Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-11-04 / 21. szám
Eletutakat ismertek el A Pro Űrbe Emlékérem azoknak adományozható, akiknek tevékenysége a város gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésében kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. A kitüntetést hagyományosan az október 23-i városi ünnepi esten adják át. 2016-ban Herczeg Józsefnek, Iker Lászlónénak és a Paksi Hírnök szerkesztőségének ítélte oda a képviselő-testület a rangos elismerést. Herczeg József évtizedeken keresztül eredményes szakmai és kulturális munkát végzett Pakson: választott városvezetőként, képviselőként Paks fejlesztésének több évtizedig aktív, segítőkész szervezője, irányítója volt, a Paks Városért Mozgalom civilszervezet elnöki posztját is betöltötte. Meghatározó szerepe volt a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában, amelyeket szakmai, kulturális és sportterületen is kimagaslóan aktívan működtetett. Számtalan cserelátogatás valósult meg szervezésének, közreműködésének köszönhetően, sok paksi diák járhatott Németországban, s a többi testvértelepülésen, de a vállalkozók, civilszervezetek, kulturális csoportok is lehetőséget kaptak egymás megismerésére. Később alpolgármesterként és külkapcsolatokért felelős tanácsnokként bővítette a testvérvárosok együttműködését. Egy súlyos műtétből lábadozva Herczeg József nem tudta személyesen átvenni a díjat, telefonon értük utol. - Örömmel dolgoztam a városért - mondta hozzátéve, hogy megosztott díj ez, hiszen pedagógusok és civilszervezetek is segítették a kapcsolat kialakítását, elmélyítését Paks határon túli testvérvárosaival, ahol szintén voltak ezen munkálkodó kollégák. - Sokat tanultunk a testvértelepülésektől, és igyekeztünk megmutatni nekik a mi értékeinket - tette hozzá. Herczeg József több évtizeden át munkálkodott a közéletben különböző pozíciókban, amire életének szép korszakaként emlékezik. Köszönetét fejezte ki a felterjesztőknek, a képviselő-testületnek, a polgármesternek és Paks lakosságának a díjért. Iker Lászlóné Csöpike néni mindig is pedagógus akart lenni. Bár annak idején lekéste a jelentkezést, később értesítést kapott, hogy üresedés van, így mégis megkezdhette tanulmányait és elindulhatott az álma megvalósulásához vezető úton. Később, már a Deák Ferenc általános iskola igazgatóhelyetteseként gyakran megfordult a sóstói táborban. Bár több mint két évtizede élvezhetné a nyugdíjasoknak kijáró pihenést, nem tudott meglenni a gyerekek és a kollégák társasága nélkül, így a táborban vállalt feladatot, ahol negyed évszázadon át volt gondnok. Ahogy a méltatásban elhangzott, a gyémántdiplomás tanító példája a bizonyíték arra, hogy egy igazi pedagógus munkássága nem ér véget a nyugdíjba vonulással. A sóstói tábor lelke, gondnokként minden évben szeretettel várta és fogadta a táborozókat. Hihetetlen szorgalommal, empátiával és kedvességgel igyekezett a vendégek kényelmét, kikapcsolódását szolgálni. Szinte nincs olyan paksi gyerek, aki ne találkozott volna vele, de nemcsak a táborozok, hanem a Sóstón nyaraló családok és közösségek is ismerik, elismerik a munkáját. Csöpike néni elmondta: most már végleg leteszi a lantot, a díjra kitérve pedig kiemelte: nagy megtiszteltetés és öröm számára a Pro Űrbe Emlékérem.- Csak azt sajnálom, hogy nem sikerült megtudnom, ki terjesztett fel az elismerésre, de nagyon szépen köszönöm neki - tette hozzá.- Nemcsak arra vagyok büszke, hogy elnyertük ezt a rangos kitüntetést, hanem arra is, hogy ilyen jó csapatom van. Köszönöm a testületnek, hogy a nagy ívű életutak mellett egy ilyen ifjút, egy 27 éves szerkesztőséget is díjazott - mondta Kövi Gergő, a Paksi Hírnök főszerkesztője a Pro Űrbe Emlékérem átvételekor. A Paksi Hírnök immár ugyanis 27 éve része a város életének, 2005 óta minden második héten ingyenesen vehetik kézbe a paksiak, de eljut Paks határon túli testvérvárosaiba is. A 25. évfolyamánál tartó újság (a lap megjelenése 2003-ben és 2004-ben szünetelt) a kezdetektől fogva nemcsak tájékoztató funkcióval bír, de közéleti és kulturális szerepet is betölt. Néhány éve a nyomtatott Paksi Hírnök mellett a weben és több közösségi oldalon is megjelenik olyan korosztályokat megszólítva, akik egyébként nem veszik kézbe a nyomtatott lapot. Száznál is többen dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig vagy alkalmanként a lapnak, amelyet Kövi Gergő előtt vezetett Beregnyei Miklós, László-Kovács Gyula, Gutái István, Kiss G. Péter, Czinege Mária, Miklós Imre, Vida Tünde és Dávid Ildikó. A jelenlegi stáb a 2005-ös újraindulás óta lapszámról lapszámra erősíti az újságot, ők Dallos Szilvia, Faller Gábor, Fonyó Lajos, Kohl Gyöngyi, Kovács József, Molnár Gyula, Schell-Horváth Katalin, SzafFenauer Ferenc és Vida Tünde. Kohl Gy. Fotó: Babai István/Paksi Polg. Hiv.- Ezt a gyűrűt kicsit úgy tekintem, mint egy ötvenéves házassági évfordulós aranygyűrűt, amely házasság egy ember és egy szívéhez közel álló város között van - fogalmazott Szabó Benjamin, aki Paks város legmagasabb rangú kitüntetését, a díszpolgári címet kapta meg október 23-án. A díjazott fiatal mérnökként ott volt a paksi atomerőmű létrehozásának első lépéseinél, később a „nagy mű” megvalósulását miniszteri biztosként, az erőmű igazgatójaként, majd kormánybiztosaként is irányította. Személyes élményeiről az erőmű építéséről, az akkori gazdasági-társadalmi életről hiteles képet alkot ATOMkorkép című könyvében.- Nehéz volt az atomerőművet létrehozni, ismeretlen feladattal álltunk szemben. Abban az időben sok elismerést a felsővezetéstől nem kaptam, csak a helyiektől, a közvetlen munkatársak, a paksi vezetés, a lakosság sokat tett, ösztönzött, elfogadott és elismert. Ez az elismerés ma is tart - fogalmazott köszönőbeszédében.-1979. január 3-án avattuk fel ezt a házat, ezt a termet, ami ugyan nem volt még egészen kész, de alkalom volt a felavatásra, amikor Lázár György miniszterelnök átadta Paks vezetőinek a városi rangot adó dokumentumot - idézte fel a Csengey Dénes Kulturális Központban. - Rászolgált erre a város még az atomerőmű nélkül is, az atomerőművel pedig mindenképpen, és ez nekünk akkor nagyon sokat jelentett. Paks nevét ma a világ sok országában úgy ismerik, hogy itt üzemel egy igen biztonságos erőmű. Ez a város elismerése is - fogalmazott, hozzátéve, azt kívánja, hogy ez még hosszú ideig tartson és az itt élő polgárok jól érezzék magukat ebben a városban.-kgy-4 ■ Paksi Hírnök, 2016. november 4.