Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-02-09 / 3. szám
4 M Paksi Hirnök, 2018. február 9. Közélet Kórházat létrehozni Pakson reális cél vagy vakmerő álom? Egy paksi kórház megépítéséért emel szót Gálosi János. Legfőbb érve az, hogy emelkedni fog a lakosságszám Pakson, ezért a városnak joga van egy kórházhoz. A nyugalmazott pedagógus a Paksi Kórházért Alapítvány egyik aktivistája volt, amely ugyanezt a célt tűzte maga elé hozzávetőleg húsz évvel ezelőtt. Gálosi János a Facebookon önálló oldalt hozott létre Paksi Kórházért néven, azt kérve, hogy csatlakozzanak, akik szívesen tennének azért, hogy állami támogatással létesüljön kórház a városban.- Mert milyen dolog az, hogy miközben gombamódra szaporodnak a kórházak állami pénzből az országban, sőt a határon kívüli magyarlakta településeken, nekünk itt Pakson, az „atomvárosban” nem jut rész ebből az áldásból - indokolta. Szerinte a város korábbi vezetői „több ízben elpuskázták” ezt a lehetőséget, ám most jelentős lakosságszám-emelkedésre lehet számítani, ezért „a város életének új hajnalán, az erőmű megújulásakor ne hagyjuk, hogy ismét megfosszanak bennünket régi álmunk teljesülésének lehetőségétől” - mondta. Gálosi János szerint ezer érv szól amellett, hogy legyen Pakson kórház. - Nem arra gondolok, hogy Paks tartsa el, hanem arra, hogy a kormány nyúljon a zsebébe - fogalmazott. Dombóvár, Bonyhád, Pincehely kis kórházaival példálódzott. Megkereste Szabó Péter polgármestert is, hogy az ügy mellé állítsa - tájékoztatott. Szabó Péter lapunknak elmondta, hogy körülbelül húsz éve már napirenden volt ez a kérdés, akkor alaposan megvizsgálták, és indokolatlannak találták. Az atomerőműbővítés kapcsán a város fejlesztéséről szóló 540 oldalas tanulmány összeállításakor természetesen ezt a kérdést is vizsgálták, de a szakmai vélemények most sem indokolják egy kórház építését. A városvezető emlékeztetett rá, hogy az önkormányzat tervezi a rendelőintézet harmadik szárnyának megépítését, a járóbeteg-ellátás fejlesztését. Ezt dr. Bodnár Imre, a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatója is alátámasztotta. Azt mondta, hogy túlzó elképzelés egy kórház létrehozása, hiszen jelentős az eszköz- és szakemberigénye. Arra viszont megvannak a szakmai érvekkel alátámasztott tervek, hogy miként bővítenék a gyógyászati központot. Az egyik terület az egynapos sebészet, ahol további mozgásszervi, bőrgyógyászati, urológiai és nőgyógyászati műtétek elvégzésére nyílna mód, illetve létre kívánnak hozni egy gasztroenterológiai részleget néhányágyas fektetővel, hogy ott is elvégezhessenek intenzív osztályos hátteret nem igénylő beavatkozásokat. Megkerestük dr. Csók Sándort is, aki a Paksi Kórházért Alapítvány kuratóriumának elnöke volt. Azt mondta, hogy az alapítvány már megszűnt. Emlékeztetett rá, hogy a szülőotthon bezárása után rögtön az ügy élére állt, rengeteget dolgoztak a paksi kórházért, egyebek között hatezer aláírást gyűjtöttek. 2000 tájékán az akkori egészségügyi miniszterig, Gógl Árpádig jutottak, de azt a választ kapták, hogy mivel Szekszárd harminchárom, Dunaújváros pedig harminchét kilométerre fekszik Pakstól, ezért klasszikus kórház építésének kormányzati, illetve állami támogatására nincs kilátás.- Amikor világossá vált, hogy ez szóba sem jöhet, azt tűztük ki célul, hogy legyen egy tökéletes rendelőintézetünk, egynapos sebészetünk, jól működő mentőállomásunk- mondta dr. Csók Sándor, aki úgy értékeli, személyes törekvésének eredménye is, hogy Pakson ilyen korszerű rendelőintézet van, ahova éppen ezért mindig elégedetten lép be. - Legyünk büszkék arra, hogy ilyen tökéletesen felszerelt és kiváló szakemberekkel, vezetővel rendelkező intézményünk van - foglalta össze. Azt mondta, éppen ezért nem tudja támogatni Gálosi János törekvését, mert okafogyottá vált. Vida Tünde
