Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-11-18 / 22. szám
Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök A kitelepítésre emlékeztet a hármas kereszt- Ne vegyétek el az ember meghitt otthonát. Ne kelljen elhagynia édes hazáját. A hazát, mely jövővel biztatott, melyben mindnyájunk bölcsője ringatott! - Ez az Elisabeth Neuberger-Schneidertől való idézet olvasható azon az emlékművön, amit a magyarországi németek kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából avattak fel Dunakömlődön a Kereszt-völgyben. - A török teljes kiűzése után három nagy hullámban telepítettek be svábokat, szervezett formában, Magyarország elnéptelenedett területeire- idézte fel Süli János, Paks polgármestere. Beszélt arról, hogy miközben a rájuk jellemző szorgalommal, szívós, kemény munkával felvirágoztatták új lakóhelyüket, megőrizték hitüket, nyelvüket, hagyományaikat és szokásaikat. 1946-ra már hat nemzedék óta hazája volt az itteni németeknek Magyarország. Ám mindez nem számított 1945 őszén, és elérkezett 1946, amikor megindultak a kitelepítések. A kitelepítetteknek azt mondták, hogy őshazájukba érkeznek, de valójában az ismeretlen idegenbe futott be a tehervagon, ráadásul a háborút követően nyomor uralkodott Németországban, így fogadtatásuk sem volt konfliktusoktól mentes, fogalmazott beszédében a polgármester. Tartva a nagyobb ellenállástól, a kitelepítési kvótát úgy igyekeztek teljesíteni, hogy a kisebb falvakat szinte elnéptelenítették - erről már Féhr György beszélt. 1946. május 29-én a dunakömlődi lakosság 98%-át elhurcolták Németországba. Paksról az adatok szerint 15 főt, de mellettük több száz embert említenek a statisztikák elköltözöttként, holott többségében őket az elhurcoltakhoz hasonlóan kidobták otthonukból, elvették vagyonukat. 1947-ben Paksról és környékéről további 115 főt vittek el, mondta beszédében a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Hozzátette: a néhai Vass György paksi szobrász tervei alapján elkészült emlékmű három, keresztformába állított alakot szimbolizál. A hármas kereszt szakrális jelképként a szentháromságot, míg világi jelentésében az elhurcolt és itt maradt magyarországi németek közösségét is jelképezi a közös haza összetartó ereje alatt. Az emlékművet dr. Udvardy György pécsi megyéspüspök áldotta meg. A kitelepítés 70. évfordulójára emelt emlékmű megvalósításában a paksi önkormányzat oroszlánrészt vállalt, hozzájárult a Paksi Német Nemzetiségi Önkormányzat. A területet Forster József ajánlotta fel, aki sokat dolgozott az ügyért. Érkeztek emellett adományok vállalkozóktól, magánszemélyektől, Reichertshofenből és más németországi településről, amiként vendégek is az avatásra. Az emlékmű megáldása után emlékmisét tartottak a helyi templomban, amit 190 esztendővel ezelőtt szenteltek fel. Kohl Gyöngyi Regélő Édesanyja sok verset, mesét olvasott neki, ma pedig már maga adja elő ezeket, mondja Bedecs Tamás, a Bezerédj Általános iskola 4. osztályos diákja, aki másodszor nevezett a paksi Regélő mesemondó versenyre. Idén A pletykás asszonyok című magyar népmesét hozta, előadását aranyminősítéssel díjazta a zsűri. A kisebbeknél ilyen eredményt ért el még Vesza Zsombor, a felső tagozatosok közül pedig Mendi Milán és Tóth Flóra. Ezüst minősítést összesen nyolc, bronzot pedig tizenegy gyermek vehetett át. A kisebbeknél különdíjban részesült Stingli Tamás, az idősebbeknél Tóth Flóra, a közönségdíjat pedig az alsósoknál Gősi Gabriella, a felsősöknél pedig Tóth Kristóf kapta. Paks mindegyik általános iskolájából, valamint Dunaföldvárról, Gerjenből, Dunaszentgyörgyről, Nagydorogról, Tengelicről és Szekszárdról érkeztek diákok a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárba. Az alsós nevezők tábora kicsit népesebb volt a felső tagozatosokénál, előbbi korosztályban tizenkilenc, utóbbiban tizenhét diák állt a zsűritagok elé, akik a szövegtudást, a tiszta, szép beszédet és az előadásmódot vették figyelembe az értékelésnél. A huszadik alkalommal megrendezett mesemondó versenyt Bumberák Maja és Gregus László Hegyen-völgyön, mesék útján című előadásával zárták.-■kgy-Orvosolták az esővíz okozta gondot Az új építési telkek kialakításával megváltoztak a terepviszonyok a Május 1. utcában, ezért az utóbbi években nagy záporok alkalmával a csapadékvíz befolyt a völgyoldali épületek udvarába. Az önkormányzat a probléma megszüntetése érdekében átépíttette a csapadékvíz-elvezető rendszert az utca páratlan oldalán, a 9. és 25. szám közötti szakaszon. A kivitelezésre a Partner Betonelemgyártó Kft. kapott megbízást Nyár végén indult a beruházás, amely során a betonburkolatú, nyílt árkot elbontották és zárt csapadékcsatornát alakítottak ki, amely a Petőfi utca nyílt árkába vezeti le az utcából az esővizet. Az érintett szakaszon a járda, az útszegély és a kapubejárók is megújultak. A beruházás 50,6 mülió forintból valósult meg. -dsz-Paksí Hírnök, 2016. november 18. ■ 5
