Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-08-09 / 15. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2019. augusztus 9. Mozaik Beszél a múlt, mondható szinte minden tárgy esetében, amennyiben ismerjük keletkezésé­nek körülményeit. így van ez a képen látha­tó karikatúrával is, amelynek története több mint ötven évre nyúlik vissza. Egy magyarországi atomerőmű megépítésé­re magyar-szovjet államközi szerződést írtak alá 1966. december 28-án. Két évvel később, 1968-ban már az is eldőlt, hogy az atom­erőmű Paks nagyközségtől délre, a Duna és a 6-os számú főútvonal között helyezkedik majd el. Ez az egykori napi sajtóban megje­lent hír mozgatta meg Endrődi István karika­­turista, grafikus fantáziáját a budapesti Paksi Halászcsárdában. A Belkereskedelmi Minisztérium Budapest közellátásának javítása érdekében utasította a Paks és Vidéke Halászati Szövetkezetét, hogy nyisson halászcsárdát a Mártírok útján kije­lölt épületben. A mindennapi forgalomhoz szükséges halmennyiséget Paksról kellett biz­tosítani, ami nem volt könnyű, mert a pak­si közétkeztetéshez is folyamatosan szükség volt a paksi halászok által fogott halra. A volt Erzsébet szálló vezetője rendszeresen küldte a reklamálóleveleit a szövetkezet elnökének, mert mindig kevesellte a leszállított halmeny­­nyiséget. A minisztérium havi száz liter pá­linkát is biztosított a Paksi Halászcsárdának, Tárgy/ történet megfelelő sör- és borellátás mellett. Ebből kö­vetkezik, hogy igényes kiszolgálást nyújtott a pesti embereknek, ezért ült be Endrődi Ist­ván is. A halászcsárda 1955. január 1-jén nyitott, amiről így írt a korabeli Képes Magyaror­szág: „A paksiak is halászlével kezdik a hal­evés szertartását, amely halászlé többféle ap­róhalból készül elsődlegesen. Megfőzik a sokféle apróhalat, leszűrik a levét, és abba te­szik fel a derék potykákat hagymával, papri­kával, s addig főzik, míg »ragad a gőze«, mert azt minden arravaló ember tudja, hogy ak­kor kész a halászlé. Ebben a halászlében ben­ne van a dunai apróhalak íze, a paprika ereje és a nemes pontyok kövéres zamata, de ben­ne van az ikra és a tej is, amelyet a hozzáértő ember utoljára szokott hagyni, amikor a nyel­­deklője már huzamosabb ideig lángolt a pap­rika élvezetétől.. A halászcsárda déltől este tíz óráig volt nyit­va, cigányzenekar biztosította a hangula­tot a híres Czinka Panni prímás vezényleté­vel. Ilyen előzmények után került a csárdába Endrődi István, aki abban az időben a Füles­nek, a Pajtásnak, a Tábortűznek, a Dörmögő Dömötörnek és a Ludas Matyinak, majd az Esti Hírlapnak készített rajzokat és karikatú­rákat. Az 1969. január 23-án megjelent Esti Hírlap címlapján található a képen látható karikatúra, amely az elsők között tudatta a la­kossággal, hogy atomerőmű épül Pakson. A karikatúra jó reklámnak bizonyult a halá­szati szövetkezetnek, ezért „hiteles” másola­tot készíttettek Halász Róbert paksi festővel, majd a festmény a paksi Kishalász csárda fa­lára került, évekig hirdetve a halászlébe nem illő atommagok jelenlétét Pakson. A fest­ményt később Herczeg István őrizte a ha­lászati szövetkezet biritói épületében, majd 2012-ben Vincze Bálint grafikus közreműkö­désével az Atomenergetikai Múzeum tulaj­donába került. Beregnyei Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents