Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-11 / 1. szám
14 U Paksi Hírnök, 2019. január 11. Mozaik Ötven éve, 1969 tavaszán kezdődött a XX. század legnagyobb hazai villamosenergiaipari beruházása, amiről a Tolna Megyei Népújság folyamatosan tudósított. Ennek a munkának az elvégzéséhez adta ki a képen látható korabeli engedélyt a Nehézipari Minisztérium Beruházás Miniszteri Megbízott titkársága 1969. augusztus 5-én. Az engedélyt Szabó Benjamin főosztályvezető, a későbbi kormány- és miniszteri biztos írta alá. Mit is jelent ez az ötven éve készült és eléggé megviselt dokumentum, amelyet utolsó használója, Gottvald Károly fotóriporter ajándékozott az Atomenergetikai Múzeumnak? Az újság szerkesztőségének címzett engedély birtokában a lap munkatársai rendszeresen járták az építkezés területén zajló munkák helyszíneit, valamint Paks nagyközség utcáit, különös tekintettel a Kishegyen születendő új városrész formálódó élettereire. A közel húsz évig tartó építkezésről a Népújság több mint 60.000 oldalnyi anyagából 10.000 oldalt tesz ki a beruházásról szóló beszámolók és fotók tömege. Elmondható, hogy a megyei napilap szerkesztősége tudatosan készült az építkezésről való híradásra, kijelölték az újságírókat, akik közül a leggyakrabban a következők készítették a tudósításokat és fotókat: Boda Ferenc, Jantner János, Szepesi László, Gemenci József, Hazafi József, Gottvald Károly. Az építkezés megkezdésének első napjáról Boda Ferenc tudósította a megye lakóit Az atomerőmű első fecskéi című riportjában. Ebből a tudósításból derül ki, hogy az első építésvezető a fiatal Párkányi László volt, aki a Mátra-vidéki Szénbányák Vállalat alkalmazottjaként került a helyszínre. Az újságíró ottjártakor folyamatosan érkeztek a munkát keresők, köztük egy háromfős csapat Baranyából, akik az építésvezetőnek elmondták: ha „jók lesznek a kilátások”, nagyobb szakembercsoport jönne át ide. Nagyteljesítményű földgépeken szeretnének dolgozni, mint a már munkába fogott 200 tonnás, 43 méter magas lépegető kotró, ami egyszerre 3 tonna földet emel ki. A kotró kiszolgáló személyzete: Németh József Pincehelyről, Tamaskó János Bogyiszlóról, Virág János Szedresről, Sándor Miklós Jászfényszaruból. Feladatuk a több mint másfél millió köbméter föld kitermelése, a hidegvízcsatorna kiásása volt. A tudósításból kiderül, hogy a helyszínen dolgozók között volt paksi is, nevezetesen Neubauer Antal, aki az építkezésen bitument olvasztott, de a munkaidő lejárta után különleges biciklijével bement a faluba, és mint köszörűs dolgozott tovább, ugyanis az volt a tisztes mestersége. Az építésvezető jobb keze és mindenese, Szűcs László Gerjenből került az építkezés-NEHÉZirARI MINISZTÉRIUM ATOMERŐMŰ BERUHÁZÁS MINISZTERI MFQBlZOTT TITKÁRSÁGA BUDAPEST. V.. MARKÓ UTCA M UlffON: 110 05V MM6 Hsflks re, és éppen egy sikeres beszerzési akcióról tért vissza. Gumislagot kért kölcsön az egyik termelőszövetkezettől, hogy a Dunából tudjanak vizet nyomatni a betonkeverőhöz. A hatalmas sík mezőn nem volt sem ipari, sem ivóvíz, bár már állt a fúrótorony, és Horváth Tibor segédmunkás örömmel jelentette, hogy már átfúrták a kavicsréteget, remélhetőleg ebben a hónapban lesz ivóvíz. Az engedélyt sokat használó Hazafi József és Gottvald Károly írta az Atomerőmű a Duna partján című első önálló kiadványt, amely az építkezést mutatja be. Nevükhöz fűződik a Csikócsapat című könyv is, amely fogalommá vált. Ilyen emlékek lengik körbe ezt a számunkra igen becses, kissé megviselt engedélyt. Beregnyei Miklós F, n g «- d é 1 y Engedélyezem, hogy a TCINá KEGYEI NÉPD.TSAg Szerkesztőségének dolgozói e Paksi Atomerőmű építkezésének területére riport-kécsités céljától belépjenek és fényképfelvételeket készítsenek. ; Jelc-n .engedélyem gz, atomerőmű teljes felépítéséig érvényes. Budapest^ J1959..-«í»gusztus 5• / Szabó Benjámin./ Fotó: Juhász Luca .
