Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-02-09 / 3. szám

2 ■ Paksi Hírnök, 2018. február 9. Közélet Az elkerülőútról is szó volt a Városházán tartott fórumon Fotó: Molnár Gyula Teltház előtt zajlott a polgármesteri hivatal tanácskozótermében az a partnerségi egyez­tetés, amit a város településrendezési eszkö­zei, azaz a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat változtatása kapcsán szer­vezett az önkormányzat. Szabó Péter polgár­­mester adott tájékoztatást az eljárásrendről, majd a tervezők, Nádai Brigitta és Szabó Ár­pád ismertették a településrendezési eszkö­zök módosításának célját és menetét. Szabó Árpád kifejtette, hogy a településszer­kezeti terv - aminek változtatásán dolgoz­nak - a város hosszú távú fejlesztési elkép­zeléseit összegzi azért, hogy a város egyér­telműen kommunikálni tudja a fejlesztési szándékait. Ez a dokumentum nem hoz létre kötelmeket, kötelező előírásokat, „csak” egy szándéknyilatkozat - húzta alá. A mostani munka során alapdokumentum­ként használt városfejlesztési tanulmány­­tervben lefektetett alapelvek biztosítják azo­kat a kereteket, amelyek mentén a következő években sok beruházás megvalósul. Ebben határoztak meg nagyon sok részfeladatot, amelyek az atomerőmű-építkezéssel, a beru­házás lebonyolításával, a működésével kap­csolatban létfontosságúak. Ennek fontos ele­me a tehermentesítő út, ami egy komplex közlekedésfejlesztési projekt része. Emellett a Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóte­rület, illetve egy csoportban tárgyalva az ide­iglenes szállásépületek, az idősek otthona, a sportcsarnok építése, fejlesztése kapcsán ter­vezik a településrendezési eszköztár módo­sítását. Szabó Árpád emlékeztetett rá, hogy Pakson a Dózsa György utca leterheltsége miatt évti­zedes terv egy elkerülőút építése, ami a Ma­lomhegy számára biztosíthat alternatív útvo­nalat, másrészt a Fehérvári út forgalmát hi­vatott eltéríteni a város főutcájától. Az első elképzelések szerint a tehermentesí­tő út csatlakozása a Gesztenyés utcánál lett volna, ez azonban sem a mostani helyzetben, sem a jövőben nem mutatkozik jó megol­dásnak, hiszen a város azon részén már most kikapcsolódási, rekreációs lehetőségek van­nak, és ezek fejlesztését is tervezi az önkor­mányzat. Ezen indokok alapján olyan nyomvonalat je­löltek ki a szakemberek, ami a település beépí­tett területeit elkerüli, és le is zárja a térbeli ter­jeszkedési lehetőségeit, ami a fenntartható fej­lődés szempontjából fontos - húzta alá Nádai Brigitta. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy figyelembe vették az utóbbi évek építési szándékait, a belterületté nyilvánítási törekvé­seket, így nem indokolt az M6-oshoz még kö­zelebbi nyomvonal. A pozitív hatások mellett, ami elsősorban a városközpont élhetővé válását jelenti, az út közvetlen környezetében negatív hatásokra is számítani kell. Most csak ezek csökkenté­sének elvi lehetőségét vizsgálják, mert a mű­szaki tervezés nem kezdődött el. Az érvé­nyes előírások alapján az úttengelytől mérve 50-50 méteres sávot jelölnek ki, ahol a lakha­tás, állandó tartózkodás nem engedélyezett - mondta el a szakember. Szabó Árpád szavai szerint a város egyelő­re azt rögzíti, hol és milyen módon kívánja ezt az utat megvalósítani, az elsődleges hely­­kijelölés után kezdi el a Nemzeti Infrastruk­túra Fejlesztő Zrt. a valós műszaki tervezést, akkor határozzák meg, hogy hol vezet majd az út. Ezt követően kezdődik a kisajátítási fo­lyamat. A hozzászólók többségét éppen ez a kér­dés foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az ő telküket érinti-e az építke­zés. Nádai Brigitta hangsúlyozta: ezt a mos­tani stádiumban telkekre lebontva még nem tudják megmondani, de a polgármesteri hi­vatalban megtekinthető tervek már mutat­nak egy viszonylag pontos kijelölést. Szabó Péter polgármester rámutatott, hogy nem az önkormányzat a beruházó, így a kisajátítást sem a város végzi. Heringes Anita országgyűlési képviselő fel­vetésére a polgármester úgy tájékoztatott, hogy a múlt év őszén a kormányhoz fordul­tak és kérték a Paksot érintő autópálya-sza­kasz díjmentesítését, hogy csökkentsék a vá­ros útjainak leterheltségét. A következő részletesen taglalt kérdés a Pol­lack Mihály utca északi területe volt, ami Szabó Árpád szerint kulcsfontosságú a lak­hatási gondok orvoslásában, de a már most tapasztalható ingatlanpiaci nyomást is eny­hítené. Itt rövidesen nagyléptékű lakásépítés kezdődhet el. A szabályozási eszközök módosításával sze­retnék elérni azt, hogy megfelelő, minőségi életkörülményeket biztosítson az új lakóöve­zet. Cél, hogy a lakásminőségek széles skálá­ját nyújtsa, azaz intenzív beépítésű sorházas és családi házas övezetet is kijelölnek, illetve a terület délnyugati részén, ahol a lakótelep­pel találkozik, egy társasházas övezetet. Itt - miként Szabó Árpád építész mondta - megépülhet egy néhány ezer négyzetméteres bevásárló, szolgáltató központ akár utcára kitelepülő funkciókkal, forgalomcsillapítás­sal. Nemcsak „sétálóutcát”, hanem parkokat, minőségi zöldfelületet is tartalmaz a telepü­lésszerkezeti terv, ami rendezni kívánja az energiafelhasználás, illetve csapadékvíz-el­vezetés alapszabályait is. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents