Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-02-24 / 4. szám
Ilyennek képzelt el Vasarely egy atomerőművet Forrás: Fondation Vasarely Unalmas szürkeség helyett op-art stílusú minta az atomerőművek épületein, hűtőtornyain - erről készített egykor vázlatokat a stílus legjelesebb képviselője, a magyar származású Victor Vasarely. A vázlatok, vizuális tanulmányok mindeddig Magyarországon nem váltak ismertté, a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) alelnöke, Cserháti András azonban szívós, hosszú éveken át tartó munkával hozzájutott a tanulmányokhoz. Nagyjából az ezredforduló táján szerzett tudomást arról, hogy léteznek ezek Újabb tartalmas, a város életét érintő téma került terítékre a Paksi Városi Nyugdíjasklub népfőiskoláján. A küszöbön álló erőmű-beruházásról kapott tájékoztatást a tagság Mittler Istvántól, a Paks II. projektcég kommunikációs igazgatójától, aki visszatérő vendég, és mindig örömmel mond igent a felkérésre. Mint kiemelte, fontos, hogy az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztályt tájékoztassanak a tervekről. Hozzátette: alapelv, hogy a térségben élők elsőként, első kézből kapjanak információt. Előadása elején azt a filmet mutatta be, amelyet a Roszatom készíttetett összefoglalva, hogy az atomerőműveket különös szemszögből láttató Vasarely-munkák. Akkoriban készítette, kezelte a Magyar Nukleáris Társaság honlapját, amelynek volt egy virtuális kiállítócsarnoka. Ennek tizenkét „terme” közül egyben op-art stílusú, atomenergiához valamilyen módon köthető munkákat taglaltak. A „Magvas Galéria” tájékoztatása szerint „a művész Aix-en-Provence környékén alkotott, amikor Párizsba vagy onnan hazautazott, a lyoni autópályáról a Rhonevölgyben gyakran látta atomerőművek mit adott a világnak a nukleáris energia békés célú alkalmazása. Mittler István arról is beszélt, hogy várhatóan milyen változást idéz majd elő a város, így az ott élő idősek életében is a beruházás. Mint mondta, az előkészítés és az építkezés 8-10 évig fog tartani, ám az elképzelések szerint, a korábbi építkezéssel ellentétben, most nem kizárólag Paksra zúdul majd a munkások tömege, illetve van egy kormányzati elképzelés is egy új Duna-hídról, ami lehetővé teszi, hogy a Bács-Kiskun megyei települések is bekapcsolódjanak a beruházásba.-tündeszürke beton védőépületeit, hűtőtornyait. Egy ilyen alkalommal jött az ötlete, hogy milyen jó lenne kifesteni ezeket a nagy felületeket. Ezután hetekig azt tervezte, milyen egy szép atomerőművi külső, és egy sor modellt is készített”. Vasarely e témájú munkái ekkor kerültek Cserháti András érdeklődésének fókuszába, de hiába próbálkozott azzal, hogy megszerezze őket. Az elmúlt év novemberében újra felvette a keresés fonalát, mivel tudta, hogy nagyjából ötven esztendeje Európa-szerte hol mutatták be ezeket a munkákat. írt így Avignonba, Zomborba, Esslingenbe, illetve a Vasarely Alapítványnak Aix-be, s végül az utóbbitól érkezett válasz januárban, amit az alapítvány jelenlegi elnöke, az unoka Pierre Vasarely (Vásárhelyi Péter) írt. Miután megismerte Cserháti András szándékait, egy japán kiállítási katalógusból szkennelt vázlatokat küldött a hűtőtornyokra, erőműmakettekre készült tervekről. Habár éppen csak megérkeztek a Vasarelymunkák, az MNT honlapján már látható is az ezekből készült infografika. A társaság - mint az alelnök mondta - nukleáris témában rendszeresen készít hasonlókat, a mostani anyag már a huszadik a sorban. Cserháti András nem titkolta, öröm számára, hogy sikerrel járt, hiszen ez nemcsak vizuális érdekesség, hanem kultúrtörténeti csemege is, mivel Magyarországon ezek a képek eddig nem voltak ismertek. Vida T. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök Az erőmű-beruházás volt a népfőiskola témája Paksi Hírnök, 2017. február 24. ■ 7
