Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-11-17 / 22. szám
Portré Paksi Hírnök, 2017. november 17. ■ 15 Jó napot, mi újság? Gárdái György Leteszi a lantot, azaz a fesztivál szervezését Gárdái György, de nyugodt a rendezvény felől, mert biztos kezekben tudja. Gyerekei, Viktória és Ádám, illetve menye, Éva veszik át a kivételes örökséget. Nem lesz nekik idegen a dolog, belenőttek a fesztiválba, ám a szükséges tudást nem csak a gyakorlatban szerezték meg. Viktória fuvolaművész, Hágából néhány éve Pécsre költöztek, így már a távolság sem akadály. Ádám vendéglátóipari középiskolát végzett, majd Baján művelődésszervező, a Szegedi Tudományegyetemen informatikus könyvtáros, később pedig tanári diplomát szerzett, felesége idegenforgalmi és szállodai közgazdász, a szakdolgozatát a Gastrobluesból írta. E tekintetben egyébként nem ő az egyetlen, többen is megtették már ezt. Viktória két gyermeke, bár csak 13 és 16 évesek, a legutóbbi fesztivál templomi koncertjén már segítettek a tolmácsolásban. Gárdái György szerencsés dolognak tartja, hogy a hetvenedik születésnapja előtt meg tudta rendezni a huszonötödik fesztivált, azt pedig kifejezetten üzenetértékűnek, hogy addig megjelenik a hetvenedik adathordozó is a Gastroblues Fesztiválról. Természetesen a kiadványok készülnek, Kaktusz - ahogy barátai szólítják - ezt még levezényeli, ahogy a december 9-i lemezbemutatót is. Beceneve annak kapcsán merül fel, amikor arról mesél, mennyi mindent kapott a fesztiváltól. Például azt, hogy olyan emberekkel, akiket csak messziről csodálhatott, mostanra napi kapcsolatba került. Világsztárok sétáltak a Gastroblues kocsma kerthelyiségében. Például Spencer Davis, aki egyszerűen hátba veregette, s arról érdeklődött: hogy vagy Kaktusz... Míg beceneve máig elkísérte, arra már lehet, hogy sokan nem is emlékeznek, hogy nem vendéglátósként, főleg nem fesztiválszervezőként kezdte pályafutását. Erősáramú technikusi végzettségét a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Középiskolában szerezte, utolsó „állami” munkahelyen, felsőfokú energetikusi végzettséggel, a dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott. Néhány alkalommal járt az atomerőmű-építkezésen kiküldetésben. A '80-as évek közepén visszaköltözött szülővárosába, Paksra, ahol családjával, barátaival felépítette, megnyitotta és útjára indította a „leánykori nevén” Űj Hullám blues-rock-jazz kocsmát. Ritkaság, ha egy vendéglő megéli a harmincadik születésnapját. Márpedig az övé 1987. december 4-én kapta a működési engedélyt, s ha állandó nyitvatartása nincs is, Gastroblues fotókiállítása igen, és rendezvényeknek is otthont ad. Beszélgetésünk helyszínéül is ez szolgál. Az asztalon többek között egy vaskos paksaméta: a fesztiválról született cikkek. Eltette mindet, nagyjából 13 kilogrammot nyomnak. A fesztiválhoz fűződő zenei és fotóarchívum is kivételes. Ennek a feldolgozásával szeretne foglalkozni, mondván ez „nyugdíjas meló”. Tele van ötletekkel, például tervez egy sorozatot, Best of Gastroblues mottóval, olyan előadók legjobb koncertfelvételeit gyűjti majd egy-egy albumra, akik nyolc-tíz alkalommal felléptek nála. Annak idején háromszáz kazettából álló archívumot adott katalogizálva a könyvtárnak, most egy kétezer darabos CD-gyűjtemény van a birtokában. - Ha innen elköltözünk, dönteni kell a sorsáról - jegyzi meg. A ház csizmadiamester nagyapjáé volt. Azóta amióta ide visszajöttek, néhány kivételtől eltekintve mindenki segítségére volt. Melléállt az önkormányzat, az atomerőmű és számos kivételes személy, így juthatott el a fesztivál oda, ahol most tart. Negyedszázad eredményeit felsorolni meg sem próbálkozik, de tényként jegyzi meg, hogy ez az egyetlen a műfajban, ami 25 évig fennmaradt, tagja lett az Európai Blues Uniónak, magyar Guinness-rekord fűződik a nevéhez, több millió forint adománnyal segítette a határon túli magyarokat. - Ez persze nem az én egyedüli érdemem. Büszke vagyok a családomra, hálás a rengeteg önkéntes segítőnek - mondja. Hozzáteszi, a blues- és borbarátok évről évre elfoglalják Paks város szálláshelyeit, sátrat vernek, és elviszik kedvenc városa jó hírét a nagyvilágba. A fesztivál eredményeire mások is felfigyeltek, megyei Prima díjat, Tolna Megye Művészetéért plakettet kapott, tiszteletbeli székellyé avatták, és ismeretei szerint az ő családjuk az egyetlen, ahol két Pro Űrbe díjas van, édesapja után ugyanis ő is megkapta Paks rangos kitüntetését. A legutóbbi elismerés, hogy a Gastroblues Fesztivált első körben vették fel a paksi Települési Értéktárba, ma már ott van a Nemzeti Értékek között a kulturális örökség kategóriában.- Nagyon jó érzéssel szállók ki az egészből, annyi mindent köszönhetek ennek a fesztiválnak, amit elmondani nem lehet - mondja. Vida Tünde
