Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-09-22 / 18. szám

12 ■ Paksi Hirnök, 2017. szeptember 22. Mozaik A nagyközönség a Paksi Városi Múzeum 2010-ben megnyitott „A császárláb nyomában” című időszaki kiállításán láthatta először az egyedülálló leletet. 2011-ben egy Pakson rendezett nemzetközi konferencián, 2013-ban pedig a zürichi antik bronztárgyakkal foglalko­zó nemzetközi konferencián a tudományos közösségnek is bemutatták. Jól mutatja a császárszobor-töredék iránti rendkívüli érdeklő­dést, hogy 2014-2015-ben a római nagybronzszobrokat bemutató „Gebrochene glanz” (Töredékes csillogás) című nemzetközi kiállítás vezető darabjaként hosszabb nyugat-európai körútra indult, prominens múzeumok - Németországban a Rajna-vidéki Tartományi Mú­zeum (Bonn) és a Baden-Würtengbergi Tartományi Múzeum (Aalen), Hollandiában a nijmegeni Hét Valkhof Múzeum - mutatták be. Legutóbb 2016-ban a németországi Trierben rendezett „Nero. Kaiser, Künstler, Tyrann” (Nero. Császár, Művész, Tyrannus) grandiózus Nero-tárlaton a szobortöredékről készített műtárgymásolat volt látható, amit Tövisháti Béla, a paksi múzeum restaurátora készített. És hogy miért csak a replika jutott el a Rajna-vidékre? Azért, mert a „császárláb” a Paksi Városi Múzeum 2016. szeptember 30-án megnyi­tott Paksi Metszet állandó tárlatának Régiségtár kiállítási egységében végleges helyére került, ahol a mai napig megtekinthető. A mindössze 20 éves Paksi Városi Múzeum egy nemzetközi szinten is egyedülálló, törté­neti-művészettörténeti szempontból is kivéte­les tárgyat őriz régészeti gyűjteményében, ami előkerülése és bemutatása óta világhírnévre tett szert. Ez a római bronz császárszobor-láb­­töredék, közismertebb nevén a „császárláb”. A dunakömlődi Bottyán-sáncon fekvő római katonai tábor (Lussonium) régészeti kutatásai során került elő ez a rendkívül értékes, kivé­teles minőségű, pazaron díszített bronztárgy 2009-ben. A lelet egy életnagyságot megha­ladó méretű bronz császárszobor bal lábának egy része. A rendkívül plasztikusan kidolgo­zott, művészi kivitelű töredéken a comb in­dítása, enyhén behajlított térd, markánsan ki­dolgozott lábszár és gazdagon díszített, rész­letekbe menő lábbeli ábrázolódik. A lábfejet beborító vékony bőrcsizmát imitáló felületet növényi indák, virágok és levelek díszítik, és a szíjazást is aprólékos módon jelenítették meg. A csizma felső részén egy, a szíjazatta ráhaj­­ló oroszlánfej részlete látható, a lábbeli szárát visszatűrték, rögzítésére tobozokban végződő fém lábperec szolgált. A római lábbeli ábrázo­lások, a díszítőmotívumok vizsgálata és a törté­neti adatok - császárlátogatások - figyelembe­vételével a lussoniumi császárszobor töredék a Kr. u. 2. század - 3. század első feléből szár­mazhat. A lussoniumi szoborlábhoz hasonló nagyságú és minőségű bronzszobortöredék az egykori Római Birodalom északnyugati pro­vinciáinak területéről csak elvétve került elő, Tárgy/ történet közelebbi párhuzamai Itáliában és a Földközi­tenger keleti medencéjének térségéből ismere­tesek. A császárok tiszteletére felállított szob­rok a császár és a hadsereg közötti különleges kapcsolatot, legfőképpen a csapattest uralkodó iránti lojalitását testesítették meg, de a katona­ság vallási életében - áldozatbemutatás, eskü - is jelentős szerepet játszottak. A szobrokat a tábor központi parancsnoki épületének hát­só traktusában, a táborszentélyben vagy an­nak bejáratánál állították fel. A lelet előkerü­­lési környezetében talált tárgyak és a felületén megfigyelhető sérülések arra utalnak, hogy a tábori műhelykörzetbe hurcolt szobrot fel­darabolták, hogy mint értékes bronz nyers­anyagforrást újraolvasszák. Az antik újrahasz­nosítást azonban valamilyen váratlan esemény megakadályozta, így megmenekült a végleges pusztulástól. Dr. Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents