Paksi Hírnök, 2020 (29. évfolyam, 1-20. szám, 1-9. különszám)
2020-06-05 / 7. szám
18 ■ Paksi Hírnök, 2020. június 5. S| Nyolcadik idényére készül Eilingsfeld Utoljára tavaly augusztus 10-én lépett pályára mérkőzésen Eilingsfeld János, az Atomerőmű SE kosárlabdázója. Krétán a magyar válogatott tagjaként az Irán elleni felkészülési mérkőzésen 14/6 pontot dobott a 82-90-re elveszített mérkőzésen. Ezután kezdődtek gerincproblémái, majd műtét és hosszú lábadozás következett. Március eleje óta teljes értékű munkát végez, április elején plusz egyéves szerződést kötött vele az egyesület. A nyolcadik paksi idényére készülő Johnsy-t a felépüléséről, a rehabilitációjáról kérdeztük.- Egy komplett bajnoki szezon maradt ki az életedből. Ez hogy érintett?- Augusztusban kiderült, hogy van egy kitüremkedés a porckorongomon, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Elkezdtem gyógytornázni, és határozott javulást tapasztaltam, de a Morgen Ferdinánd-emléktorna második napján hatalmas fájdalmat éreztem. Bírom a fájdalmat, de akkor se ülni, se feküdni, se aludni nem bírtam. Az MR-felvétel megmutatta, hogy kiszakadt a porckorongsérv, amit csak műtéttel lehetett rendbe hozni. A Honvédkórházban műtötték szeptember 24-én. Azt mondták, hogy fél év kell a gyógyuláshoz. Ez újabb sokként ért, mivel más sebészek három hónap felépülési időről beszéltek. Ezután hat hét fekvés következett otthon, és csak azután kezdhettem el a gyógytornát, nyújtást, majd az erősítést. Sokáig éreztem még fájdalmat, de azt mondták ez normális, tartották bennem a lelket. Sokat köszönhetek Krausz-Tyukos Anett gyógytornásznak, nagyon profi munkát végzett.- Március elején már elkezdhetted az érdemi munkát, elvileg áprilisban játszhattál is volna, erre jött a koronavírus-járvány. Ez nem szegte a kedved? Fotó: Molnár Gyula/archív- Számomra annyiban „szerencsés” ez a járványidőszak, hogy nem kell elkapkodnom a visszatérést, tesztelhetem a testem, hogy mit bír. Március elején egy gerincklinikán voltam, ahol felmérték, elbírja-e az izomzatom a terhelést, futást, ugrást. Zöld utat kaptam, így másodikától elkezdhettem a munkát meghatározott program szerint. Ez alapján egy hónap alatt eljutottam volna arra a szintre, hogy április elsejével visszatérjek a csapatba, és teljes munkát végezzek. Március közepén aztán kiderült, hogy a járvány miatt vége a bajnokságnak, ezért kitoltuk a rehabilitációs programot. Egyedül bejártam a csarnokba dobni, a szabadban futottam, gyakoroltam a védő lábmunkát, így összességében annyira nem viselt meg. Végig arra koncentráltam, hogy egészséges legyek, és úgy térjek vissza, hogy már nem érzek semmi fájdalmat. Most már futok, ugrok, dobok, zsákolok. Schmidt Béla irányítja az edzéseimet.- Amikor elkezdtél edzeni, nem volt benned félelem, hogy megint baj lesz?- Hónapokig nem csináltam még futómozgást sem, és amikor elkezdtem dobni, tanácstalan voltam, hogy most hogyan ugorjak. Annyi a lényeg, hogy edzés előtt mindig alaposan be kell melegítenem a gerincemet, ami 20-25 percet vesz igénybe, ha ezt rendesen elvégzem, akkor minden olyan, mint régen. Az igaz, hogy a pályafutásomból kimaradt a 2019/2020-as bajnokság, de miután felkelhettem az ágyból, a következő 6-7 hónapban kőkemény edzésmunkát végeztem. Most frissítünk, úgy terheljük a szervezetemet, hogy augusztus végére ki legyen „éhezve” a testem a munkára. -joko-B m .. . illáid
