Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-08-30 / 16. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2019. augusztus 30. M 13 Az eltűnt városkép nyomában Paks. Erzsébet-sétány az uszodával. Egy zárt dunai fiirdőház létesítésének ötle­te már egy 1883-as aláírásgyűjtéskor felme­rült Az úszás és a fürdőkultúra azonban akkor lendült fel Pakson, amikor 1886-ban felépí­tette fürdőjét Schwartz Salamon fakereskedő. A helyről azt írták, hogy „ritka látogatottság­nak örvend, olyannyira tömve van az a regge­li óráktól kezdve késő estig, amidőn is kivilá­gítva használják”. (Paksi Lapok - Duna Vidé­ke, 1886. augusztus 16.) Bár 1903 januárjában a nagy jégzajlás elvitte az uszodát a tutajalap­zattal, sodronykötéllel, horgonnyal, lánccal és petróleumhordókkal, de újraépítették. A fürdő az évtizedek alatt elhasználódott, ám a felújítá­sára indult mozgalom az első világháború mi­att nem tudott eredményesen lobbizni. Uszo­da híján az emberek a túlsó féli Paksi-sziget bársonyos homokstrandját használták, melyet újsághirdetésekben is népszerűsítettek. A víz­partban rejlő lehetőségek kiaknázója Hága Jó­zsef, nyugalmazott hajóskapitány, korábban a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság hajó­parancsnoka, a későbbi paksi Danubia Hajó­zási Vállalat Kft. ügyvezetője volt, aki 1926- ban nyitotta meg a Duna legszebb nyűt vizű uszodáját a korzó melletti partnál. Az uszo­da a sétánnyal a nyári társasági élet központ­ja volt, májustól októberig üzemelt. Kabinso­rának szétszedhető deszkafalait üres benzines­­hordó-pontonok tartották a vízen. Külön volt a férfi és a női medence, a napozóterasz csó­nakkikötővel egészült ki. A szezon végén desz­kafalait szétszedték és elraktározták, majd ta­vasszal újra összeszerelték. A Tolnamegyei Újság 1926. május 29-én megjelent cikkében azt írták; „Esténként cigányzene szórakoztat­ja a közönséget, mert az uszoda vendéglő is, ahol sör, bor, uzsonna és más egyéb kapható. Paks község 15 millió korona segéllyel járult az uszoda létesítéséhez. A segély fejében a község szegénysorsú lakosai ingyen fürödhetnek. Az uszoda Paks idegenforgalmát is nagyban fog­ja emelni, mert a fővárosból már többen az egész nyári idényre lefoglaltak lakásokat, hogy a nyarat Pakson tölthessék és a nyaralást a kel­lemes dunai fürdőzéssel köthessék össze.” A korabeli paksi városvezetők nagy jövőbe vetett turisztikai reménysége volt a Duna. Paks mint fürdő-, kiránduló- és szórakozóhely jelentős vendégsereget kapott minden nyáron a fővá­rosból, sőt Bécsből is. Az uszoda, mely a két háború közti Paks nyári életének egyik legnép­szerűbb helyszíne volt, a második világhábo­rúban megsemmisült. Újjáépítésére a nyugdí­jas Hága József már nem gondolhatott, osztoz­nia kellett a tulajdonosok sorsában, vagyonát, házát a kommunista rendszer államosította. Ezzel a szakszerű úszásoktatás és a fürdőélet hosszú évtizedekre megszűnt Pakson, (forrás; Kernné Magda Irén: Képeskönyv - A régi ké­pes Paks) dr. Hanoi János Paks az én városom- Édesapám révén tősgyöke­res paksi vagyok. Három test­vérem van, ők is itt élnek, akár­csak a két gyermekem és a há­rom unokám - mondta Gazdag Éva, hangsúlyozva, itt szeretné leélni az életét. - Hatéves koro­mig a Duna mellett laktam, ak­koriban a városnak azt a részét hívták központnak. Manapság az Ürgemező és az Imsósi erdő jelent sokat számomra, sze­retek túrázni, viszem az uno­káimat is. Negyven éve fod­rászként dolgozom, eddig kö­zel hatvan tanulót tanítottam. Aktívan részt veszek szakmai programokban, vizsgáztatni já­rok. Szeretném itt is meghono­sítani a jótékonysági hajvágást, amit Baján és Szegeden már csináltam. Kialakult vendégkö­röm van, akad, aki első perc­től hozzám jár. Megosztják ve­lem az életüket, karácsonyra, névnapomra ajándékokat hoz­nak, puszedlit, mézeskalácsot, és tudják, hogy imádom a cso­kit. Mindezért hálás vagyok - mondta Gazdag Éva. Mikolics Dániel Pécsett született, onnan költözött a család Paksra, itt érettségizett, majd Budapesten tanult és kezdett dolgozni, brand­­menedzserként. - Az első mun­kahelyemen nagyon sok tapasz­talatot, ismeretet szereztem. Ezt követően üzletet nyitottunk Bu­dapesten, ami barber shop, ruhá­zati üzlet és étterem hármas egy­ségeként működött. Egy év után váltottam, elég volt fővárosból, egyértelmű volt, hogy visszajövök Paksra. Fél évig az atomerőmű­ben dolgoztam, mellette online marketinggel foglalkoztam. Jan Pavlik egyszer megemlítette, hogy az ASE-nak szüksége van kom­munikációs szakemberre. Saját vállalkozásom mellett jelenleg is én végzem a kommunikációs re­ferensi feladatokat az egyesület­nél. Régen kosárlabdáztam, örü­lök annak, hogy ebben a világban is tevékenykedhetek Szeretnék mindenképpen Pakson maradni. Ez egy élhető város, most, hogy egyre többen leszünk, meg kell ragadni a lehetőségeket - mondta Mikolics Dániel. -se-

Next

/
Thumbnails
Contents