Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-08-25 / 16. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2017, augusztus 25. Mozaik Első alkalommal tartottak népzenei tábort Fotó: Szaffenauer Ferenc Népzene hangjai szűrődtek ki a Cseresznyés­kert Erdei Iskola falai közül a közelmúltban, ugyanis népzenei tábor zajlott, mégpedig első alkalommal. A négynapos tábort tulaj­donképpen a Pro Artis Alapfokú Művésze­ti Iskola növendékeinek igénye hívta életre, de nemcsak onnan érkeztek táborozok, ha­nem Budapestről és Székesfehérvárról is. A tábort vezető Havasréti Pál elmondta, hogy a Cseresznyésben töltött idő alatt magyar népi hangszereken magyar népdalokat tanítottak a kollégákkal a gyerekeknek, különösen nagy hangsúlyt fektetve az éneklésre, a zenei em­lékezet fejlesztésre, és néprajzi ismereteket is tanultak a táborozok. Minden nap négy nép­dallal foglalkoztak, a munkát együtt kezdték, majd a gyerekek előképzettségéhez igazított szekciókban folytatták, este pedig közös ze­nélésre ültek össze. Pihenésképpen játszot­tak, sportoltak a fiatalok, illetve építettek az udvaron egy fakunyhót. Havasréti Pál mel­lett Kurucz Réka, Kovács Lajos és Barkovics Borbála foglalkozott a növendékekkel a tá­borban. -gyöngy-Szucsán Sára először zongorázni tanult, majd jött a népzene, most már ismeri pél­dául a tekerőlantot, a citerát, a kobozt, és szívesen énekel. Elmondta, hogy a komoly­zenét és a népzenét egyaránt kedveli, de utóbbiban kicsit szabadabbnak érzi magát. Sára táncol is, mégpedig a Bölcskei Néptánc Egyesületben és a Dunaföldvári Ördög­szekér Táncegyüttesben. A tábor elnyerte a tetszését, és bízik abban, hogy lesz jövőre is. Erdélyi és paksi gyerekek tábora Sóstón Fotó: magánarchívum Teltházas sóstói táborozással folytatódott Paks és Kézdivásárhely igen szerteágazó kapcsolata. Augusztus második hetében táboroztak együtt erdélyi és paksi gyer­mekek a Balatonnál, csakúgy mint 1990 óta minden nyáron. Mezősi Árpád, a tá­bor ötletadó, alapító szervezője, táborve­zető elmondta, hogy 1989/1990 telén az elsők között, ha nem elsőként keresett er­délyi kapcsolatot a paksi gyerekekre, is­kolákra gondolva. Telefonos kapcsolatfel­vétel után, ismeretlenül, hívó szava erejé­ben bízva négy csoport is elindult azon a nyáron Kézdivásárhelyről a sóstói egykori Paksi Járási Úttörőtáborba, valamint nyá­ri diákcserére paksi, györkönyi, kajdacsi, madocsai és pálfai családokhoz. Ez ala­pozta meg a 28 éve ismétlődő közös tábo­rozást, a diákcserét, a Regélő mesemon­dó versenyt, a Ki mit tud?-ot és a családok között kialakult kapcsolatokat. A tábor - mint mindig - idén is teltházas volt. A sok közös játék, kézműveskedés, sportolás, éneklés, strandolás, kirándulás, beszélge­tés, tábortűz, zászlófelvonás, ki mit tud te­szi vonzóvá. A gyerekek elviszik a prog­ram jó hírét társaiknak, de sokan már a táborban eldöntik, hogy jövőre is szeret­nének jönni, ha lesz rá mód. Ezt a kézdi­­vásárhelyi csoportot vezető Kelemen Éva is megerősítette. A tanítónő azt mondta, hogy idén ötvenhárom gyermekkel érkez­tek a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás, Pe­tőfi Sándor és Nagy Mózes iskolákból. A gyerekeknek nagy élmény volt a hajóki­rándulás, a balatonfüredi Annagórában és a Jókai Mór Emlékházban tett látogatás, jártak cirkuszban, állatkertben és a Cso­dák Palotájában. Mind megannyi emléke­zetes pillanatot adott, de a gyermekek na­gyon élvezték a tábori Ki mit tud?-ot, és a kézműves foglalkozásokat is. - A gyer­meklétszám is igazolja, hogy van igény a táborra, vannak, akik évek óta visszajár­nak, itt a diákcserés kapcsolatok is tovább tudnak fejlődni - tette hozzá. Ahogy meg­tudtuk, az 1990-es évek közepétől a prog­ramokat, így a tábort is pályázati forrás­ból, valamint a paksi önkormányzat tá­mogatásával valósítják meg.-tünde-

Next

/
Thumbnails
Contents