Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-11-08 / 21. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2019. november 8. Mozaik Közkincsnek, mindenki számára elérhető (szellemi) értéknek tekintjük a dr. Németh Imre szerkesztette Paks nagyközség monográfiája című könyvet, amely 1976-ban jelent meg. Szerzői gárdája dr. Németh Imre (aki a könyv nagy részét írta), Somogyi György és dr. Koch József. A nagyközségi tanács által kiadott könyvhöz Aradi Imre, a végrehajtó bizottság (vb) volt elnöke (tanácselnök) írt bevezetőt, aki 1958-tól 1972-ig töltötte be ezt a tisztséget. Mire a könyv megjelent, már Oláh Mihály volt Paks tanácselnöke (1973-1978), aki ezt a tisztséget Juhász Károlytól (1970-1973) vette át. A monográfia megírására vonatkozó vb-határozat 1963-ban született meg azzal a szándékkal, hogy Paks alapításának 650., felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából méltó emléket állítsanak Paks nagyközség lakossága számára. „Fő célunk az volt, hogy hézagpótló munkát adjunk a paksiak kezébe, hiszen községünk életéről összefüggő munka még nem jelent meg” - írja Németh Imre a monográfia bevezetőjében. Milyen szellemi kincsekre épül a monográfia? Elsőként kell említeni, hogy a monográfia megírásának szándéka már 1940-ben felmerülhetett Németh Imrében, aki akkor a pécsi egyetemen tanult földrajz szakon. A doktori fokozat megszerzéséhez írta meg 1940-ben a Paks település- és gazdaságföldrajza című diszszertációját. Tárgy/ történet A következő fontos pillér a második világégést követően, 1954-ben megjelent Börcsök László Paks városképi és műemléki vizsgálata című tanulmány. Talán kevesen tudják, hogy Börcsök László tagja volt annak az építészcsapatnak - Ferenczy Miklós, Sillye Zoltán, Tószegi Tamás -, akik a paksi atomerőmű 1-4. blokkjainak főépületét tervezték. Végül a harmadik pillér dr. Wallner Ernő Paks településképe, amely 1958-ban jelent meg. Természetesen a felsorolt tanulmányokon kívül hatalmas irodalomjegyzék és imponáló jegyzetanyag tanúsítja a kutatómunka mélységét. A monográfia négy fejezetben tárgyalja Paks múltját: Paks társadalmi és politikai története, Paks természeti földrajza, Paks településföldrajza, Paks gazdaságföldrajza. Személyes élményként el kell mondjam, hogy Imre bácsi nagyon elégedetlen volt a nyomda munkájával, különös tekintettel a több mint 200 fotó minőségére, amelyeknek jelentős részét maga készítette az Atomenergetikai Múzeum állandó kiállításán látható fényképezőgéppel. Nagyon praktikus és jól használható a monográfia kronológiája, amelynek első dátuma az időszámítás előtt egymillió évvel ezelőtti eseményt említi, amikor a földtörténeti újkor negyedidőszakában, a jégkorszakban (pleisztocén) a földi jégtakaró dél felé elérte a Kárpátok és az Alpok északi lábát. Egy másik fontos dátum az 1333-as év, ugyanis ekkor jelent meg Paksról - mint településről - az első tudósítás, amely a vatikáni könyvtárban található. Érdekességként kiemelném még, hogy a település 1730-ban városi rangot kapott, amelyet 1871-ben elvesztett, és községgé minősítették. A kronológia utolsó dátuma 1969: „Megindultak az atomerőmű talajmunkálatai”. Erre az ötven éve megkezdett építkezésre emlékezünk ebben az évben, rendezünk több programot, és igyekszünk méltóan megemlékezni a fél évszázada kezdődött építkezésről. A monográfia megjelenése lendületet adott a további helytörténeti kutatásoknak, megalakult a Városi Helytörténeti Bizottság, és elmondható, hogy az elmúlt ötven év alatt több résztanulmány jelent meg Paks múltjáról, amelyeket ideje lenne egy felfrissített, egységes kötetben megjelentetni. Beregnyei M. Fotók: Atomenergetikai Múzeum