Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-02-19 / 4. szám
Az egészségügyre is ró feladatot a bővítés Fotó: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal Hat éve áll az időközben jelentős átalakulásokon átesett paksi rendelőintézet - immár Gyógyászati Központ - élén dr. Bodnár Imre. A képviselő-testület tavaly decemberi döntése jóvoltából a következő öt évben is ő vezeti az intézményt. A három részleggel dolgozó központ az alapellátás egy részét (a nem vállalkozó háziorvos, gyermekorvos, iskola- és területi védőnők), valamint a fürdőgyógyászatot is magában foglalja. Az intézmény különböző jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóinak jelenlegi létszáma 135. A főigazgató-főorvos az októberben benyújtott pályázatához hasonlóan lapunknak adott interjújában is kitért arra, hogy nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt években a humánerőforrás-menedzsmentre, hiszen ez meghatározó nemcsak a szakmai színvonal miatt, de gazdasági szempontból is. Hat év alatt körülbelül nyolcvanan csatlakoztak a kollektívához, közülük negyvenen a távozókat pótolták. Dr. Bodnár Imre aláhúzta, az orvoshiány általános probléma, a megyei kórház vezetője éppen a minap jelentette be, hogy az aktív orvosok 30%-a nyugdíjaskorú, de gond van Dombóváron is. Komoly verseny folyik az orvosokért, Paksról is csábítottak el szakorvost Dunaújvárosba és Szekszárdra is. Ennek ismeretében fontos tény, hogy Pakson minden szakellátáson tudják biztosítani a rendelést, hosszú szünet után immár bőrgyógyász is van. Új szakorvosok kerültek teljes vagy részállásban a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a laboratóriumba, a röntgen-ultrahang részlegre, a fül-orr-gégészetre, a nőgyógyászatra, a reumatológiára, az ortopédiára, a diabetológiára és a belgyógyászatra. Az elmúlt évek egyik legnagyobb kihívása a központi telephely új épületszárnyának kialakítása, főképp a gyógyfürdőrészleg beindítása, a szolgáltatásprofil kialakítása, a személyzet kiválasztása, betanítása, munkarendjük kialakítása, a betegutak megszervezése volt. Az elmúlt hat évben a gyógyfürdő-beruházáson kívül mintegy 250 millió forintnyi fejlesztést hajtottak végre, aminek döntő részét az önkormányzat, de egy jelentős részét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. finanszírozta. Kisebb részben helyi vállalkozók különböző felajánlásai is segítették a működést. A humánerőforrás- és az infrastrukturális fejlesztések lehetőséget nyújtottak nemcsak a betegek ellátásának szakmai fejlesztésére, hanem a saját bevételek növelésére is. A további növekedés gátja éppen a szakorvoshiány. Dr. Bodnár Imre szerint az intézmény műszaki üzemeltetése nehézkes, túlbonyolított, ami kihat az egészségügyi alaptevékenységre is, ezen, szavai szerint, változtatni kell. Anomáliák voltak az egynapos sebészet területén is, amit most azzal szeretnének orvosolni, hogy április í-jétől az intézmény átveszi az üzemeltetést, azaz nem egy gazdasági szervezettel, hanem közvetlenül az orvosokkal szerződik. A főigazgató azt mondta, az egynapos sebészet úgy működött, mint állam az államban, aminek kifejezett hátrányai is voltak. Az eddig dolgozó orvosok egy kivételével úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is operálni fognak és lesznek olyanok is, akik folytatják korábban felfüggesztett tevékenységüket. Az egynapos sebészet a sebészeti ellátás szerves részeként a szakellátást vezető sebész, dr. Tillmann Zsolt szakmai irányítása alá tartozik. Mivel a személyzet tagjai nem vállalták a további munkát, öt új kollégát alkalmaznak, az ő kiválasztásuk már zajlik. Az egynapos sebészet teljesen új műszereket kap és egy teljes körű fertőtlenítés, takarítás után - várhatóan kéthárom hét szünet után - folytatja a munkát. Dr. Bodnár Imre további tervei kapcsán azt mondta, hogy a rendelőintézetben és az alapellátásban is alapfeladatként kezelt betegellátás mellett nagyobb teret kell biztosítani a megelőzésnek. Célja az alapfeladatokat ellátó intézmény működésének fokozatos bővítése a szolgáltató jellegű intézmény irányába. Az OEP által finanszírozott ellátásokon kívül, illetve ezeken túl a rész- vagy teljes térítésű ellátási formák lehetőségének felmérése, bevezetése, bővítése, amit az eddigi gyakorlatban már megkezdték. Kitért arra is, hogy ma a gyógyfürdői ellátás inkább a tüneti kezelés és a betegség előrehaladásának lassítását célozza, de jó alapot jelenthet a dietetikával és a pszichológiával kiegészített, komplett rehabilitációs kezelések elvégzésére is. Azt is elmondta, hogy az OEP-finanszírozás sajnos meg sem közelíti - még a beteg által fizetett önrésszel együtt sem - a reális és valós költségeket, pedig ezek a szolgáltatások kötik le kapacitásaik legnagyobb részét. Emiatt fokozott figyelmet és energiát fordítanak az úgynevezett „teljes árú” térítésköteles szolgáltatásokra és ezek marketingjére. A gazdaságos működtetés érdekében épületátalakítási javaslatai is vannak az intézmény vezetőjének. A belső udvar lefedésével például egy szauna- és gőzkabinrészleg kialakítását javasolja.- Hosszabb távon megfontolandónak tartom egy gyógyszálló építését, amit egy úgynevezett „spalifttel” összekötnénk a gyógyfürdő épületével, növelve annak forgalmát és egyben a város turisztikai lehetőségeit - vázolta. Javaslatai között szerepel a Gyógyászati Központ harmadik épületszárnyának megépítése. Itt kaphatna helyet a ma még külső telephelyen dolgozó egyetlen szakrendelés, a pszichiátria, a központi ügyelet, a mentőállomás, illetve az alapellátás, azaz a gyermekorvosi, fogorvosi és a háziorvosi rendelők, valamint a védőnők. A főigazgató-főorvos rámutatott, hogy az erőmű kilátásba helyezett, közeljövőben várható bővítése jelentős terhet ró Paks városa és a környék egészségügyi ellátására, ugyanakkor lehetőséget is biztosít a fizetős szolgáltatások nagyobb igénybevételére. Arra számít, hogy elsősorban az alapellátás, a foglalkozás-egészségügy, a sürgősségi ellátást terhelése nő meg, de bizonyos szakellátási formák, például sebészeti, baleseti ellátások, fül-orr-gégészet, szemészet terhelése is fokozódik. Erre - miként hangsúlyozta - az intézetnek fel kell készülnie. Vida Tünde 6 ■ Paksi Hírnök, 2016. február 19
