Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-05-25 / 10. szám
Közélet Paksi Hímok, 2018. május 25. M 5 Kiválóan működik Pakson a panelfelújítási program Miközben az országban a lakások jelentős része korszerűtlen, Pakson lassan befejeződik a teljes iparosított technológiával épült lakásállomány korszerűsítése. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója, Szalai Gabriella néhány hete azt nyilatkozta, hogy a hazai lakások kétharmada elavult, felújításuk elengedhetetlen lenne a további állagromlás megakadályozásának és az energiafelhasználás csökkentésének érdekében. Pakson annak köszönhetően, hogy a város elsők között csatiakozott a kormányzati programhoz, a lakótelep épületeinek zöme megújult, sőt egyre több hagyományos technológiával épült otthon energiamegtakarítást célzó rekonstrukciója is megtörtént az önkormányzat támogatásával. Az 1960-as évektől a rendszerváltozásig a legtöbb magyarországi városban épültek iparosított technológiával, előre gyártott vasbeton elemekből álló, döntően lakócélú épületek. A köznyelvben panelházaknak nevezett lakótömbök az ezredfordulóra egyre rosszabb állapotba kerültek, ami drasztikus leértékelődésükkel, az pedig lakosaik tömeges vagyonvesztésével, a lakótelepek deklasszálódásával fenyegetett. A jellemzően a Kádár-korszakban épült lakótelepek felújításának állami támogatását Fideszes országgyűlési képviselők kezdeményezték 2000- ben, olvasható a Wikipédián. A panelfelújítási programot - ami nemcsak a paneles technológiával épített lakásokat, hanem más iparosított technológiát, így az alagútzsalusat, a síkzsalusat, a salakbetonosat is jelenti - 2001-ben az akkori Orbán-kormány indította el. A Panelprogramnak elkeresztelt, többször módosított támogatási formát valamennyi későbbi kormányzat fenntartotta és az ország pénzügyi lehetőségeihez képest támogatta. Paks elsők között csatlakozott a panelprogramhoz, mondta a polgármesteri hivatal akkor ezzel a feladattal megbízott volt munkatársa. Kudorné Szanyi Katalin felidézte, hogy az akkori polgármester, Bor Imre kezdeményezésére működött a közös képviselők klubja, ott foglalkoztak a felújítási, pályázati lehetőségekkel. Megkerestek egy épületdiagnosztikai vizsgálatot végző budapesti céget, és az önkormányzat az összes iparosított technológiával készült épülettípusra elkészíttette a felmérést. A városvezetés keretet biztosított arra, hogy az állami mellé önkormányzati támogatásra is pályázhassanak a panelépületekben élők, illetve a saját erő előteremtésében is igyekeztek segíteni, pénzintézetekkel tárgyaltak, hiszen a társasházaknak nem volt erre félretett pénzük. Pakson az Építők útja 20. és a Kurcsatov utca 10-12. esett át elsőként energetikai felújításon. Előbbi önkormányzati tulajdon, így ott teljes mértékben az önkormányzat fedezte a költségeket, mondta Kudorné Szanyi Katalin. Hozzáfűzte, hogy akkoriban csak a külső hőszigetelést tartották lényegesnek, utána merült fel, hogy a gépészet legalább olyan fontos. A felújítási terveket Salamon Gábor készítette, kivitelezőt elsőként a lakásokat építő Pécsi Házgyár segítségével találtak, majd „ráálltak” a paksi vállalkozók is a munkára. Kudorné Szanyi Katalin érdekességként említette, hogy míg a Kurcsatov utcában, illetve a teljes A szektorban rohamtempóban zajlottak a felújítások, a B szektorban nem mozdultak a lakóközösségek. A jeget az Árnyas 4.-é törte meg, ahol Reményi Sándor volt a közös képviselő. A lakásállományban is, csakúgy mint a város életének többi területén, az atomerőmű építése jelentett kiugró változást, 1975 és 1980 között összesen 2.029 lakás épült, majd a következő öt évben 1.151, amiből 60 bérlakás volt. A lakásépítési folyamat ezt követően jelentősen lelassult. A város lakásállománya 2008-ban 8.209 db volt, ebből 181 önkormányzati bérlakás, amiből 65 társasházi, a többi családi házas. Az épületek mindegyike 1990 előtt épült, a legtöbb a '70- es években. A bérlakásállomány harmada összközműves, 13-ban azonban csak villany és víz van, 44-ben nincs melegvíz-ellátás - olvasható az önkormányzat által 2009-ben publikált összefoglalóban. A polgármesteri hivatal pályázati osztálya úgy tájékoztatott, hogy napjainkban három híján nyolcezer bejelentett háztartás van Pakson, ebből 4121 lakás, 3876 családi ház. 2006 és 2017 között 1410 nyertes pályázó kapott támogatást energiamegtakarítást célzó felújításra. A nyilvántartás szerint ebben az időszakban elsősorban nyílászárócseréhez igényeltek és kaptak támogatást az ingatlantulajdonosok, ez tette ki az igények 56%-át, a második a „népszerűségi” rangsorban a hőszigetelés volt 21 százalékkal, a harmadik pedig a fűtéskorszerűsítés 20 százalékkal. Az időszak első éveiben túlnyomó többségben az iparosított technológiával épült társasházak részéről volt felújítási igény. Ez különösen igaz 2010-re, amikor közel kétszázmillió forint önkormányzati támogatással újítottak fel társasházakat Pakson. Ugyanebben az évben alig valamivel több mint 32 millió forintra rúgott a családi házakra fordított összeg. 2012-ben volt egy fordulópont: panelekkel nem pályáztak, családi házakkal annál inkább. 2017-ig váltakozó volt a pályázókedv, tavaly viszont megismétlődött az öt évvel korábbi helyzet, panelfelújításra már szinte semmi igény nem volt, családi házakéra annál inkább. Változott a finanszírozási konstrukció is. Eleinte állami forrást is lehetett igényelni, egy-egy harmadot tett ki ez, az önkormányzati támogatás, illetve a tulajdonosi hozzájárulás. 2011-ben megszűnt a központi támogatás, amire reagálva az önkormányzat egyharmadról ötven százalékra emelte a támogatás maximumát, ami azonban igényenként nem haladhatta meg a 400 ezer forintot. 2016-tól változatlan támogatási intenzitás mellett 500 ezer forintra emelkedett ez az összeg. 2010-ben a paksi lakásállomány energetikai felújítására kiugróan magas összeget fordítottak a tulajdonosok kihasználva a két forrásból érkező támogatást. A teljes beruházási összeg majdnem elérte az 1,1 milliárd forintot. A második a ranglistán 851 millió forintot meghaladó összeggel 2009. Miután a panel technológiájú társasházak zömét felújították, illetve megszűnt az állami támogatás, megcsappant az energetikai felújítási kedv. 2011-ben nem érte el a 150 millió forintot a paksi ingatlanokra fordított összeg, aminek valamivel több mint 30 százalékát tette ki a támogatás, a többi saját forrás volt. Azóta ez az összeg 200-300 millió forint körül mozog. Idén, ahogy korábban már megírtuk, ismét 100 millió forintot biztosít Paks Város Önkormányzata a panel- és hagyományos épületek felújításának önkormányzati támogatására. A pályázatokat június 7-én lehet benyújtani. Vida Tünde
