Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-09-22 / 18. szám
12 ■ Paksi Hirnök, 2017. szeptember 22. Mozaik A nagyközönség a Paksi Városi Múzeum 2010-ben megnyitott „A császárláb nyomában” című időszaki kiállításán láthatta először az egyedülálló leletet. 2011-ben egy Pakson rendezett nemzetközi konferencián, 2013-ban pedig a zürichi antik bronztárgyakkal foglalkozó nemzetközi konferencián a tudományos közösségnek is bemutatták. Jól mutatja a császárszobor-töredék iránti rendkívüli érdeklődést, hogy 2014-2015-ben a római nagybronzszobrokat bemutató „Gebrochene glanz” (Töredékes csillogás) című nemzetközi kiállítás vezető darabjaként hosszabb nyugat-európai körútra indult, prominens múzeumok - Németországban a Rajna-vidéki Tartományi Múzeum (Bonn) és a Baden-Würtengbergi Tartományi Múzeum (Aalen), Hollandiában a nijmegeni Hét Valkhof Múzeum - mutatták be. Legutóbb 2016-ban a németországi Trierben rendezett „Nero. Kaiser, Künstler, Tyrann” (Nero. Császár, Művész, Tyrannus) grandiózus Nero-tárlaton a szobortöredékről készített műtárgymásolat volt látható, amit Tövisháti Béla, a paksi múzeum restaurátora készített. És hogy miért csak a replika jutott el a Rajna-vidékre? Azért, mert a „császárláb” a Paksi Városi Múzeum 2016. szeptember 30-án megnyitott Paksi Metszet állandó tárlatának Régiségtár kiállítási egységében végleges helyére került, ahol a mai napig megtekinthető. A mindössze 20 éves Paksi Városi Múzeum egy nemzetközi szinten is egyedülálló, történeti-művészettörténeti szempontból is kivételes tárgyat őriz régészeti gyűjteményében, ami előkerülése és bemutatása óta világhírnévre tett szert. Ez a római bronz császárszobor-lábtöredék, közismertebb nevén a „császárláb”. A dunakömlődi Bottyán-sáncon fekvő római katonai tábor (Lussonium) régészeti kutatásai során került elő ez a rendkívül értékes, kivételes minőségű, pazaron díszített bronztárgy 2009-ben. A lelet egy életnagyságot meghaladó méretű bronz császárszobor bal lábának egy része. A rendkívül plasztikusan kidolgozott, művészi kivitelű töredéken a comb indítása, enyhén behajlított térd, markánsan kidolgozott lábszár és gazdagon díszített, részletekbe menő lábbeli ábrázolódik. A lábfejet beborító vékony bőrcsizmát imitáló felületet növényi indák, virágok és levelek díszítik, és a szíjazást is aprólékos módon jelenítették meg. A csizma felső részén egy, a szíjazatta ráhajló oroszlánfej részlete látható, a lábbeli szárát visszatűrték, rögzítésére tobozokban végződő fém lábperec szolgált. A római lábbeli ábrázolások, a díszítőmotívumok vizsgálata és a történeti adatok - császárlátogatások - figyelembevételével a lussoniumi császárszobor töredék a Kr. u. 2. század - 3. század első feléből származhat. A lussoniumi szoborlábhoz hasonló nagyságú és minőségű bronzszobortöredék az egykori Római Birodalom északnyugati provinciáinak területéről csak elvétve került elő, Tárgy/ történet közelebbi párhuzamai Itáliában és a Földközitenger keleti medencéjének térségéből ismeretesek. A császárok tiszteletére felállított szobrok a császár és a hadsereg közötti különleges kapcsolatot, legfőképpen a csapattest uralkodó iránti lojalitását testesítették meg, de a katonaság vallási életében - áldozatbemutatás, eskü - is jelentős szerepet játszottak. A szobrokat a tábor központi parancsnoki épületének hátsó traktusában, a táborszentélyben vagy annak bejáratánál állították fel. A lelet előkerülési környezetében talált tárgyak és a felületén megfigyelhető sérülések arra utalnak, hogy a tábori műhelykörzetbe hurcolt szobrot feldarabolták, hogy mint értékes bronz nyersanyagforrást újraolvasszák. Az antik újrahasznosítást azonban valamilyen váratlan esemény megakadályozta, így megmenekült a végleges pusztulástól. Dr. Fazekas Ferenc
