Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-07-21 / 14. szám

12 ■ Paksi Hírnök, 2017. július 21. Mozaik A Paksi Csizmadia Ipartársulat ládája ré­sze volt a Paksi Városi Múzeum régi állan­dó kiállításának, és bekerült az új tárlatba is. A paksi iparosság történetéhez kapcso­lódó relikviák közül az egyik legrégebbi és több korszakot is reprezentáló darab az intézmény gyűjteményében. A Paksi Csizmadia Ipartársulat a csizma­dia céh jogutódjaként alakult 1874-ben, és 1943-as feloszlatásáig tevékenykedett. Szervezeti felépítésében és működésében a céhes hagyományokat vitte tovább. A múzeumban kiállított testületi láda meg­jelenésében és funkciójában is megegye­zik a céhládákkal. Ebben tárolták a szer­vezet iratait, pecsétjét, vagyonát, értéktár­gyait. Különleges megbecsülésben része­sült, a céh, majd a társulat jelképe volt. Minden jelentős esemény a kinyitott láda előtt zajlott. Tisztes öltözékben járultak elé, az ilyenkor illetlenül viselkedők sú­lyos bírságot fizettek. A ládát hajdan a céh­mester, az átalakuló szervezetben pedig a társulat elnöke őrizte. A céhládákat gyakran titkos rekeszekkel, fiókokkal is ellátták, ebben a ládában is több rejtett fiókot találhatunk. A speciá­lisan kiképzett, úgynevezett tornyos tete­jének oldalra kihúzható fedele alatti táro­ló valószínűleg zárszekrényke, kulcstar­tóüreg lehetett. A láda aljában egy bezárt állapotában szinte észrevehetetlen, az alsó profilléc magasságában előre kihúzható fi­ókot találhatunk. Mindkét fiókban vasalat nyomai láthatóak, amelyek valószínűleg egy régebbi, többkulcsos zárszerkezet nyo­mai. Tárgy/ történet A láda belül egyterű, bal oldalába csapol­va kis fiókot, ládafiát készítettek. A ládafia oldalát felhúzva az aljából egy újabb rejtett fiókot húzhatunk ki, amelyre ceruzával a következő szöveget írták: „Huszár Pál el­nöke volt a Paksi Csizmadija Társulatnak 1889-dik évtül egész 1894 évig amejet hüsel töltőt el a társaj érdekejért”. A láda kívül zöldszínű, a szegőlécei vörö­sesbarnák. Előlapjára festették a társulat nevét és az 1888-as évszámot. Ezek mel­lett az akkori tisztségviselők neve, mo­nogramja, a céhemblémák, a jellegzetes szerszámokból összeállított címerek, a vé­dőszent vagy valamilyen bibliai jelenet áb­rázolása fordult elő a legtöbbször a céhlá­dák díszítései között. Az évszámfelirat a láda készítésének, eset­leg javításának dátumát jelölheti. Ebben az esetben valószínű, hogy a javítás, illetve újrafestés dátumát örökítették meg. A lá­da korábbi díszítéseiről nincsenek ada­tok, a zöld festés alól vörösesbarna alap­szín bukkan elő. A láda olyan tárgyi emlékeket melyek által hajdan nagy tisztelet övezte már nem őriz, azonban a mai napig jelképezi azokat az értékeket, amelyeket a céhes időktől egé­szen a nagyszüleink ifjúkoráig nyúló idő­szakban képviselt. Kövi-Ónodi Gyöngyi u r m V' dk WJí HJm 1 J i kŰ ' i i i r___

Next

/
Thumbnails
Contents