Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)

2019-03-22 / 6. szám

Közélet Paksi Hírnök, 2019. március 22. ■ 3 Z> Kiemelte, hogy ezen az ünnepi órán bennünket, mai magyarokat is kötelez 1848 lelkülete. Nemcsak az emlékezésben, hanem abban is, hogy mi is bátor válaszokat adjunk a mai Európa nekünk szegezett kérdéseire, kihívásaira. - Úgy gondolom, így vagy úgy, de mindazzal, ami bennünket körülvesz, nyomás alá helyez, valamit kezdenünk kell. Reagálnunk kell rá, azonosulunk vele, vagy elutasítjuk. És a tét hatalmas. Hiszen két vi­lág, két értékrend áll egymással szemben. A hagyományos, konzervatív, vagyis érték­őrző világ- és emberkép, amelyben az or­szágok szuverének és attól erősek, hogy őr­zik saját nyelvüket, kultúrájukat, határaikat, identitásukat. Ahol a család még egy férfi és egy nő közössége, ahol az apát egyszerűen apának, az anyát egészen furcsán és minden félelemtől mentesen csak anyának merik hívni. Igen, ennek az értékrendnek a képvi­selői már csak ilyenek. Nevén merik nevez­ni a dolgokat, ki merik mondani a veszélyes igazságokat. Bátrak, mert ők nem beleszü­lettek a szabadságba, demokráciába, hanem magyarként, lengyelként vagy más kelet­európai népek gyermekeiként időről időre megharcoltak érte. És ezzel szemben ott áll egy másik világkép, mely elvitatja a nemzetek önállóságának jo­gát, feladja ezeréves keresztény gyökereit, Molnár Imréné Ancika egészen kicsiben kezdte a karitatív munkát, forró teát, élel­met vitt lecsúszott egzisztenciájú, segítségre szoruló embereknek, akikre a buszmegállók környékén figyelt fel. Aztán elkezdte a ház­hoz menő ruhagyűjtést, a karácsonyi étel­osztást, és létrehozta a Segítők Házát, ahol a rászorulók használt ruhaneműhöz, ház­tartási eszközökhöz, bútorokhoz juthatnak adományként, és rendszeresen osztanak tartós élelmiszert. Ha úgy adódott, Ancika varrni, főzni, pénzt beosztani tanította a se­gítségért hozzá fordulókat. Lelkes paksiak­ból segítőket szervezett maga mellé, jelenleg két állandó munkatársa van, Hosszú Ilona és Kiss Józsefné. Munkájához mindig erőt adott a családja, gyermekei és a hite. Siklósi Mátyás, az utolsó paksi kádármester 1959-ben kezdte tanulni a szakmát Pakson. 1962-ben a kádárképzés utolsó évfolya­mán végzett. A volt konzervgyár kádárüze­me után Pesten dolgozott a hordógyárban. 1990-ben, a mestervizsga letétele után önál­ló iparossá vált, 150, 200, 300 literes tölgyfa­hordókra specializálódott, de pálinkás hor­dókat is készített. A precíz, hagyományos famegmunkálás híve, munkáival találkozha­tunk Pakson, Szekszárdon és más szőlőter­mesztő vidéken is. Hetvenéves koráig űzte az ipart, de barátoknak, ismerősöknek ma is dolgozik Nemcsak a hordóval, a belevalóval is nagy szakértelemmel foglalkozik Az evan­gélikus gyülekezet oszlopos tagja. Ötven éve házas, két fia és három unokája van. megszégyeníti és kiüresíti a családot alkotó férfi és nő identitását - fogalmazott a pol­gármester.- Ezért fontos kérdés, hogy mit kezdünk a ’48-as forradalom örökségével. Mi, ma élők kimerjük-e mondani a véleményünket, tu­dunk-e összefogni nemzeti céljainkért, hi­­szünk-e nemzeti függetlenségünkben, akar­juk-e megvédeni, sőt éltetni keresztény gyökereinket, kezünkben tartjuk-e saját sor­sunk alakításának lehetőségét, vagy elfo­gadjuk egyfajta történelmi végzetként, hogy családjaink, gyermekeink jövőjét újra má­sok irányítsák - húzta alá.- Mert 1848 tavaszi szele most is itt leng kö­zöttünk, s ha hagyjuk, akkor tanít és formál mindannyiunkat. Tanítja az embert, hogy vegye komolyan méltóságát, vágyait, lelké­nek tiszta hangjait, és járjon ma is az 1848- ban megfogalmazott úton. De figyelmeztet arra is, hogy a szabadság ajándék, melyet őseinktől kaptunk, azért, hogy sértetlenül adjuk tovább gyermekeinknek, unokáink­nak. Vagyis megtanít a generációk összefogásá­ra, gondolataink egybefuzésére, tisztelet­re, értékeink, szabadságunk, nemzeti iden­titásunk megvédésére. És arra, hogy mindig merjünk kiállni önmagunkért, nemzetün­kért, a jövőért - zárta gondolatait a polgár­­mester. Szabó Péter beszéde után átadták a Tisz­tes polgár kitüntetést, amelynek díjazottjai idén Molnár Imréné és Siklósi Mátyás. Az est zárásaként a Paksi Bezerédj Általános Iskola diákjainak „Szabadság, szerelem!” című műsorát tekinthették meg az ünnep­ségen résztvevők. Az ünnep előestéjén a dunakömlődi faluházban tartottak meg­emlékezést. Beszédet mondott Szabó Pé­ter, Paks polgármestere, majd ünnepi műsor következett helyi fiatalok előadásában „Di­cső március...” címmel. Kohl Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents