Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-11-17 / 22. szám

22 ■ Paksi Hírnök, 2017. november 17. Sport Heizler János: elismerik a munkámat Fotó: Szaffenauer Ferenc Heizler János, a Paksi SE labdarúgó csapa­tának egykori kiváló hálóőre, majd a Pak­si FC kapusedzője és masszőré ma már a KSC Szekszárd NB I-es női kosárlabda csapatának sikeréért dolgozik. A klub az előző szezonban történelmi ezüstérmet szerzett, és jelenleg is vezeti a bajnoksá­got, emellett az Európa Kupa csoportkö­rében vitézkedik.- A Paksi FC után, 2014 őszén, a Szekszárdi UFC NB 3-as labdarúgó csapata következett a karrieremben, nagy reményekkel vágtam az újabb kalandba. A lehetőség Fehér Atti­lának köszönhető (a Paksi FC korábbi játé­kosa - a szerk.), aki a klub igazgatója volt. Korábban úgy gondoltam, nem foglalko­zom többet a futballal, mivel már akkor is volt saját rendelőm, műhelyem, de a labda­rúgás az örök szerelem, és Attila hívó szavá­ra nem tudtam nemet mondani - mondja Heizler János.- Hogy érezted magad az UFC-nél?- Sajnos szakmai és egyéb dolgok nehezí­tették az ottani munkát. Azt tapasztaltam, hogy nem úgy működtek a dolgok, ahogy kellett volna. A klub irányítása Kárpáti Zol­tán kezébe került, de az új igazgató is szá­mított a munkámra, mint masszőr, tanács­adó, kapusedző. Többrétű volt a feladatkö­röm, ami utólag nem volt szerencsés, ezért a háttérbe vonultam, de továbbra is minden idegszálammal a klubért dolgoztam. Ké­sőbb Varga Balázs lett az első csapat veze­tőedzője, úgy gondolom, vele valóban profi munkához kezdtünk. Az új szemlélet azon­ban nem mindenkinek tetszett az NB 3-as csapatnál, és rövid idő alatt felállították. A klubelnöknek tetszettek ugyan a változá­sok, de a támogatóknak már nem annyira. Az utána következő érában már nem szeret­tem volna részt venni.- Ezután kerültél a KSC Szekszárd női ko­sárlabda csapatához?- Ez is egyfajta átmenet volt. A KSC már az UFC-s időszakom alatt többször megkere­sett, hogy segítsek a lányok különböző sé­rüléseit, problémáit orvosolni, ami később rendszeressé vált. SkordayTamás, aki akkor a nőknél gyúróként dolgozott, remek szak­ember, de nem álltak rendelkezésére olyan eszközök, amivel előre tudtak volna lépni. Egyre többször jöttek hozzám a paksi ma­gánrendelőmbe, így alakult ki a kiváló kap­csolat. Amikor elkészült az UFC-nél az új komplexum, ahol egy nagyon komoly ke­zelőhelyiséget alakítottak ki, az elnök úr rám bízta annak felszereléseit, berende­zését, így már ott is fogadtam a kosárlab­dázókat. A futballistákkal történő kenyér­törés után Szabó Gergő, a KSC Szekszárd klubigazgatója hívott fel és megkért, hogy másnaptól dolgozzak a kosarasoknál. Az első pillanattól kezdve mindenkivel kivá­lóan megértettem magam, gördülékenyen ment az átmenet. Jelenlegi kollégáimnak Jánossy Csaba erőnléti edzőnek és Feke­te Krisztián masszőrnek is sokat köszön­hetek.- Nem bántad meg, hogy elhagytad az „örök szerelmet”, a labdarúgást?- Egy másodpercre sem. Két sportágban is eljutottam a legmagasabb szintre, a PFC- vel és a KSC-vel is bajnoki ezüstérmes lettem. Nagyon jó érzés, hogy két klub is nemzetközi szintre jutott, és a sikernek ré­szese lehettem. Egy Szent János utcai gye­rek mindenfajta háttér nélkül ért el eddig, amire büszke vagyok. Úgy gondolom, a munkámat mindeddig elismerték, ennek köszönhetem a saját sikereimet.- A KSC alkalmazottja vagy?- Nem, mivel nem szerettem volna feladni a saját vállalkozásomat. Jelenleg külső mun­katársként dolgozom a kosárlabdázóknál teljes munkaidőben, így tehát olyan, mintha alkalmazottként vennék részt a mindennapi munkában. Az együttműködési megállapo­dás a jelenlegi szezon végéig tart.- Futballistával vagy kosárlabdázóval „köny­­nyebb” együtt dolgozni?- Szakmailag nincs nagy különbség, a sé­rülések többsége megegyező, boka- és térd­problémák adódnak. Viszont azt kell mon­danom, hogy pszichésen a hölgyek sokkal erősebbek. A korosztályt tekintve nagyon heterogén a társaság a KSC-nél, 18 és 36 év közöttiek a játékosok. A fiatalabbak oly­kor még apjukként kezelnek, olyanok, mint­ha a szó legnemesebb értelmében a lányaim lennének. A rutinosabb játékosok már nem igényelnek akkora törődést, megcsinálják azt, amit szakemberként mondok. A légió­sokkal a legnehezebb. Közöttük van, aki az elején még nem hitt bennem, illetve a mód­szereimben, de amikor több helyről is az igazolódott be, amit mondtam, vagy ahogy csináltam, fordult a kocka, és ma már elfo­gadják a tanácsaimat, bíznak bennem. Ami azonban a legfontosabb, hogy senki sem tartja magát sztárnak, a nagybetűs CSAPAT érte és éri el a sikereket. Aminek pedig ki­mondottan örülök, hogy a lányom, Ingrid is részt vesz már a klub életében, rendszeresen tart nyújtás tréningeket a lányoknak.- Megismételheti a KSC Szekszárd a tavalyi si­kereket, vagy ez egyszeri alkalom volt?- A dobogónak mindenképpen van realitása. Nem értek a kosárlabdához, de nagyon szere­tem. Úgy látom, hogy 4-5 csapat küzd a do­bogóért, ebből a Sopron minden tekintetben kiemelkedő. Szerintem megismételhető az ezüstérem, mindenki ezért dolgozik. A klub minden tekintetben családias, éppen ez a vonz­ereje. Nyugodtan kijelenthetem, hogy hosszú­távra tervezek a KSC Szekszárd női NB I-es kosárlabdacsapatánál. Faller Gábor Paksi Halászcsárda s^áa-ésíeiszoigáióta^iók Kibővült halászcsárdánk-felújított panorámás terasszal -vál- JelentKezeset varjUK lalja rendezvények szervezését akár 150 főig. gyakorlati képzéSfG. Családi ünnepségek, keresztelő, ballagás, lakodalom, vállalati Telefon: 06-75/311-272,06-30/936-0696 ünnepségek teljes lebonyolítását kitelepüléssel is. E-mail: dunakomlod.halaszcsarda@t-online.hu

Next

/
Thumbnails
Contents