Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-01-27 / 2. szám
Az állatok is megsínylik a nagy hideget Vannak olyan madaraink, amelyek télen melegebb vidékre költöznek, és vannak, amelyek itthon maradnak. A hideg évszakban vendégek is érkeznek hazánkba északabbra fekvő tájakról áttelelni, az idei télen például várhatóan ismét nagy csapatokban fog megjelenni kertjeinkben a csonttollú nevű madár. A madaraknak a téli etetés nagy segítséget jelent, az embereknek pedig számos élményt nyújt a megfigyelésük, mondja Sáfrány Szilvia, az Ökocsiga Egyesület tagja kiemelve, hogy ha valaki elkezdi ősszel etetni tollas barátainkat, akkor azt a tartós fagyok megszűnéséig, azaz akár április közepéig napi szinten folytatnia kell. Késő tavaszra, nyárra viszont fel kell függeszteni a madarak etetését, mert a mesterséges táplálékbőségtől elkényelmesednek, a fiókák pedig nem tanulnak meg gondoskodni önmagukról. Arról nem is beszélve, hogy a magevő madaraink többsége rovarokkal eteti a fiókákat, a magvakat nem tudják megemészteni a kicsik. Nyáron is van mód azonban arra, hogy segítsünk a madaraknak, és visszacsalogassuk őket közvetlen környezetünkbe, mégpedig azzal, ha madárbarát kertet alakítunk ki, amiben nyárra költési, fürdési, ivási lehetőséget biztosítunk számukra. Ha a téli madáretetésről beszélünk, akkor a mikor mellett a mivel is fontos kérdés. A mi madaraink leginkább a fekete napraforgómagot kedvelik, de az apró magvak sem fognak ott maradni az etetőben, mint amilyen például a köles, a búza, a fénymag. Sok madár szívesen fogadja az almát is, aminek a héját fel kell sérteni egy kicsit, hogy a kisebb csőrű madarak is könynyen hozzáférhessenek a gyümölcshúshoz. Jó, ha találnak a „vendégek” valamilyen állati eredetű zsiradékot is, mondjuk fagygyút, cinkegolyót. Víz minden évszakban legyen a kínálatban, amibe télen egy pici kristálycukrot, szőlőcukrot is tehetünk. Amit nem szabad kínálni nekik, az a kenyér, a sózott, pirított magvak, valamint a füstölt, sózott szalonna. Többféle madáretető létezik a legegyszerűbb tálcásoktól a mutatósabb dúc- vagy függőetetőkig, de akár egy PET-palackból is lehet fabrikálni madáretetőt, ami ugyan nem szép, de a célnak megfelel. A földre hullott magok sem vesznek kárba, mert néhány tollas szívesebben táplálkozik a földről. Bármilyet alkalmazzunk is, a magvakat óvni kell a nedvességtől, ha vizes lesz az eleség, ki kell venni az etetőből és meg kell szárítani, így ismét kínálható a madaraknak. A leggyakoribb vendég a kerti etetőkön a kékcinke, a széncinke, a tenge - lic, ami 2017-ben az év madara, a zöldike, a nagy fakopáncs, a mezei veréb, a házi veréb, a meggyvágó, az erdei pinty, a fenyőpinty, a feketerigó és a csuszka, de szajkó vagy zöld küküllő is felbukkanhat. Míg a téli madáretetés ismertebb téma a lakosság körében, az már kevésbé, hogy nem csak tollas barátainknak tudunk a tél közeledtével, illetve alatt segítséget nyújtani. A sündisznóknak kellemes kuckót, úgynevezett süngarázst építhetünk a kertben, amihez nem kell más mint egy farakás vagy rőzsekupac, amit avarral tehetünk lakályossá. Sáfrány Szilvia azt is elmondta, hogy ezeket a helyeket télen ne bolygassuk, mert a tüskések téli álmot alszanak, illetve szívesen bevackolnak a komposztládákba is, ezért mielőtt kivasvilláznánk belőle az anyagot, egy fadarabbal vagy egy kertiszerszám nyelével óvatosan túrjuk fel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha ősszel egyértelműen kései alomból származó egyedet látunk, érdemes befogni és szakembert hívni, aki meg tudja állapítani, hogy elég „kövér”-e a biztonságos átteleléséhez. Sáfrány Szilvia elmondta, hogy gyakorta kérnek tőlük segítséget elütött vagy az ablaknak nekirepült madarakkal kapcsolatban, de denevéres eseteik is vannak. Legutóbb decemberben a paksi gimnáziumból seprűztek ki egyet, az ő sorsát az iskola egyik pedagógusa vette kézbe. Mint kiderült, a gyufaszálnál kisebb bőregér egy törpedenevér volt, amely, ahogy minden denevérfaj, védett állat. Ahogy a Mályi Természetvédelmi Egyesület tájékoztatásából kiderül, a denevérek is átalusszák a telet, ám a -8 Celsius fok alatti hőmérséklet már komoly veszélyt jelenthet számukra, ugyanis a telelőrések és telelőhelyek áthűlhetnek, a denevérek pedig utolsó tartalékukat felélve megpróbálnak menekülni a hideg elől. A téli álmukból ébredő állatok mostanra már részben felélték az elraktározott energiatartalékukat, az ébredéssel pedig további energiát veszítenek, és mivel nem marad erejük repülni, leeshetnek a földre. Ha valaki ilyen denevért lát, szerezzen egy jól zárható kartondobozt, fúrjon rá apró szellőzőréseket, majd tegye bele az állatot. Ritkán, de előfordulhat, hogy a denevér veszettséggel fertőzött, ezért egy esetleges harapás elkerülése érdekében mindenképpen kesztyűt kell húzni. Ha valaki így sem szívesen érne hozzá a bőregérhez, akkor nyúljon alá egy kartonpapírral vagy újsággal, így könnyen felemelheti. A dobozt vigye fagymentes, meleg helyre és tárcsázza az Ökocsigát a 20/490- 1747-es telefonszámon. A paksi szervezet tud segíteni, szakmai kapcsolatban állnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szekszárdi csoportjával, a Duna- Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őreivel, a Magyar Madármentő Alapítvánnyal és a dömösi madárparkkal is. Kohl Gyöngyi Fotó: Mályi Természetvédelmi Egyesület Paksi Hírnök, 2017. január 27. »11
