Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-09-07 / 17. szám
Atomerőmű Paksi Hírnök, 2018. szeptember 7. ■ 7 Pekárik Géza: az új kihívásoknak is meg fogunk felelni- A cél továbbra is az, hogy biztonságosan, olcsón, környezetbarát módon állítsunk elő villamos energiát közmegelégedésre - hangsúlyozta Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. augusztus 15-i hatállyal kinevezett új vezérigazgatója bemutatkozó sajtótájékoztatóján.- Hogyan zajlott az átadás-átvétel?- Mint korábbi műszaki vezérigazgató-helyettes abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nagyjából ismerem az összes szakterület valamennyi futó feladatát, és a közeljövő tennivalóit is, így az átadás-átvétel is gördülékenyen ment, az aktuális helyzetet rögzítő jegyzőkönyv aláírásával zárult.- Mi volt az első döntése vezérigazgatóként?- Az első ilyen aktus az MVM csoporton belüli új szerződések aláírása volt. Ezt egy féléves előkészítés előzte meg, felülvizsgáltuk az MVM OVIT szakipari óradíjait, a mérnöki műszaki szolgáltatási napidíjakat, és ennek megfelelően módosítottuk a szerződéseket, jelentős halmaz volt, amit szignózni kellett.- Milyen hosszú távra tervezhet?- Nem vágom a centit, nem számolom a napokat. Első körben az előttünk álló 15-20 évnyi üzemidőre tervezek, majd az azt követő időszakra, amikor le kell szerelni a most termelő blokkokat. Okulva abból a feladatvolumenből, amit az üzemidő-hosszabbítás során elvégeztünk, bőségesen van teendőnk. Hadd emlékeztessem az olvasókat, hogy már 2000 és 2002 között megszületett a döntés a most működő négy blokk üzemidejének a meghosszabbításáról, de az alapos előkészítés és a végrehajtás 15 esztendőt igényelt. Vagyis a leszerelések előkészítése is hasonló nagyságú feladat. Ebbe beleértendő a működési, jogszabályi környezet tisztázása, a technológiák kidolgozása is.- A kinevezésével más területeken várható személyi változás?- A belső kultúránk és a helyes gyakorlat szerint is minden vezetőt megillet a jog, hogy maga válassza meg a csapatát, akikkel az ügyeket sikerre viszi. Egy üres helyet már eleve hagytam magam mögött, amit be kell tölteni, és ez maga után vonzhat más személycseréket is, amelyeket meglépünk a jövőben.- Hogyan képzeli el a Paks II.-vei való együttműködést? Fotó: Molnár Gyula- Az előttünk álló feladatok egyik legnagyobbika az 5. és 6. blokkok megépítése. Ami nagyon fontos, és Süli János miniszter úr is ezt hangsúlyozza, hogy csak közösen vihető sikerre ez a feladat. Alapvetően Paks I. a Paks II. múltja, a Paks II. pedig a Paks I. jövője. Ez nem csupán egy frappáns mondat, ezt komolyan is gondoljuk. Ennek megfelelően ahogyan előrehalad a Paks II. projekt előkészítése, a tervezés, az organizáció és a kivitelezés, úgy egyre nagyobb feladatot jelent ez a Paks I. állományának is. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon nincsen kettő nukleáris elit. Egy van. Erre az egyre pedig igen komoly munka vár, mire a két új blokk megépül és üzembe helyezzük őket.- Az üzemeltetést nem lenne jobb egy cégként végezni? Jó ez a modell, ahogy van?- Az üzemeltetés egy későbbi fázis. Ez a kérdés az üzembehelyezést követően jöhet szóba. Sokféle modell létezik a világban, hogy miként üzemeltetnek atomerőművet. Egy biztos, hogy ki kell alakuljon az a kultúra, ami ehhez szükséges. Ez pedig elérhető a Paks I. állományában, az elmúlt harminc évünk erről szólt, ez a csapat kész, illetve felkészíthető arra, hogy az új tevékenységet ellássa, és lehet ez bármiféle konstrukció, saját jogon, szerződéses alapon stb., ami egy megszabott keretrendszerbe belefér.- Hogy látja, begyűrűzhet-e a szakemberhiány az atomerőmű életébe is?- Igen, már be is gyűrűzött, érezhető a szakemberhiány. Bizonyos munkaterületeken viszonylag nehéz megfelelő szakemberrel ellátni a feladatokat. A paksi atomerőműre jellemző, hogy az év döntő részében a kézi, fizikai munka szükségessége viszonylag alacsony szintű, általában a főjavítások, illetve az üzem közbeni karbantartások során vannak olyan kicsúcsosodások, amelyeknek a kiszolgálása komoly organizációt, élő erőt igényel. Ez a fajta hektikusság nyilván nem támogatja azt, hogy fix létszámú vállalkozások vagy munkaerő legyen az erőmű környékén. Igyekszünk úgy orvosolni ezt, hogy a lehető legjobban kisimítjuk ezeket a munkacsúcsokat, folyamatos elfoglaltságot igyekszünk biztosítani a környékbeli dolgozóknak. Némileg érezhető bizonyos munkaerő-elvándorlás is a régióból. Erre gyógyír lehet, hogy kiemelt projekt az új blokkok építése, ami komoly lehetőség a környékbeli, illetve a távolabbi munkaerő számára is, fix, hoszszabb távú megélhetést biztosít. A jövedelmi viszonyokat is úgy kell alakítani, hogy aki idekerül, az ne akarjon később elmenni, sőt, legyen vonzereje hazacsábítani a külföldön dolgozókat, vagyis versenyképes legyen egy nyugati munkahely ajánlatával.- A szakember-utánpótlás fontos bázisa a paksi Energetikai Szakgimnázium és Kollégium. Érdemes itt új szakokat is indítani?- Az ESZI mindig is komoly szakemberbázist jelentett az atomerőmű számára. Hajói tudom, éppen idén indul az erősáramú elektrotechnikus képzés, ami hiányszakma, és amire komoly túljelentkezés volt. A képzés indítása egy arra utaló jel, hogy az erőmű és az ESZI értékelte a helyzetet, és megtettük a közös lépést a megoldás irányába. Persze vannak még hiányszakmák Például szükség lenne még több hőszigetelőre, bádogosra, ács-állványozóra. E képzések nem kifejezetten az ESZI portfoliójába tartozó szakok, de vannak még a megyében, a régióban szakiskolák, és gondoskodni kell arról, hogy ezeken a területeken is történjen előrelépés.- Korábban volt főiskolai szintű képzés is Pakson. Támogatja ennek újraindítását?- A főiskolai képzés soha nem volt a miénk, a Budapesti Műszaki Egyetemnek volt itt egy kihelyezett főiskolai kara. Látva azt, hogy miként lehet a felsőoktatást gazdaságosan fenntartani, úgy gondolom, most nem azt a kort éljük, hogy decentralizált karok jöjjenek létre, az egyetemek inkább igyekeznek centralizálni a működésüket. O
