Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-01-13 / 1. szám

3 - Tíz esztendő múlva is az NB I-ben sze­repeljen a Paksi FC és sok kiváló sporto­lót nevelhessen ki még az egyesület, illetve épüljön meg a stadion - ezt fogalmazta meg hosszú és rövid távú vágyaként Karszt Jó­zsef, a klub technikai vezetője, a Paks Város Sportjáért kitüntetés díjazottja, aki ezer szál­lal kötődik a paksi labdarúgáshoz. 1999-ben szerződött a Paksi SE labdarúgó szakosztá­lyához a technikai vezetői feladatok ellátá­sára, 2007-től főállású sportvezető. Ahogy fogalmazott, létkérdés, hogy kiváló játéko­sokat neveljenek, és büszke arra, hogy erre bőven volt példa. 2010-től a Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség munkájában is részt vesz. - Paks a sport városa, itt nőttem fel, itt dolgozom, ez az én hazám - mondta a ki­tüntetett. A Gyermekeinkért Díjat Bosnyák Zoltánná és Damjanovitsné Eke Violetta vehette át, a pedagógusnap alkalmából rendezett városi ünnepségen. - A gyermekeket látva mindig az jut eszembe, hogy a gyorsan elillanó óvo­dás évek alatt kell olyan alapokat adnunk ne­kik, amelyekre lehet aztán építeni, s hogy ez milyen csodálatos feladat. Éppen ezért pe­dagógusi hitvallása az, hogy a gyökerek nem látszanak, de tudjuk, hogy azok tartják a fát, mondta Bosnyák Zoltánné, a Paksi Benedek Elek Óvoda intézményvezetője. Az ő irányí­tásával valósult meg 2004-ben az intézmény nevelési programjának közös egységgé for­málása. 2015-től közoktatási szakértői fel­adatokat is ellát, részt vett az Óvodai nevelés játékkal, mesével című országos, akkreditált nevelési program előkészítésében, gyakorlati megvalósításában, továbbfejlesztésében.- Próbáljuk boldogan leélni az életünket, eh­hez találjuk meg a mindennapi örömöt, és ne siettessünk semmit, mert apró léptekkel is el lehet érni a céljainkat - vallja Damjanovitsné Eke Violetta, a Paksi Vak Bottyán Gimná­zium matematika-fizika szakos tanára. 1995 óta tanít a paksi gimnáziumban, osztályfőnök, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, 2001-től az iskola minőségfejlesztő csoportjá­nak tagja. - A pedagóguspálya nagyon kreatív, mindennap új kihívásokkal találkozunk. Segí­teni kell a gyerekeket abban, hogy megtalálják azt a területet, ami érdekli őket, ami örömet szerez számukra, mert akkor motiváltak lesz­nek és szívesen munkálkodnak - fogalmazott. Bármely egyszerű probléma megoldhatat­lanná fejleszthető, ha eleget töprengünk raj­ta - ezt a Woody Allen-idézetet tette ki iro­dája falára Badics Istvánná, mert azt tartja, hogy a problémákat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell megoldani. A szo­ciális osztály vezetője vehette át a polgár­­mesteri hivatalban dolgozók elismerésére alapított Deák Ferenc-díjat. A díjazott a szo­ciális szférában három évtizede, a közigaz­gatásban huszonöt éve dolgozik. Ha vala­ki vezetőként kap elismerést, az a kollektíva munkáját is minősíti, amelynek az élén áll, mondta. Meglepetés volt számára, amikor bejelentették a testületi ülésen, hogy ő kap­ja a díjat. Később megtudta, hogy a fél hiva­tal aláírta a felterjesztést. Úgy törődni a betegekkel, ahogy azt a he­lyükben ő is várná: empátiával és hozzá­értéssel. Ezt tartja munkájában minden­kor szem előtt Treszl Edina, akit az egész­ségügyben dolgozók elismerésére alapított Pongrácz Sándor-díjjal tüntetett ki a vá­ros. Amikor lehetősége adódott arra, hogy az egészségügyi ellátórendszerben új elem­ként megjelent házi szakápolási szolgálatot vezesse, nem habozott, ma pedig már vállal­kozásban végzi a feladatot 19 munkatársá­val 19 településen, néhány éve a tevékenysé­gi kört kibővítették az otthoni hospice-ellá­tással. A díj visszajelzés arról, hogy szükség van az otthonápolásra, ami nagy felelősség­gel járó munka, ezért naprakész, igen magas szintű szakmai tudást, elhivatottságot köve­tel, emelte ki. A Pro Űrbe Emlékérem azoknak adomá­nyozható, akiknek tevékenysége a város gaz­dasági, kulturális és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. 2016- ban Herczeg Józsefnek, Iker Lászlónénak és a Paksi Hírnök szerkesztőségének ítélte oda a képviselő-testület a rangos elismerést. Herczeg József évtizedeken keresztül ered­ményes szakmai és kulturális munkát vég­zett Pakson: választott városvezetőként, képviselőként Paks fejlesztésének több évti­zedig aktív, segítőkész szervezője, irányító­ja volt, a Paks Városért Mozgalom civilszer­vezet elnöki posztját is betöltötte. Meghatá­rozó szerepe volt a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, amelyeket szakmai, kulturá­lis és sportterületen is kimagaslóan aktívan működtetett, később alpolgármesterként és külkapcsolatokért felelős tanácsnokként bő­vítette a testvérvárosok együttműködését.- Örömmel dolgoztam a városért - mond­ta hozzátéve, hogy megosztott díj ez, hiszen pedagógusok és civilszervezetek is segítették a kapcsolat kialakítását, elmélyítését Paks határon túli testvérvárosaival, ahol szintén voltak ezen munkálkodó kollégák. - Sokat tanultunk a testvértelepülésektől, és igye­keztünk megmutatni nekik a mi értékeinket- tette még hozzá. Iker Lászlóné Csöpike néni mindig is pe­dagógus akart lenni. A Deák Ferenc Álta­lános Iskola igazgatóhelyetteseként gyak­ran megfordult a sóstói táborban. Bár több mint két évtizede élvezhetné a nyugdíjasok­nak kijáró pihenést, nem tudott meglenni a gyerekek és a kollégák társasága nélkül, így a táborban vállalt feladatot gondnokként. A gyémántdiplomás tanító példája mutatja, hogy egy igazi pedagógus munkássága nem ér véget a nyugdíjba vonulással. A sóstói tá­bor lelke minden évben szeretettel fogadta a táborozókat. Szinte nincs olyan paksi gye­rek, aki ne találkozott volna vele, de nem­csak a táborozok, hanem a Sóstón nyaraló családok és közösségek is ismerik, elisme­rik a munkáját, hangzott el a méltatásban. Csöpike néni elmondta: most már végleg le­teszi a lantot, a díjra kitérve pedig kiemelte: nagy megtiszteltetés és öröm számára a Pro Űrbe Emlékérem.- Nemcsak arra vagyok büszke, hogy elnyer­tük ezt a rangos kitüntetést, hanem arra is, hogy ilyen jó csapatom van - mondta Kövi Gergő, a Paksi Hírnök főszerkesztője a Pro Űrbe Emlékérem átvételekor. A 26. évfolya­mánál tartó újság nemcsak tájékoztató funk­cióval bír, de közéleti és kulturális szerepet is betölt. Néhány éve a nyomtatott Paksi Hír­nök mellett a weben és több közösségi olda­lon is megjelenik híreivel. Száznál is többen dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig vagy al­kalmanként a lapnak, amelyet Kövi Ger­gő előtt vezetett Beregnyei Miklós, László- Kovács Gyula, Gutái István, Kiss G. Péter, Czinege Mária, Miklós Imre, Vida Tünde és Dávid Ildikó. A jelenlegi stáb a 2005-ös új­raindulás óta lapszámról lapszámra dolgo­zik az újságnak, ők Dallos Szilvia, Faller Gá­bor, Fonyó Lajos, Kohl Gyöngyi, Kovács Jó­zsef, Molnár Gyula, Schell-Horváth Katalin, Szaffenauer Ferenc és Vida Tünde.- Ezt a gyűrűt kicsit úgy tekintem, mint egy ötvenéves házassági évfordulós aranygyű­rűt, amely házasság egy ember és egy szí­véhez közel álló város között - fogalmazott Szabó Benjamin, aki Paks város legmaga­sabb rangú kitüntetését, a díszpolgári címet kapta meg 2016-ban. A díjazott mérnökként ott volt a paksi atomerőmű létrehozásának első lépéseinél, később a „nagy mű” meg­valósulását miniszteri biztosként, az erőmű igazgatójaként, majd kormánybiztosaként is irányította. Személyes élményeiről az erő­mű építéséről, az akkori gazdasági-társadal­mi életről hiteles képet alkot ATOMkorkép című könyvében. - 1979. január 3-án avat­tuk fel ezt a házat, ami ugyan nem volt még egészen készen, de alkalom volt rá, amikor Lázár György miniszterelnök átadta Paks vezetőinek a városi rangot adó dokumentu­mot - idézte fel a Csengey Dénes Kulturális Központban. - Paks nevét ma a világ sok or­szágában úgy ismerik, hogy itt üzemel egy igen biztonságos erőmű. Ez a város elisme­rése is - fogalmazott. Kohl Gyöngyi Paksi Hírnök, 2017. január 13. ■ 17

Next

/
Thumbnails
Contents