Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-11-17 / 22. szám
Atomerőmű Paksi Hírnök, 2017. november 17. M 11 A Paks II. projektről beszélgettek Fotó: Vida Tünde Közvetlen, kötetlen, részletekbe menő beszélgetés zajlott a PADOSZ Klub legutóbbi találkozóján, ahol Süli János miniszter és Bognár Péter humán igazgató (Paks II. Atomerőmű Zrt.) voltak a vendégek. Bár dolgozói érdekképviselet volt a meghívó fél, korántsem csak „munkaügyekről” esett szó. Kérdésünkre, hogy miért fontos miniszteri szinten tájékoztatást adni a PADOSZ Klubban és hasonló fórumokon, Süli János azt mondta, ez nem miniszteri, hanem baráti látogatás volt, miniszterként. Süli János szerint a legjobb hírvivők a saját munkatársaik, nyugdíjasaik, mert meg tudják sokszorozni az üzeneteket. - Régóta ismerjük egymást, elfogadják, amit mondunk, és hitelesen adják tovább - indokolt. A résztvevőket minden aktuális hír érdekelte, tudni szerették volna, hogy a tévében, híradásokban elhangzottakból mi a valóság. Süli János sorra megválaszolta a kérdéseket, a kifizetést érintőktől az ellenzéki kritikákra vonatkozókig. Leszögezte, hogy a szerződéses összeg kőbe van vésve, nem fog „elszállni” a projekt. Az alvállalkozókat az orosz fél választja ki, a felek „közelítése” érdekében november 20-án, 21-én, Budapesten fórumot rendeznek vállalkozóknak - mondta a miniszter. Hozzátette, komoly integrációra lesz szükség, mert a kisvállalkozók önállóan, eltekintve néhány igen speciális esettől, nem fognak tudni labdába rúgni. - Tagjainkat, hozzátartozóikat jelentősen foglalkoztatja Paks II. kérdése. Úgy gondoltuk, attól kérünk információt, aki a legjobban ért hozzá, aki leginkább elkötelezettje. Süli Jánost ismerjük, tudjuk, hogy őszintén, tisztán, a mi nyelvünkön beszél - indokolta a meghívást Lőrincz László. A PADOSZ elnöke azt mondta, minden beruházással kapcsolatos kérdés a figyelem középpontjában van, s nem csak az, hogy lehet-e munkához jutni a beruházásban. Komolyan érdekli az embereket, hogy milyen hatással lesz a városra. A PADOSZ készül a projektre, egyrészt a tagtoborzásra, mert a Paks IL-nél még nincsenek tagjai, másrészt kötöttek egy megállapodást a Roszatom szakszervezetével, aminek részleteit majd akkor dolgozzák ki, amikor már tudják, mikor, hányán érkeznek. A szakszervezet segíteni kívánja az orosz munkavállalókat, emellett kulturális színtere is van az együttműködésnek, és igyekeznek elősegíteni a személyes kapcsolatok kiépítését is. Vida T A kiégett fűtőelemek sorsa volt a téma Hogy mi lesz a végleges sorsa a paksi atomerőműben keletkezett kiégett nukleáris üzemanyagnak, mostanáig nem dőlt el. A földalatti tárolóban való elhelyezés csak egyike a lehetőséges verzióknak, hiszen több lehetőség is adódik a további hasznosításra - hangzott el a Paksi Energetikai Kerekasztal novemberi találkozóján. Hetzmann Albert koordinátor azt mondta, a fűtőelemek sorsa gazdasági és társadalmi szempontból is fontos, ezért 2015 óta viszszatérő téma a találkozóikon. Ezúttal a kutatás-fejlesztés oldaláról közelítették meg a kérdést, és dr. Horváth Ákost, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatóját kérték fel előadásra. A kiégett fűtőelem nem hulladék, de jelenleg hazánkban nem foglalkoznak részleteiben az újrahasznosítással, ahogyan máshol sincs erre alkalmazott módszer - mondta dr. Horváth Ákos. Egy olyan erőműben, mint a paksi, évente csupán 50 kg továbbh’asznosítható anyag keletkezik, ennek kinyerése nem gazdaságos. Habár a nemzeti stratégiával összhangban folynak kutatások egy végleges tároló építése érdekében, a főigazgató szerint nem szabad elvetni a hasznosítás lehetőségét, ezért nemzetközi kutatási programokban vesznek részt. Az előadó szavaiból kiderült, hogy a kutatási területen komoly a nemzetközi összefogás, és az újrahasznosítás elvi megoldása is ismert, a technológia megvalósítása azonban még várat magára. Dr. Horváth Ákos beszélt arról, hogy a visegrádi országok nukleáris kutatóintézetei 2013-ban létrehozták a V4G4 Kiválósági Központ együttműködési programot a negyedik generációs gyorsreaktor fejlesztésére. A projektben Magyarország a fűtőelem-ciklus zárási kutatásokért felel. Egy ilyen gyorsreaktor a kiégett fűtőelemek felhasználása mellett alkalmas lenne a jövő üzemanyagának megtermelésére is - fogalmazott a főigazgató. Vida Tünde
