Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-10-20 / 20. szám

12 M Paksi Hírnök, 2017. október 20. Mozaik Agrár forgatókönyv a Paksi Képtárban Fotó: Molnár Gyula Molnár Zsolt, a hazai grafikus nemzedék legifjabb generációjának alkotója mutatko­zik be a Paksi Képtárban Agro Scenario (Ag­rár forgatókönyv) című tárlatával, Prosek Zoltán meghívására. - A kiállításban látha­tó installációk teljesen szabadon, kötetlen formában járhatók körbe, olvashatók ösz­­sze - mondta el Molnár Zsolt. Az anyag egy része új, kifejezetten erre az alkalomra ké­szült, tekintettel a Paksi Képtár különleges téradottságaiban rejlő lehetőségekre, a má­sik része pedig a korábbi években született műtárgyakból ad ízelítőt Zsikla Mónika kurátor válogatásában. A témát az alkotó gyermekkora ihlette. Molnár Zsolt egy 200 fős faluban nőtt fel, az ott szerzett benyo­mások, a környezet, a táj elraktározódott az emlékezetében, és azóta is gyakran felbuk­kan - mondta az alkotó, hozzátéve, sok le­hetőséget lát abban, hogy a művészet nyel­vén közvetítse mindezt a közönség felé. A kiállításban haladva olyan nyugtalaní­tó kérdések merülhetnek fel a látogatóban, mint például a vadgazdálkodás fenntart­hatóságának kérdésessé válása, vagy a föl­deket műtrágyázó és gyümölcsöket per­metező gigantikus géprendszerek hasznos vagy káros mivolta. Mindeközben Molnár Zsolt az analóg mezőgazdasági eszközök formatanával és a kezelési szimulációk fu­turisztikus esztétikájával igyekszik terelni és elterelni a figyelmünket - írta ajánlásá­ban Zsikla Mónika. Molnár Zsolt kiállítása 2018. január 14-ig tekinthető meg.-gyöngy-Húsz év alkotómunkája Péger Józseftől- Az alkotás nálam belső kényszer. Nem a vi­lágot akarom megváltani, mindent saját ma­gamnak csinálok, a magam örömére. Ha va­lakinek tetszik, az plusz hozzáadott érték, ami nagyon jólesik - mondja Péger József, akinek életmű-kiállítása nyílott a Paksi Képtár Han­gár csarnokában. Elmondta, hogy 1997-ben kezdett alkotótáborokba járni, ami jó kor­szak volt az életében, sok emberrel megismer­kedett, sokat tapasztalt, mindig más-más stí­lusban alkotott, hiszen mindenütt más volt a környezet és sosem ugyanaz a hangulat. Ki­próbálta a képzőművészetnek szinte min­den ágát és gyakorlatilag minden technikát. Készített tusrajz-sorozatot paksi épületekről, némelyikhez verset is írt. Festett alkotást az atomerőműről, az egykori konzervgyár pe­dig több installációjának a főszereplője. Egy időben nagyon szeretett fotózni is, Pakson kívül Csíksomlyót és Párizst örökítette meg. Kedvenc fogása volt, hogy két helyszín egy­­egy elemét együtt jelenítette meg, ami új je­lentést, más hangulatot adott a képnek. Vagy tükrözött egy-egy formát. Első kötetének il­lusztrációi az úgynevezett amerikai akvarel­­lek közül kerültek ki. De könyvhöz készültek a tárlaton kiállított geometrikus képek is. Sok­szor merített ihletet a zenéből, visszaköszön egy-egy atmoszféra Csajkovszkijtól, Bartók­tól, vezették a vonalait keringők is. Egy másik időszak képei a gyümölcsábrázolások, ame­lyek nem csendéletek. Aztán itt van a meghí­vón szereplő kép, a Kanapé-tutaj a Dunán, ez mind olajkép. Mostanában ismét foglalkozni kezdett gesztus-képekkel, amelyeket mindig egy indulat vezérel, vagy zenére készülnek. - Korpácsi Ferenc nagyon sokat segített a tárlat berendezésében, sok munka volt, de élvezet­tel csináltam - mondta az alkotó, aki azt is el­árulta, hogy nehéz kedvencet választani, tulaj­donképpen minden korszakából, alkotói stílu­sából van, de talán a tusrajz-sorozatot emelné ki. 1977-től '80-ig a műszaki osztály munka­társa volt, hozzá tartoztak a kisajátítások, bon­tások, szanálások, árverések. Az ebben érintett épületeket örökítette meg a sorozatban. Péger József húsz évet felölelő életmű-kiállítása nov­ember 7-ig látható. -kgy-

Next

/
Thumbnails
Contents