Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-02-10 / 3. szám

Fontos fejezetet zárt le a Mezőföld víz Sikeresen zárult 2016-ban egy jelentős kor­szak a Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. történetében: befejeződött a 2012-ben el­kezdődött integrációs folyamat és a cég vég­leges működési engedélyt kapott. Több komoly kihívással kellett egyidejűleg megküzdenie a paksi közszolgáltató társa­ságnak ebben a korszakban: a „békeidőben” szokásos, normál üzemeltetésen túl, telje­síteni kellett a kormányzati célokat a rezsi­csökkentéssel, jelentős infrastrukturális be­ruházások menedzselésével, a pénzügyi sta­bilitás fenntartásával, a szükséges fogyasztói egyenérték elérésével. Emellett el kellett kez­deni a felkészülést - paksi sajátosságként - az atomerőmű-bővítésre is.- A küldetést teljesítettük - fogalmazott Csapó Sándor. A cég ügyvezetője szerint a legnagyobb kihívást a végleges műkö­dési engedély megszerzésének feltételé­ül szabott 150 ezer fogyasztói egyenérték megszerzése jelentette: ma már 47 telepü­lésen szolgáltat a 49 tulajdonossal műkö­dő Mezőföldvíz Kft. A pénzügyi stabili­tás fenntartása sem volt egyszerű feladat, folytatta a cégvezető. Biztosítani kellett az üzemeltetetés és az integráció költségei­nek forrásait, miközben a rezsicsökken­tés miatt a bevételek 10%-kal csökkentek, ami a jelentős összegű ágazati különadó­val (közművezetékadóval) együtt összessé­gében 20-25% forráskivonást jelentett. Ek­kora tartalék nem volt a - korábban is már nonprofit elven üzemeltetett - cégben, a fő­­tulajdonos paksi önkormányzat kétszer is tőkeemeléssel segített, tette hozzá. Közben az uniós forrásból már végrehajtott és folyamatban lévő ivóvízminőség-javí­tó és csatornahálózat-korszerűsítő beruhá­zások 10 milliárd forintnyi fejlesztést jelen­tettek a cég üzemeltetési területén, és zajlott a felkészülés az atomerőmű-bővítés mi­att megnövekedett feladatokra. Első lépcső­ben korszerűsítették a paksi szennyvíztele­pet, az ivóvízellátást illetően pedig elkészült egy koncepcióterv, amely alapján a Paks II. beruházás és a város megnövekedő kapaci­tásnak ellátása is biztosítható, mondta el az ügyvezető. Az új lakóparkok ivóvíz-ellátásá­nak biztosításához is bővíteniük kell a jelen­legi kútkapacitásokat, a víztisztítórendszert és a hálózatot. Szeretnének szolgáltatni a Paks II beruházási területén is, hiszen ez egyrészt presztízskérdés, másrészt hozzájá­rul majd a cég stabil eredményességéhez. A 2013-ban elindult rezsicsökkentés éves szinten mintegy 150 milliós árbevétel-ki­esést jelentett a cég számára, az ágazati kü­lönadó bevezetése pedig 2016-ban 210 mil­lió forint kiadást. A 2,5 milliárd forint ár­bevételű cégnél, ahol a bevételek 80%-a az alaptevékenységből származik, nagy ered­mény volt, hogy 2014-ig szinte nullszaldó körüli eredményt realizáltak. Ez csodaszám­ba ment - szögezte le az ügyvezető, aki sze­rint fenntarthatóvá tenné az ágazatot a köz­művezeték-adó eltörlése, illetve a bruttó víz­díj áfa-tartalmának csökkentése. Évente 3-5% a be nem folyó bevétel, aminek kap­csán Csapó Sándor hangsúlyozta: nem tehetik meg, hogy elzárják a csapokat. A fogyasztók­nak azt javasolják, ne hagyják felhalmozódni a tartozást, havi kisebb részletekben kezdjék meg a törlesztést. A nemfizető fogyasztók számára többletköltséget jelent, ha a hátralékot jogi úton (bíróság, végrehajtó segítségével) kell behajta­ni. A lakossági hátralékon kívül vannak közüle­ti, gazdasági társasági tartozások, valamint ön­­kormányzati és az állami intézményektől - kór­házaktól, iskoláktól - be nem érkezett díjak is.- Ebben az ágazatban nem lehet kiemelni a tíz legnagyobb összegű tartozást felhalmo­zót és bírósági eljárást indítva a behajtásra gyors eredményeket elérni, mert sok kicsi tételből halmozódik nagy összeggé a minő­sített követelés. A jövőben egyre inkább élni fogunk a lehetőséggel, hogy a vállalkozások és gazdasági társaságok esetében a fogyasztó költségére szüneteltessük a szolgáltatást, ha a felszólítások ellenére sem fizetnek - szö­gezte le Csapó Sándor. Az alaptevékenységen túl építőtevékenysé­get is folytat a Mezőföldvíz: Pakson utca­felújításoknál is dolgoznak fővállalkozó­ként vagy alvállalkozóként az ivóvízrend­szerek korszerűsítésén, 2015-ben pedig a Vácikában lezajlott fejlesztés fővállalkozója volt a cég. Az ebből származó összeg a cég árbevételének mintegy 20%-át adja. 2017. évi stratégiájuk alapja a vállalkozási te­vékenységek bővítése, a legalább 30%­­os arány elérése. Erre van esély, hiszen az uniós pályázati forrásból megvalósuló fej­lesztések idén a Mezőföldvíz Kft. szolgálta­tási területén is folytatódnak, 6-7 telepü­lésen ivóvízminőség-javító program indul, ez 6-700 millió forintos beruházás, emel­lett milliárdos szennyvízhálózatos prog­ramok is kezdődnek. Iparipark-fejlesztést tervez Bonyhád, Pécsvárad és Dunaföldvár, ha ezekben a projektekben is alvállalkozó­ként dolgozhatnak, biztosítható az idei esz­tendő finanszírozása.- A küzdelemből sokat tanultunk és csak edzettebbek lettünk. A legfontosabb az volt számomra, hogy a társaság vezetését - direkt hatalmi vagy gazdasági befolyásolástól men­tesen - hagyták a felelős szakmai döntései és legjobb tudása szerint dolgozni - fogalmazott a cégvezető. Dallos Sz. A Paks II beruházási területén is szolgáltatna a Mezőföldvíz Kft. Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök

Next

/
Thumbnails
Contents