Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-12-02 / 23. szám

Elhunyt Hopp- Halász Károly Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök Elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy Mihály-díjas festő­művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tag­ja, akit Paks városa 1996-ban Pro Űrbe Emlékéremmel ismert el. Hopp-Halász Károly Pakson szü­letett 1946-ban, a pécsi Művészeti Gimnáziumban kezdte tanulmá­nyait. A Pécsi Műhely egyik ala­pítója. 1979-től Pakson folytatta pedagógusi és művészi munkáját. Elnyerte a Művészeti Alap külön­­díját, valamint a Soros Alapítvány és a római Magyar Intézet ösztön­díját. 1979-ben létrehozta a Paksi Vizuális Kísérleti Alkotótelepet. 1991-ben megalapította a Paksi Képtárat. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton. Munkáit őrzi a Magyar Nemze­ti Galéria, a Ludwig Múzeum és több vidéki képtár. Külföldön fel­lelhetők művei olasz, holland, oszt­rák és amerikai közgyűjtemények­ben. Búcsúztatása 2016. december 10-én 10 órakor lesz a Kálvária te­metőben. KÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE adminisztratív feladatokat is ellátó kolléganőt keresünk. Paksi lakhely előnyt jelent. Jelentkezés: allas@robolution.eu Nyitva tartás: e-V: °5-2°-ig Tel: 75/315-983 ISSS* 20/945-0992 Akadálymentesítés: itt tart Paks Hol tart az akadálymentesítés­sel a paksi önkormányzat? Ho­gyan segíti a város a fogyatékos­sággal élőket? Ezekre a kérdé­sekre kerestük a válaszokat egy kerekesszékes olvasónk leve­le kapcsán, december 3.-hoz, a fogyatékossággal élők világnap­jához közeledve. A fogyatékossággal élők ugyan­olyan értékes tagjai a társadalom­nak, mint bárki, nekik is szüksé­gük van arra, hogy legyen ottho­nuk, munkájuk, legyenek társas kapcsolataik. Mindehhez nekik is ki kell mozdulniuk a négy fal kö­zül, csakhogy ahhoz, hogy ugyan­olyan könnyen tudjanak közle­kedni, akadálymentes környezet­re van szükségük. Tévedés azt hinni, hogy az aka­dálymentesítéssel csak a fogya­tékossággal élőknek alakítunk ki kedvező környezetet, hiszen ab­ban könnyebben mozognak az idősek, a bottal, járókerettel, man­kóval közlekedők, a babakocsit tolók vagy éppen a csomagokat cipelők is. Az akadálymentesítés jogi hát­tere az esélyegyenlőségi törvény, ami megköveteli, hogy a fogya­tékossággal élőknek is biztosít­va legyen az önálló életvitel és a társadalmi életben való ak­tív részvétel lehetősége, mondta el dr. Blazsek Balázs. Paks cím­zetes főjegyzője úgy tájékozta­tott, hogy bár az önkormányzat igyekszik lehetőségeihez mérten, a törvény előírásainak megfelelő­en gondoskodni az akadálymen­tesítésről, és sok munka megtör­tént már, vannak még adóssá­gai a városnak. Tudni kell, hogy egy-egy régi épület akadálymen­tesítése mindig bonyolultabb fel­adat, egy új építésűnél viszont eleve számolnak az akadálymen­tesítéssel. A részletekről Horváth András városi főépítészt kérdeztük, aki elmondta, hogy az intézmények akadálymentesítésének tekinte­tében Magyarországon általá­nos elmaradás van. - Ha Paksot el kellene helyezni, azt monda­nám, hogy az első harmad alsó régiójában foglal helyet, vagy­is az átlagnál jobban áll az aka­dálymentesítésben, de messze nincs az élvonalban - fogalma­zott. A meglévő épületek eseté­ben a törvény azt várja el, hogy a komplex akadálymentesítés a lehetséges legnagyobb mérték­ben valósuljon meg. Ugyan­akkor a régi épületek esetében észszerű kompromisszum el­fogadható, a lényeg, hogy a fo­gyatékkal élők probléma nélkül intézhessék ügyeiket. Ő is ki­tért arra, hogy új épületek ese­tében az akadálymentesítésnek már a tervezés szintjén meg kell valósulnia. Jó példa erre a Pak­si Képtár, a városi múzeum új épülete vagy a Gyógyászati Központ. Arra is van precedens a városban, hogy azért halaszt­ja el az önkormányzat bizonyos épületeknél a komplex akadály­­mentesítést, mert az ott elérhe­tő szolgáltatást máshova kíván­ja költöztetni. Ilyen a Deák Fe­renc utcai rendelő. Ugyanakkor például a Domb utcai rendelő épületének funkciója nem fog változni, így a felújítás során el­végezték az épület akadálymen­tesítését. Kerekesszékes olvasónk arra panaszkodott levelében, hogy az óvárosi utak, járdák állapo­ta katasztrofális, sok helyütt nem közlekedhető kerekesszék­kel. Horváth András ezzel kap­csolatban elmondta, hogy min­den utcafelújításnál gondolnak az akadálymentesítésre, és a jö­vőbeni projektek is ilyen módon fognak megvalósulni. A fogyatékossággal élőknek a 2002 óta működő Támogató Szolgálat is segítséget tud nyújta­ni mindennapi életük megköny­­nyítésében - erről már Badics Ist­vánná, a szociális osztály vezető­je beszélt. Ide azok fordulhatnak, akik vakok személyi járadéká­ban, emelt összegű családi pótlék­ban, vagy fogyatékossági támoga­tásban részesülnek, a rászorultság ugyanis nem a jövedelemtől, ha­nem az érintett állapotától függ. A szolgálatnál kérhető személy­­szállítás és személyi segítés, ezek­nek van egy jövedelemtől függő­en megállapított díja. A személyi segítők feladata az érintettek se­gítése a mindennapokban például bevásárlással, gyógyszerek felíra­tásával, kiváltásával. A személy­­szállításhoz használt kocsi aka­dálymentesített, kerekesszékkel is könnyű a be- és kiszállás. A sze­mélyszállítással a mozgásukban korlátozottak közlekedését bizto­sítják kísérővel, így elintézhetik hivatali ügyeiket, elmehetnek or­voshoz, családlátogatásra. Korábban a Támogató Szolgá­lat munkatársai összejöveteleket, programokat is szerveztek a fo­gyatékossággal élőknek. Badics Istvánná elmondta, hogy a Ke­reszt utcai nappali ellátóház meg­nyitásával ezt már intézményi ke­retek között végzik. Az emberek üljenek egyszer bele egy kerekesszékbe, és próbálja­nak így közlekedni a városban, mert akkor éreznék meg igazán, milyen komoly problémákkal küzdenek a sorstársak, javasol­ta levélírónk. Ez egyébként nem példa nélküli Pakson, volt olyan városvezető, aki megtette, és a pe­dagógiai szakszolgálat munkatár­sai is tartottak már érzékenyítő programot, lapzártánk után pe­dig a fogyatékossággal élők nap­pali ellátását biztosító intézmény és a Gazdag Erzsi általános iskola tartott közös programot általános iskolásoknak azért, hogy meg­ismerjék azokat a nehézségeket, amelyekkel egy fogyatékossággal élő embernek mindennap szem­besülnie kell. A cél, hogy a diákok váljanak érzékennyé problémáik­ra, ismerjék meg őket, viselkedje­nek velük természetesen. Fontos, hogy a fogyatékosság nélkül élők ne legyenek közö­nyösek irántuk, hanem értsék meg és segítsék őket. Ugyanak­kor fontos az is, hogy a fogyaté­kossággal élők is nyitottak és el­­fogadóak legyenek, ha valaki fel­ajánlja nekik a segítségét vagy meg akarja ismerni őket. Kohl Gyöngyi 10 ■ Paksi Hírnök, 2016. december 2.

Next

/
Thumbnails
Contents