hagyományos lóvontatást. Az új postaépület a főutcán kisajátított házsor helyén épült fel a crossbar rendszerű automata telefonközpont mellett. A főposta épületét 1983-ban adták át a paksiaknak, a lakótelep kiszolgálására pedig elkészült a 2. számú postahivatal is. Dr. Hanoi János