Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-01-27 / 2. szám
Pezseg a paksi zenei élet Fotó: Tóth-Soltész Marianna Zenei téren termékenyek az elmúlt hetek, több paksi vagy paksi kötődésű dal, lemez, videóklip is született, ráadásul folynak egy zenei fesztivál előkészületei. Az utóbbi Vinnay Csaba nevéhez fűződik, aki diákkorában élt Pakson. Az általános iskola után a Vak Bottyán Gimnáziumban tanult, s abban az időben aktív szereplője volt az ifjúsági zenei életnek. A zene azóta is az élete része, és a várossal sem szakadt meg a kapcsolata. Ezért született meg benne az elhatározás, hogy összetrombitálja a ’8o-as évek végén, ’90-es évek elején itt játszott együtteseket egy közös koncertre. A várossal, a lehetséges mecénásokkal már asztalhoz is ült, s az a döntés született, hogy az egyébként is sok érdeklődőt vonzó Atomfutás egyik társrendezvénye lehet a nosztalgiafesztivál. Az egykori zenésztársak zöme nagy örömmel és izgalommal fogadta a kezdeményezést, köztük például László Boldizsár, aki azt ígérte, itt lesz. Az egykori Izomláz, a Houdinis, a Márciusi Ifjak, a T-Boy és a Niagara együttesek rajongóinak mindenképpen érdemes bevésniük a naptárba a szeptember eleji dátumot, ezek a zenekarok várhatóan összeállnak, ha tehetik, az akkori felállásban. Csaba azt is tervezi, hogy egy alkalmi formáció, egy amolyan Paksi Old Stars is előad majd néhány szerzeményt, aminek üzenete összecseng azzal, amit a fesztivál testesít meg. Vinnay Csaba eközben bátyjával, Péterrel (aki annak idején az Angyalbőrben zenéjét is szerezte), valamint néhány zenésztársával közösen karácsonykor bemutatott egy új dalt és klipet is. Együttesük, a Slow Time idén tízéves, főként stúdiómunkával foglalkozik. Mindketten billentyűznek és a dalokat is ők szerzik. Igaz ez a Hajnali érzésre is, amelyet a szintén paksi Lőrincz Tibor énekel. A szöveg nagyjából húsz évig lapult a fiókban, az utóbbi években már nemcsak a Vinnay fivérekében, hanem Somló Tamáséban is, hiszen az volt a terv, hogy ő lesz az előadó. Elszaladtak az évek, Somló elment, s a Hajnali érzést az ő, valamint Laux József emlékének szentelték. Lőrincz Tibor bár meglepetten, de örömmel fogadta a felkérést. Részben azért, mert egy hosszabb megszakítástól eltekintve fiatal kora óta énekel, másrészt azért, mert a dalt nagyon profeszszionálisnak ítélte. Az, hogy ily módon elkészült élete első stúdiómunkája, aktuális zenekarában is inspirációt jelent. A szintén paksi Stölczer Zoltánnal, valamint Pilisi Istvánnal és Pilisi Szabolccsal alkotják a Másképp zenekart, amelyet mostanra már megismerhetett a közönség, hiszen több paksi és környékbeli rendezvényen megfordultak. A zenekar mostanáig feldolgozásokat játszott, de még az első félévben szeretnének stúdióba vonulni és saját dalokat rögzíteni. Éppen az elmúlt hetekben tette meg ugyanezt a Gyulai István vezette PistiEst zenekar (képünkön). Az eredményt január 22-én, a magyar kultúra napján ismerhette meg a közönség az interneten, de lesz kézzelfogható korong is. Ennek borítótervét Tóth Gábor készítette, akárcsak Gyulai István első, még önálló lemezét. - 2007 óta születnek mindenféle szerzeményeim, amiket korábban dalcsíráknak hívtam. Ezek, amelyek a lemezen szerepelnek, már nem csíraállapotban vannak, erősen kinyíltak a zenésztársak hatására is - fogalmazott. A Gondolatstoppos 2011-ben született vendégzenészek közreműködésével, majd 2014-ben az erre az alkalomra született PistiEsttel első díjat nyert a paksi Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztiválon. Egy dal, az Örökségünk külön életet kezdett élni, világszerte nagyon sok magyar közösség adta és adja elő, részletezte. Mint mondta, a mostanra megújult zenekart hatan alkotják: Feil Dóra, Feil Gábor, Nagy Géza, Berki Richárd és Csapó András, de a mostani lemezen Madár Otília, Lengyel Zita és Tóth Péter is közreműködik. A hangzás is új, sokkal teljesebb, „fesztiválzenekarosabb” a korábbinál, a magvas mondanivaló mellé olyan hangszerelést és hangzást tettek, ami valódi koncertélményt ad. A lemezen 2016 augusztusában kezdtek el dolgozni. Közben kapta az Útkereső címet, mert ahogy jöttek az új társak, úgy tették hozzá a saját stílusukat. A kiadásra a Művészetekért Egyesület égisze alatt az önkormányzat humánpolitikai bizottságához pályáztak sikerrel és az Elszármazottak a Vidékért Egyesülettől is kaptak támogatást. Március 11-én, a Csengey Dénes Kulturális Központban mutatják be a lemezt, amely egyébként a Nortyx hangstúdióban készült. A stúdiót a ma Budapesten élő Ulbert János ajánlotta a PistiEstnek, természetesen saját pozitív tapasztalatai alapján. Janó, miután a Bezerédj iskola és az ESZI padjait koptatta, Pécsen szerzett diplomát. 2010 óta él Budapesten, egy orvosi műszerekkel foglalkozó cég fejlesztőmérnöke. Nagyjából négy éve alapította a funk-rockot játszó The Qbs zenekart, aminek még ebben a hónapban megjelenik - több kislemez után - az első nagylemeze. Ulbert János 16 éves kora óta basszusgitározik, eleinte paksi zenekarokban játszott, aztán következett a The Qbs, amivel sikerrel szerepeltek tehetségkutatón, gyakorta hívják őket koncertezni. Mostanáig 17 stúdiószámuk született, ezek nagyjából kétharmadához klipet is készítettek. Korábban dalaik többsége angol nyelvű volt, az új nagylemezen viszont két szám kivételével mindegyik magyar. A cél, mint Janó elárulta, a rádiós megjelenés, ami felé jó úton haladnak. Vida T. 14 ■ Paksi Hírnök, 2017. január 27.
