Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-05-13 / 9. szám
További információ: www.mvmpaks2.hu www.facebook.com/MVMPaks2 <&> o mym paks II. MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Csernobil megváltoztatta a nukleáris ipart A nukleáris szakma sokat tanult Csernobilből - mondta Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság paksi atomerőműben dolgozó elnökhelyettese annak kapcsán, hogy éppen harminc esztendeje történt a csernobili atomerőmű balesete. Máig ez volt a legnagyobb nukleáris katasztrófa, amelyik - bármilyen furcsa - a szakmára pozitív hatást gyakorolt. Az ilyen esetekből lehet és kell tanulságokat levonni, húzta alá Cserháti András, aki harminc éve az atomerőmű fiatal mérnökeként különös érdeklődést tanúsított az 1986. április 26-án hajnalban történt baleset iránt. Azt mondta, már akkor lehetett tudni, hogy ez nagy horderejű, a jövőre nézve meghatározó esemény. Azzal kapcsolatban, hogy napokig semmit nem lehetett tudni arról, mi is történt, megjegyezte, hogy akkor teljesen más világban éltünk, az atomerőművek még egymás előtt is eltitkolták, ha meghibásodás, baleset történt. És éppen ezen a területen gyakorolt nagyon komoly hatást a szakmára a Lenin nevét viselő atomerőmű négyes blokkjának balesete. A történettel kapcsolatban egyébként még ma is nagyon sok szenzációhajhász, a valóságtól teljesen elrugaszkodó beszámoló jelenik meg amellett, hogy a teljesen hiteles eseménysort néhány hónappal a baleset után nyilvánosságra hozták. Maga Cserháti András is többször publikált más szakemberekkel együtt a témáról akkoriban, s azóta is. A Magyar Nukleáris Társaság elnökhelyettese, aki éppen idén negyven éve, hogy a paksi atomerőmű munkatársa lett, azt mondta, nem rendítette meg az atomenergiába vetett hitét sem ez, sem a többi baleset. Ezek őt és a többi szakembert arra sarkallják, hogy még jobban dolgozzanak, a biztonságot még magasabb szintre emeljék. Visszatérve a harminc éve történtek tanulságára, Cserháti András elmondta, hogy a legfontosabb változás a csernobili blokkhoz hasonló reaktorokon véghez vitt műszaki átalakítások mellett a korábbinál sokkal nyíltabb információcsere, a nukleáris szakemberek világméretű együttműködése, az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) létrehozása volt. A regionális alapon működő, négy központtal rendelkező világszövetség a történtek után egy-két évvel alakult meg, a magyarok átlagosnál aktívabb közreműködésével, és számos olyan programot indított, amely lehetővé teszi a szakemberek találkozását, egymás erőműveinek vizsgálatát, gyakorlatának megismerését és azt, hogy az erősségeket azonosítva azokat elterjesszék, a gyenge pontokat felismerve felszámolják. Cserháti András azt mondta, Csernobil nyomán teljesen új kommunikációs rend és olyan új viselkedési mód született, amit biztonsági kultúrának neveznek. Vida Tünde Paksi siker az AEM versenyén Paksi siker született az Atomenergetikai Múzeum Teller Ede-versenyén. A hetedik-nyolcadik osztályosoknak szervezett tudáspróbát a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Hencz János által felkészített, Blága Csenge, Nagy Csaba és Röhberg Melinda által alkotott csapata nyerte. Második helyen a szintén Paksi Deák Ferenc Általános Iskola, a harmadik helyen pedig a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium diákjai végeztek Hencz János azt mondta, korábban is értek már el sikereket a verseny elődjén, de nemcsak ez jelent kapcsolatot az atomerőművel, az Atomenergetikai Múzeummal. Nincs olyan tanév, hogy a diákokkal ne vendégeskednének ott. Enyedi Bernadett múzeumvezető mondta el, hogy idén vették át a Tájékoztató és Látogatóközponttól a szervezést, ami a névadás mellett több változást is hozott, de továbbra is a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás általános iskoláit várták. Kilenc háromfős csapat érkezett a környék tanintézményeiből. Nekik dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató köszöntője után egy előre elkészített prezentációt kellett bemutatni „Az egyes energiatermelési lehetőségek előnyei és hátrányai” címmel. Ezt követően mechanikai és hőtani témájú, valamint elektromosságtannal és atomfizikával kapcsolatos számítási feladatok, majd a fizika tantárgyhoz kapcsolható tesztek vártak a diákokra, amelyeket Krizsán Árpád állított össze. A pedagógussal korábban a múzeum rendhagyó fizikaóráin is találkozhattak a gyerekek. A legizgalmasabbnak a múzeumban található műtárgyakkal kapcsolatos kérdések bizonyultak. Enyedi Bernadett azt is elmondta, hogy a fizikaversenyjói illeszkedik az intézmény edukációs programjába, amely óvodáskortól kezdve minden korosztályra épít. -vf-Fotó: Bodajki Ákos/Atomenergetikai Múzeum f 8 ■ Paksi Hírnök, 2016. május 13.
