Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-10-19 / 20. szám
8 ■ Paksi Hírnök, 2018. október 19. Atomerőmű A térségben élők kaptak tájékoztatást a Paks II. projektről A Paksi Atomerőműben rendezett TEIT-napon kaptak tájékoztatást a Paks térségében fekvő települések képviselői az atomerőmű és a Paks D. projekt eredményeiről, a radioaktív hulladék kezelésének hazai gyakorlatáról. Németországban erdőket irtanak, műemlékeket rombolnak le, hogy a szenes erőművekhez szükséges nyersanyagot kitermeljék, évente két paksi projekt árának megfelelő összeggel támogatják a megújuló energiaforrások felhasználását, az áram ára mégis háromszorosa annak, amit a magyar fogyasztók fizetnek. Ezzel a szemléletes példával kezdte előadását Cziczer János, a Paks II. Atomerőmű Zrt. üzemeltetési igazgatója a TEIT-napon, amelyet rendhagyó módon a Paksi Atomerőmű területén - a Karbantartó Gyakorló Központban és Atomenergetikai Múzeumban - rendeztek. Tizenhárom településről körülbelül kétszázan érkeztek a programra, amelyet a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vei közösen szervezett. A Paks II. Atomerőmű Zrt. üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta, Magyarország más utat választ: a megújulok, főként a napenergia mellett, az energiaellátás fontos pillérének tekinti az atomenergiát, mivel az atomerőművek olcsó, biztonságos és klímabarát módon állítják elő a villamos energiát. Kiemelte, hogy ezzel koránt sincs egyedül, hiszen jelenleg 455 reaktor működik világszerte, ugyanakkor 55 építése van folyamatban. Több közép-európai ország is hasonló utat jár, mint Magyarország. Cziczer János aláhúzta: a Paks II. projekt hazánk kiemelt beruházása, amelyhez komoly térségfejlesztési program is társul. Beszélt a Paksra tervezett blokkok főbb jellemzőiről, a biztonsági rendszerekről és arról, hogy az orosz partner kulcsrakész erőművet „szállít”. A TEIT-napon az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója tájékoztatta az atomerőmű környezetében fekvő települések delegáltjait Elmondta, hogy a Pakson alkalmazott technológia jó konstrukció, az elmúlt évtizedekben nagyon jól vizsgázott, a hazai termelés felét biztosítja, miközben a környezetet nem terheli. A radioaktív hulladékok és elhasznált fűtőelemek kezelésével, elhelyezésével kapcsolatos tevékenységről, az ezzel a munkával megbízott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be. A Karbantartó Gyakorló Központban tartott előadások idején a TEIT-hez tartozó tizenhárom településről érkezett gyerekek számára az Atomenergetikai Múzeum munkatársai szerveztek tartalmas programokat. (forrás: www.paks2.hu) Megfelelő infrastruktúra kell az új atomerőművi blokkok megépítéséhez Nemcsak az új atomerőművet kell megépíteni, hanem meg kell teremteni azt az infrastruktúrát is, ami szükséges a zökkenőmentes építkezéshez - mondta dr. Becskeházi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár a Nyíregyházi Egyetemen.- Fejleszteni kell az új atomerőmű környezetében lévő közúti, vasúti közlekedést, de a légi és folyami közlekedést is. Megépül egy új Duna-híd, ipari parkokat, vállalati telephelyeket kell építeni, mert 10 év alatt 3000 vállalat fog itt megjelenni. Nekik pedig folyamatosan szükségük van olyan telephelyekre, ahol a gépeiket, berendezéseiket tárolni tudják. Lakásokat kell építeni, mert a 8000 embernek valahol laknia kell, és 1100-1300 olyan lakást is meg kell építeni, ami végleges, hiszen azok fognak letelepedni ott, akik az új erőművet üzemeltetik majd - idézte a szon.hu dr. Becskeházi Attilát. Az államtitkár szerint speciális tudást kell szerezniük azoknak a munkavállalóknak, akik részt vesznek a beruházásban, legyen szó hegesztőkről, vasbeton- vagy csőszerelőkről. Több száz olyan BSC-s gépész-, villamos- és vegyészmérnökre, valamint hasonló műszaki végzettségű mérnökre lesz szükség, akiket egy hároméves felkészítés után az új atomerőműben lehet foglalkoztatni.- A nemzetközi egyezményben, amelyet az Orosz Föderációval kötött a magyar állam, megkapta azt a lehetőséget, hogy a beruházási összeg 40 százalékáig részt vehetnek hazai vállalkozások a munka elvégzésében. Ez óriási kihívás a magyar vállalkozásoknak, amelyek a legnagyobb beszállítói arányt, 85- 90 százalékot a 600 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el. Az 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén várhatóan 30 százalék körüli lehet ez az arány - vázolta dr. Becskeházi Attila. A beruházás vonzáskörzetét jelentő települések fejlesztéséről szólva kifejtette, hogy a legmodernebb technológiák alkalmazásával gyakorlatilag egy 47 település alkotta smart cityt, magyarul okostelepülést hoznak létre Paks és a környező települések részvételével a paksi atomerőmű új blokkjainak építése idejére, a régióba érkező munkaerő lakhatási, szociális és egyéb igényeinek kielégítésére. Dallos Szilvia
