Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-05-19 / 10. szám
Jó napot, mi újság? Dr. Fazekas Ferenc Kapcsolata a Paksi Városi Múzeummal idestova húszéves, még egyetemistaként kezdődött, amikor kötelező gyakorlaton, tanásatáson vett részt a Bottyán-sáncon. Dr. Fazekas Ferenc ma régész-muzeológus, tudományos referens a múzeumban, miközben egykori egyetemén, a PTE Régészeti Tanszékén tanít. 2015-ben doktorált summa cum laude eredménnyel, témája - természetesen - a Lussonium volt, amivel tágabb kitekintésben foglalkozott a Dunántúl keleti részére kiterjedő Valeria provincia határvédelmi fejlődését vizsgáló dolgozatában. A Baranya megyei Somberekről útjára indult, ma zenetanár feleségével és hatéves kisfiával Pécsett élő muzeológus azt mondja, nem túl gyakori, hogy valaki majd’ húsz esztendőt eltölt egyetlen régészeti lelőhelyen. Szavaiból az is kiderül, hogy Paks, a múzeum, az ásatás egyébiránt is különleges. Talán éppen ennek köszönhető a soha nem tapasztalt érdeklődés, ami a múzeum elmúlt hétvégi rendezvénye iránt megnyilvánult. A Fiatal Római Koros Kutatók Konferenciáján minden eddiginél több, negyvennégy előadás hangzott el. A konferenciasorozatnak rendszeres résztvevője Ferenc, de nemcsak itt képviseli a múzeumot és az egyetemet, hanem az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Régészeti Munkabizottságában, a Magyar Hadtudományi Társaság Dél-Dunántúli Tagozatában és még egy sor magyar és nemzetközi szakmai szervezetben. Az ilyen szakmai szervezetekben való részvétel és munka hozzásegítheti a Lussoniumot, Paksot a hazai és nemzetközi ismertséghez - jegyzi meg hangsúlyozva, hogy mindenféle lehetőséget meg kell ragadni a régészeti lelőhelyhez kapcsolódó tudományos, ismeretterjesztési és közművelődési célok megvalósítására. Azt mondja, a római romkert rendkívüli potenciált jelent, és a világörökségi cím elnyerése kapcsán nagyon fontos referenciapont lehet Paks, amelynek múzeuma a XXI. századi, nemzetközi irányzatoknak megfelelően igen gazdag leletanyagot prezentál. Van egy világszintű lelete, a császárláb, és van egy lelőhely, ami szerencsés módon a város kezében van, és lehetőség nyílik annak feltárására, bemutatására. A császárlábról talán órákig is tudna beszélni, a germán nemesasszony temetkezéséről, amely még nem kapott kellő nyilvánosságot, akár napokig. Elárulta: eufórikus érzés volt az ezek megtalálásában való részvétel. Pontosabban az, amikor tudatosult bennük, benne, hogy ezek milyen nagy jelentőségűek. A császárlábra senki nem számított, de a gazdag női sírt - mint fogalmazott - nagyon szerette volna megtalálni. A római mellett a másik kedvenc korszaka a népvándorlás kora, ami most a XXI. századi migráció miatt kifejezetten tanulságos időszak. A leletről azt mondja, hogy ez a Kárpát-medencében az egyik legújabb, modern módszerekkel feltárt, Attila-korából származó előkelő női temetkezés. A ruhakapcsoló tűkről (fibulákról) csak a restaurálás után derült ki, hogy ezüstből készültek, ami egy gazdagon díszített övcsattal együtt a régészeknek hitelt érdemlően bizonyította, hogy mennyire értékes a sírlelet. Visszatérve a múzeumban végzett tevékenységére: nemcsak tudományos és egyéb kapcsolattartásban, régészeti anyaghoz kapcsolódó munkákban vállal szerepet, hanem minden egyéb feladatban a pályázatírástól a kiadványszerkesztésen át a rendezvényeken való részvételig.- Korábban kevéssé ismertem azt a széles spektrumot, amit a múzeum nyújt a közönségkapcsolat és a kultúraközvetítés terén. Ez egy jó, támogató közösség, az igazgató aszszony pedig tapasztalt szervező-vezető, igazi iniciátor, nagyon sokat tanultam, sok ötletet nyertem itt, amit az egyetemen is tudok hasznosítani - mondta. Elárulta, hogy terveznek egy új paksi monográfiát, hasznosnak tartaná a Magyar Várostörténeti Atlasz programjába való bekapcsolódást, és persze a Lussonium jövője is foglalkoztatja nemcsak a munka-, hanem szabadidejében is. Reményei szerint folytatódnak az ásatások és bemutató helyszínként is tovább fejlődik, hiszen az, ameddig eljutottak, nemzetközi szinten sem túl gyakori. Úgy gondolja, hogy Lussonium, a római romkert Paks identitása szempontjából is jelentőséggel bír. Vida T. Paksi Hírnök, 2017. május 19. ■ 15
