Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-04-05 / 7. szám
14 ■ Paksi Hírnök, 2019. április 5. Mozaik Ebben az évben emlékezünk arra, hogy ötven évvel ezelőtt kezdődött az atomerőmű építése, amelyről főként tervek és írásos emlékek maradtak fenn, nélkülözve a tárgyi emlékeket. Az 1969 tavaszán megkezdett építkezésen hatalmas markoló-, szállító- és földmunkagépek dolgoztak, csak később kerültek elő a kisebb eszközök és szerszámok. Viszont fennmaradt néhány majdnem elfeledett ritka fotó, amelyek a hatalmas építkezés tárgyi bizonyítékai. Az egyik fotón egy tréleren fekvő darut láthatunk, amely 1969 őszén érkezett a helyszínre, a másikon pedig egy szintén fekvő hidroglóbuszt. A terület Paks déli részén, a mai Volán-telep és az új (de majdnem megszűnt) vasútállomás közötti, akkor még üres térség, ugyanis itt tervezték felépíteni a felvonulási lakótelepet egy 200 x 600 méteres területen. Öt négyszintes épület szolgált volna közel kétezer építőmunkás elszállásolására, szintenként százfős elosztásban. Okulva az addig megvalósult nagy országos építkezések problémáiból, Pakson nem barakkokban kívánták elhelyezni az építőket, hanem végleges lakótelepi környezetben. A lakótelep vízellátását fürt kút és hidroglóbusz biztörténe tosította volna. A felvonulási lakótelep lényegében egy önálló kis település lesz - nyilatkozták az ERŐTERV szakemberei, akik május végén mutatták be a terveket egy Szekszárdon rendezett tanácskozáson. A tervek szerint négyezer építőmunkással kellett számolni, ezért Szekszárdra is terveztek atomerőművet kiszolgáló bérházakat. Az új szekszárdi városrendezési terv szerint a bőrdíszmű akkori üzemi területe a központban volt, és ebben a térségben kívánták fejleszteni a várost, beleértve az atomerőmű bérházait. Pakson is elkészült az új városrendezési terv, amely a dél felé terjeszkedő település új központját a Dózsa György út - Rosthy utca - Hajnal utca - Rákóczi utca által bezárt négyszögben jelölte meg. A község főutcájára néz majd a Rosthy utca sarkán épülő új pártszékház, valamint a járási és községi tanácsház. Újszerű megoldásként tervezték, hogy a két épületet közös tanácskozóterem köti össze. A MÁV akkori terve szerint a Dunaföldvár- Paks vonalat meg akarták szüntetni, ám az atomerőmű építése miatt meghosszabbították egészen az atomerőműig, sőt még egy új vasútállomás építését is betervezték. A történeti hűség kedvéért szólnunk kell egy másik fontos építkezésről is, nevezetesen az ÁFÉSZ-áruházról, amelynek alapkövét 1967-ben tették le, és 1969. február 3-án át is adták a megye legnagyobb és legmodernebb áruházaként, amelynek építése nincs összefüggésben az atomerőműével. Elnézve a fotókat és lapozgatva a korabeli megyei újságot, érezni véljük azt a lüktetést, amely akkor jellemző volt Paksra. Bizonyítja ezt az is, hogy 1969. május 30-án már miniszteri szemlét kapott Paks, dr. Szüy Géza nehézipari miniszter első helyettese, Szabó Benjamin, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője kíséretében. Beregnyei Miklós
