Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-10-20 / 20. szám
12 M Paksi Hírnök, 2017. október 20. Mozaik Agrár forgatókönyv a Paksi Képtárban Fotó: Molnár Gyula Molnár Zsolt, a hazai grafikus nemzedék legifjabb generációjának alkotója mutatkozik be a Paksi Képtárban Agro Scenario (Agrár forgatókönyv) című tárlatával, Prosek Zoltán meghívására. - A kiállításban látható installációk teljesen szabadon, kötetlen formában járhatók körbe, olvashatók öszsze - mondta el Molnár Zsolt. Az anyag egy része új, kifejezetten erre az alkalomra készült, tekintettel a Paksi Képtár különleges téradottságaiban rejlő lehetőségekre, a másik része pedig a korábbi években született műtárgyakból ad ízelítőt Zsikla Mónika kurátor válogatásában. A témát az alkotó gyermekkora ihlette. Molnár Zsolt egy 200 fős faluban nőtt fel, az ott szerzett benyomások, a környezet, a táj elraktározódott az emlékezetében, és azóta is gyakran felbukkan - mondta az alkotó, hozzátéve, sok lehetőséget lát abban, hogy a művészet nyelvén közvetítse mindezt a közönség felé. A kiállításban haladva olyan nyugtalanító kérdések merülhetnek fel a látogatóban, mint például a vadgazdálkodás fenntarthatóságának kérdésessé válása, vagy a földeket műtrágyázó és gyümölcsöket permetező gigantikus géprendszerek hasznos vagy káros mivolta. Mindeközben Molnár Zsolt az analóg mezőgazdasági eszközök formatanával és a kezelési szimulációk futurisztikus esztétikájával igyekszik terelni és elterelni a figyelmünket - írta ajánlásában Zsikla Mónika. Molnár Zsolt kiállítása 2018. január 14-ig tekinthető meg.-gyöngy-Húsz év alkotómunkája Péger Józseftől- Az alkotás nálam belső kényszer. Nem a világot akarom megváltani, mindent saját magamnak csinálok, a magam örömére. Ha valakinek tetszik, az plusz hozzáadott érték, ami nagyon jólesik - mondja Péger József, akinek életmű-kiállítása nyílott a Paksi Képtár Hangár csarnokában. Elmondta, hogy 1997-ben kezdett alkotótáborokba járni, ami jó korszak volt az életében, sok emberrel megismerkedett, sokat tapasztalt, mindig más-más stílusban alkotott, hiszen mindenütt más volt a környezet és sosem ugyanaz a hangulat. Kipróbálta a képzőművészetnek szinte minden ágát és gyakorlatilag minden technikát. Készített tusrajz-sorozatot paksi épületekről, némelyikhez verset is írt. Festett alkotást az atomerőműről, az egykori konzervgyár pedig több installációjának a főszereplője. Egy időben nagyon szeretett fotózni is, Pakson kívül Csíksomlyót és Párizst örökítette meg. Kedvenc fogása volt, hogy két helyszín egyegy elemét együtt jelenítette meg, ami új jelentést, más hangulatot adott a képnek. Vagy tükrözött egy-egy formát. Első kötetének illusztrációi az úgynevezett amerikai akvarellek közül kerültek ki. De könyvhöz készültek a tárlaton kiállított geometrikus képek is. Sokszor merített ihletet a zenéből, visszaköszön egy-egy atmoszféra Csajkovszkijtól, Bartóktól, vezették a vonalait keringők is. Egy másik időszak képei a gyümölcsábrázolások, amelyek nem csendéletek. Aztán itt van a meghívón szereplő kép, a Kanapé-tutaj a Dunán, ez mind olajkép. Mostanában ismét foglalkozni kezdett gesztus-képekkel, amelyeket mindig egy indulat vezérel, vagy zenére készülnek. - Korpácsi Ferenc nagyon sokat segített a tárlat berendezésében, sok munka volt, de élvezettel csináltam - mondta az alkotó, aki azt is elárulta, hogy nehéz kedvencet választani, tulajdonképpen minden korszakából, alkotói stílusából van, de talán a tusrajz-sorozatot emelné ki. 1977-től '80-ig a műszaki osztály munkatársa volt, hozzá tartoztak a kisajátítások, bontások, szanálások, árverések. Az ebben érintett épületeket örökítette meg a sorozatban. Péger József húsz évet felölelő életmű-kiállítása november 7-ig látható. -kgy-
