Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-03-23 / 6. szám
2 jj Paksi Hírnök, 2018. március 23. Közélet Tetteinkkel nyomot hagyunk a történelemben Fotók: Babai István- Alapvetően mindannyian benne vagyunk az élet unalmas, embert próbáló taposómalmában, de néha jönnek pillanatok, különleges események, amelyek rávilágítanak értékeinkre, emberségünk méltóságára, amelyekből erőt, büszkeséget meríthetünk. Amelyek képesek felemelni, megtartani az egyént vagy akár egy egész nemzetet- mondta Szabó Péter, Paks polgármestere a Szent István téren tartott március 15-i városi ünnepségen, Reményik Sándor: A szőnyeg visszája című költeményének egyik versszakára utalva. Mint felidézte, nem volt ez másként 1848 márciusának idusán sem, amikor a magyar nép teljes elnyomásban élt, kiszolgáltatva az elnyomó hatalomnak, szegénységnek, reménytelenségnek, elszigetelve Európa fejlett országaitól. Talán pont ezért volt hatalmas és mindent elsöprő különösen is a fiatalok szívében a szabadság és egy új világ iránti vágy. És ez megmutatta a magyar nemzet számára, ha csak néhány hónapra is az élet és a világ valódi színét. A polgármester feltette a kérdést napjaink ifjúságának, hogy mit kezdenek a forradalom eseményeivel, lelkületével, szellemi, lelki üzenetével.- Biztosan nem vagytok könnyű helyzetben, hiszen már jókora távolság választ el az akkori eseményektől, élethelyzetektől - mondta, kiemelve, hogy a forradalom üzenete akkor lesz igazán az övék, ha bejárják vele az emberi élet leghosszabb útját, amely a fejüktől a szívükig tart. - Mert a forradalom ünnepe leginkább azoké, akik közel engedik azt a szívükhöz, akik személyes életükben büszkén élik és továbbadják 1848 lelkűletét, tiszta értékrendjét. Mert nekünk itt a XXI. század elején még mindig szükségünk van bátorságra, igazságra, lendületre, bölcsességre, hazaszeretetre, összefogásra és a belőle fakadó tiszta örömre - fogalmazott, hozzátéve - kívánom, hogy tanuljatok bátorságot az ifjú forradalmároktól, mellyel belevágtok az élet legnehezebb feladataiba, legyetek képesek mindig megújítani a majdan rátok bízott világot. Szeressétek hazátokat, és akarjatok itthon boldogulni, ahol édesanyáink nyelvét beszélhetjük, és amely földért már nagyon sok fiatal adta életét történelmünk folyamán. Az ifjúság után a felnőttekhez fordult, mondván: az is fontos kérdés, hogy mi, felnőttek, középkorúak vagy éppen az idősödők generációi mit kezdünk a 1848-as forradalom örökségével. - Mi, ma élők ki merjük-e mondani véleményünket, tudunk-e összefogni nemzeti céljainkért, hiszünk-e nemzeti függetlenségünkben, akarjuk-e megvédeni, sőt éltetni keresztény gyökereinket, kezünkben tartjuk-e saját sorsunk alakításának lehetőségét, vagy elfogadjuk egyfajta történelmi végzetként, hogy családjaink, gyermekeink jövőjét újra mások irányítsák - tette fel a kérdést. Szabó Péter arról is beszélt, hogy 1848 tavaszi szele most is itt leng közöttünk, és ha hagyjuk, akkor tanít és formál mindannyiunkat.- Tanítja az embert, hogy vegye komolyan méltóságát, vágyait, lelkének tiszta hangjait, és járjon ma is az 1848-ban megfogalmazott úton. Tanítja az idősödő generációt, hogy fogadja el a fiatalok erejét, megújítani akaró vágyát, de figyelmezteti a fiatalokat is, hogy a nagyszülők és a szülők bölcsessége, értékrendje, világnézete képes megtartani és gyarapodó élettel ajándékozni az embert. Vagyis tanít a generációk összefogására, gondolataink egybefűzésére, tiszteletre, értékeink, szabadságunk, nemzeti identitásunk megvédésére. És arra, hogy mindig merjünk kiállni önmagunkért, nemzetünkért a jövőért - fogalmazott.- Ha így élünk és cselekedünk, akkor biztosan eljönnek azok a legszebb percek és események, amikor a világnak nem csak a viszályát, hanem gyönyörű, semmihez sem hasonlítható színeit is meglátjuk - zárta ünnepi beszédét Szabó Péter. Az ünnepi délelőttre a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai és Napsugár Kórusa készült műsorral, közreműködtek a Tűzvirág Táncegyüttes táncosai. A megemlékezés zárásaként elhelyezték az emlékezés és tisztelet virágait Jámbor Pál szobránál. Este a Csengey Dénes Kulturális Központban folytatódott az ünnepi programsorozat, ahol Jevgenyij Jevtusenko, orosz író és költő szavait idézve Szabó Péter polgármester feltette a kérdést: Mit adunk át a forradalom értékeiből gyermekeink, unokáink számára? Beszélt arról, hogy vannak népek, amelyeknél az apák törvényes vagy egyszerűen egyéni lelkiismereti kötelessége volt a népük életét meghatározó ünnepeken asztalhoz ültetni a családot azért, hogy elmondják a múlt nagy tetteit, hogy legyenek büszkék elődeikre, tartsák tiszteletben hőstetteiket.- Ha ma este mi is asztalhoz ültetnénk a családainkat, büszkén és bátran mondhatjuk el nekik, hogy az 1848-as forradalom hőseinek cselekedetei által is erős, büszke és bátor nemzet vagyunk. Forradalmi nép, amely szívvel, ésszel, bátorsággal és vére árán megharcolta saját életét, szabadságát, nemzeti függetlenségét - fogalmazott. 3