Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-09-09 / 17. szám
Fotó: Vida Tünde/Paksi Hírnök Kitüntették Paks rendőrkapitányát Tíz éve áll a Paksi Rendőrkapitányság élén dr. Kuti István. Sok egyéb mellett büszke arra, hogy jó a munkahelyi légkör, alacsony a fluktuáció az általa vezetett kapitányságon. Azt, hogy megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt Katonai Tagozata kitüntetést, a kollektíva sikereként könyveli el. Az eredményességben - mint kiemelte - a családi háttérnek is fontos szerepe van, beleértve a szülőket, a társat, a gyerekeket. Annak, hogy felszerelt a testülethez, lassan huszonöt esztendeje. Ezalatt nemcsak a ranglétrát, hanem a különféle szakterületeket is végigjárta. A gyakorlat mellett elméletben is szinte szüntelenül tanult. Ennek köszönhetően lehetne ügyvéd, bíró ugyanúgy, mint - mondjuk - főagronómus... Dunaföldváron nőtt fel, ma is ott él, és pályafutását is ott kezdte, csakhogy nem rendőrként, hanem agrárszakemberként. Első, szántóföldi növénytermesztő üzemmérnök diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerezte. Mint elmondta, nem volt tudatos a pályaválasztása, de bizonyára valamelyest befolyásolta, hogy szülei - hacsak munka mellett is - mindig gazdálkodtak. Magáról azt mondja, hogy nem volt túlságosan szorgalmas, ezért igyekezett olyan iskola után nézni, ahova biztosan elegendő lesz a pontszáma, és olyan szakmát ad, amiben el tudja magát képzelni. így esett a választás a mezőgazdaságra. Nem tudni, mi lett volna, ha tényleg szorgalmas diák lett volna. Mindenesetre máig három diplomával toldotta meg az elsőt. Azt mondja, azért, mert ha valamihez hozzáfog, azt szereti alaposan megismerni. A főiskola után a dunaföldvári Alkotmány, valamint az Aranykalász Tsz-ben dolgozott, de nem sokkal később egy volt gimnáziumi osztálytársa példájának hatására jelentkezett a rendőrségre, ahol először mint nyomozótiszthelyettes dolgozott Dunaújvárosban. Innen a paksi kapitányságra, majd Szekszárdra, a rendőr-főkapitányságra vitt az útja, utóbbin gazdaságvédelmi felderítőként dolgozott. A következő állomás a dunaföldvári őrs volt, majd rövid főkapitánysági visszatérés után Paks, ahol 2006 elejétől látja el a kapitányi teendőket. Állítja, nem a hivatali elkötelezettség mondatja vele, hogy mindenütt jól érezte magát, mindegyik munkáját, beosztását szerette. Ennek egyik oka szavai szerint az, hogy mindenütt emberekkel foglalkozott. A másik pedig az, hogy tisztában van vele, az ember akkor lehet boldog, ha megtanulja szeretni azt, amit csinál. Mint hozzáteszi, gyerekeit is igyekszik erre megtanítani, hiszen nincs mindenki abban a szerencsés helyzetben, hogy az legyen a munkája, amit szeret. Ezért fontos, hogy megtanulja megtalálni benne a sikerélményt. Dr. Kuti István azt vallja, hogy a rendőri hivatáshoz elsősorban tisztesség kell, illetve a rend szeretete. Hozzátette, szerencsés esetben a törvényesség az igazság mellett áll, fontos, hogy a rendőr tudjon azonosulni vele és legyen képessége ezt másokkal is elfogadtatni. Tény - tette hozzá -, hogy a hivatás kötelez. Aki rendőrnek áll, annak a civil életben is úgy kell viselkednie, hogy ne hozzon szégyent a testületre. Példaként azt hozza fel, hogy egy rendőr nem száguldozhat ittasan az autójával. Nem azért, mert a törvény tiltja, hanem „belső kényszerből”. Dr. Kuti István mindezt a rá jellemző fegyelmezettséggel mondja. A kérdésre, ami azt firtatja, hogy mindig ilyen szigorú és következetes-e, azt mondja, enélkül nem megy, de ez nem jelenti azt, hogy fagyos lenne a hangulat a paksi kapitányságon. Éppen ellenkezőleg: vonzó a légkör, akadnak olyan kollégák, akik éppen emiatt komoly távolságról - például Bács megyéből - járnak be. Az, hogy Tolna megye rendőrfőkapitánya, dr. Soczó László éppen a Paksi Rendőrkapitányság vezetőjét terjesztette fel a rangos állami kitüntetésre, objektív adatokkal is indokolható, évek óta igen jók a felderítési, eredményességi mutatói a szervezetnek, de a kapitány szerint ez kevés, fontos a lakosság visszajelzése is. E téren szintén nincs oka az elégedetlenségre, egyre gyakoribb az olyan vélemény, miszerint kulturáltan, szakszerűen intézkedtek kollégái. Dr. Kuti István szülőként és munkahelyi vezetőként is hasonló elveket vall. Úgy gondolja, akkor teszi jól a dolgát, ha úgy bánik a gyerekeivel, munkatársaival, mint az íjász a nyilával. Az ő dolga, hogy jól felkészítve célra tartsa. A kilövés után pedig már csak az a dolga, hogy figyelje, célba ért-e. Az elismerés szerint jó „íjász”, hiszen - mint az indoklásban áll - a Paksi Rendőrkapitányság vezetőjét hivatása iránti elkötelezettséggel végzett felelősségteljes szakmai és vezetői munkája tette méltóvá a kitüntetésre. Vida T Paksi Hírnök, 2016. szeptember 9. ■ 5
