Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-03-24 / 6. szám

Régi sorozat éledt újra a Paksi Hírnök ha­sábjain. Tárgy/történet című rovatunkban a Paksi Városi Múzeum és az Atomenerge­tikai Múzeum egy-egy különleges kiállítási tárgyát mutatjuk be. Nem sokon múlt. De tényleg. Gondoljuk csak el, mi lenne, ha vasárnaponként nem a megszokott kis harangtornyos templomba járnánk reggeli misére, hanem alászállnánk egy barlangba, ahol (miután átestünk a hét beavatási fokozaton) pontos magyarázatot kapnánk arról, hogy mi, miért és hogyan tör­ténik a világegyetemben. A Római Birodalomban a 3-4. századra ugyanis két vallás harcolt a birodalmi el­sőségért, a szíriai eredetű kereszténység és a perzsa eredetű Mithras-kultusz. Mi tör­tént a hagyományos római istenekkel? Lé­teztek még, de egyre csökkenő jelentőség­ben. A keleti kultuszok hatása a 2. század végén lezajlott háborúk után ugyanis szá­mottevően megnövekedett. A harcok utáni újjáépítés, betelepítések hatására a biroda­lomban nagyszámú kisázsiai, szíriai, egyip­tomi származású katona és civil jelent meg. Ez a népesség természetesen magával hoz­ta vallási szokásait és hiedelmeit is, ezek pedig átformálták a Birodalom nagy részé­ben a római művészetet, filozófiát és az új isteneknek köszönhetően a vallási életet is. Mithras kultusza az úgynevezett misztéri­umvallások körébe tartozott, melyek külö­nösen népszerűek voltak a korszakban. A hívők elé erkölcsi követelményeket állítot­tak, melyek teljesítése esetén az illetőre a kék eltávozását és az ember új életre születé­sének lehetőségét szimbolizálja. Ez a jelenet egyszerre térkép, naptár és mítosz. Ábrázol­ja a csillagképek egy részét, ezekbe rejtve az idő múlását, és végül a Nap és Hold harcát is. Mithras papjai egyúttal csillagászok is voltak, a vallás pedig a csillagokon keresztül a világ­­egyetem működését magyarázta meg. Mithrasnak a 3. századra rengeteg követője lett, főleg a hadseregben, számban felülmúl­ták a keresztényeket. Constantinus császár azonban úgy döntött, az állam szempontjá­ból hasznosabb a kereszténység, így végül Mithras és kultusza Juppiterrel és a hagyo­mányos római vallással együtt letűnt. Szabó Antal Tárgyi történet túlvilági jutalom vár - ezek a titkok azon­ban csupán a beavatottak számára elérhe­tőek. A kultusz Lussoniumban is jelen volt, amit egy oltár és egy dombormű bizonyít, melyek a Paksi Városi Múzeum új kiállításában látha­tóak. A vallás lényege a Világosság és a Sötét­ség, a Nap és a Hold örök küzdelme. Mithras mint a legyőzhetetlen napisten küzd a Bika ellen, melyet hosszú harcban le is győz. Ez a jelenet látható a domborművön is, ahogy Mithras ledöfi a Sötétséget megtestesítő bi­kát. A győzelem és a bikából kiömlő vér a lel-14 ■ Paksi Hírnök, 2017. március 24.

Next

/
Thumbnails
Contents